hamisság Archívum - Kiss Gyula versei

A régi szép múltat

A régi szép múltat sokan sírják majd vissza,

miután rádöbbennek az igazi valóságra,

s mindőjük a keserű könnyét issza.

Miután rájönnek, csúnyán be lettek csapva,

félrevezette őket a felkorbácsolt indulat,

s valamennyiük szentnek hitt atyja.

Mikor az életszínvonaluk gyorsan csökken,

és már a számlák kifizetése is gond lesz,

a haragjuk hamar szárba szökken.

Akkor pedig izzik, pusztít, rombol, tombol,

a lelkükből előtör a bosszú jogos vágya,

és lesújt az árulókra, igen sokszor.

A régi szép múltat az emlékezet visszasírja,

és ha a szenvedés lángja nem alszik ki,

többeknek meg fog ásódni a sírja.

A gőgös nagyúr ül a trónján

A gőgös nagyúr ül a trónján, s flegmán alátekint,

elvárja, hogy az alattvalói hűen szolgálják,

és adózzanak neki újra, újfent, megint.

Mondjanak le a jogaikról, hiszen minek az nekik,

engedelmeskedjenek mindhalálig, s mindig,

és akkor a kegyét talán még el is nyerik.

Ne is kérdezzék, fogadják el, csak neki van igaza,

ő mindenekfelett áll, hiszen egy igazi isten,

ám egyszer őt is elpusztítja az idő vihara.

A gőgös nagyúr ül a trónján, s önmagát csodálja,

mikor nem látják, sokszor a tükör előtt pózol,

és hiszi, hogy ő ennek a világnak a csodája.

A lelki béke bujdokol

A lelki béke bujdokol már évezredek óta,

egy szebb világra vár, élhetőbbre és jóra.

Sokszor felbukkan versekben, dalokban,

hamis érzetet kelt kicsikben, nagyokban.

A lelki béke bujdokol, megtalálni nehéz,

s ritka pillanat, amikor valakihez benéz.

Akkor sem marad sokáig, hiába is kérik,

mesehősnek tartják, a létezését is kétlik.

Sokan nem bírják el

Sokan nem bírják el az igazságnak a terhét,

azt a súlyt, amit a valóság helyez reájuk,

s inkább követik a hamisság tervét.

Azt a tervet, amely megbéklyóz, tönkretesz,

és engedelmes szolgát csinál a híveiből,

s amely minden követőjét megsebez.

Sokan nem bírják el a ragyogást a sötétben,

ahogy magát a létet sem a végtelenben,

és a reményt sem a butaság ködében.

Aki pökhendi

Aki pökhendi, öntelt, hazug ember szavát hiszi,

az önmaga és a családja jövőjét is kockára teszi.

Akinek nem kell a biztonság és nem kell a béke,

akkor kezd eszmélni, mikor mindezeknek vége.

Annyira unalmas már

Annyira unalmas már mindaz, ami folyik,

a mindennapi hazugságok, ígéretek,

és az emberek lealázása porig.

Ugyanaz a lelki nyomás, ugyanaz a séma,

és ugyanaz a félelemkeltés, riogatás,

mintha nem létezne más téma.

Annyira unalmas ez a cirkusz, ez a gazság,

és gusztustalan, hogy ezt megtehetik,

egyvalami hiányzik, az igazság.

A világ legnagyobb rákfenéje

A világ legnagyobb rákfenéje, az a politika,

amiből hiányzik az erkölcs és az etika,

s melyben magas szintű a retorika.

Félelem által irányít és ígéretekkel elkábít,

hazugságokkal, zsarolással manipulál,

s minden igazságot letagad, elhárít.

Az intrika folyamatos, mindenfelé az árad,

behálózza az élet valamennyi területét,

igen kitartó és láthatóan nem fárad.

A világ legnagyobb rákfenéje igen hatásos,

észrevétlenül fertőzi meg az ép tudatot,

s a végeredmény legtöbbször halálos.

Ki nem mondott gondolatok

Ki nem mondott gondolatok, eltitkolt érzések,

fájó szívek és be nem vallott szerelmek,

mindig maradni fognak kérdések.

Kérdések, hogy miért így, miért nem másként,

s miképpen romlott el az, ami szuper volt,

hogyan viselkedhet az ember nyájként?

Ki nem mondott gondolatok és hamis igazság,

elferdített valóság, s ketrecbe zárt vágyak,

a pokolban lesz majd a végső vigasság.

Unalmas már ez a színdarab

Unalmas már ez a színdarab, unják is nagyon,

a nézőknek elege van, s fogy is a türelmük,

amit e darabra költöttek, az egy vagyon.

Mégis ugyanazt játsszák, más köntösbe bújva,

más színészekkel, de ugyanolyan rondán,

s a legelejétől hatalmas hasznot húzva.

A szponzorokat senki véleménye nem érdekli,

úgy vélik, ők egy szuper előadást terveztek,

s ez a mű mindenki csodálatát érdemli.

Unalmas már ez a színdarab, a közönség fújol,

újabban már megdobálják a színészeket is,

ám az sem számít, színre lépnek újból.

Aki pénzért megvehető

Aki pénzért megvehető, az annyit is ér,

nincs jelleme, nincs becsülete sem,

s még a létezéséért is pénzt kér.

Nem lehet megbízni benne semmikor,

hiszen gyakorta hazudik bárkinek,

és mindenkit folyvást megtipor.

Aki pénzért megvehető, az áruló mind,

bármikor képes hamis fordulatra,

s ennél alantasabb szint nincs.

h	K	s	c	p	s	v
		1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30	31