Számtalan pillanat válik köddé

Számtalan pillanat válik köddé az életünk során,

a feledés homálya mindenkire le fog szállni,

van akire csak későn, de van akire korán.

 

Számtalan pillanat válik köddé, olyan sok emlék,

sorban intenek búcsút a rokonaink, barátaink,

kiket szerettünk, s köztünk voltak nemrég.

ai generated 8814528 1280

Az emlékeinket lassan belepi

Az emlékeinket lassan belepi majd az időnek pora,

és hiába reméljük, hogy velünk maradnak,

sokszor eltűnnek a semmibe, tova.

 

Az érzéseink is velük tartanak, s elhagynak minket,

búcsút intenek, huncutul hátrakacsintanak,

és nem fogják meg többé a kilincset.

 

Az emlékeinket lassan belepi az a jótékony homály,

amely eltakarja a fájdalmakat, bánatokat is,

s mindezen nem segít a lelki ispotály.

clock 2015460 1280

Idővel mind a homályba veszünk

Idővel mind a homályba veszünk, történjen bármi,

szép lassan elfelednek minket a barátaink,

s csak az emlékeinkkel fogunk hálni.

 

Elfeled minket a jelen, a jövő nem is számít reánk,

minden tettünk, gondolatunk, immár a múlté,

és a remény csak nehezen talál miránk.

 

A hibáink végig fognak kísérni, bármerre megyünk,

és legyen a szándékunk bármilyen álomszerű,

végül mégis csupán önmagunk leszünk.

 

Idővel mind a homályba veszünk, semmivé válunk,

az összes mozzanatunk az emlékezetbe süllyed,

s eközben csendben, a végtelenbe szállunk.

pexels photo 253905

Amikor a fiatalság búcsút int

Amikor a fiatalság búcsút int és elköszön végleg,

vele tart az egészség is, mosolyogva távoznak,

ám mindkettőjük megmarad majd, névleg.

 

Amikor a fiatalság búcsút int, visszaút már nincs,

távoztakor a szépség és ránctalanság tapsolja,

hiszen velük együtt volt ő, igazi nagy kincs.

girl 1741941 1280

Az ember a szívében hordja

Az ember a szívében hordja a vágyait, az álmait,

a titkos elképzeléseit, a hazája szeretetét,

s nem feledheti el, honnan származik.

 

Az ember a szívében hordja a múltját, s a jelent,

a történelmet, a jövőbe vetett reményeit,

bár tudja, hogy nem éri el a végtelent.

 

Az ember a szívében hordja az életének a perceit,

ahogy Petőfi szavait és Kossuth tetteit is,

soha nem feledve el, elődei hőstetteit.

kokarda01 2951632473

A régmúlt szép időket

A régmúlt szép időket messze fújta a jelen szele,

s immáron csak az emlékezet őrzi azt az időt,

miközben a szívünk keserűséggel van tele.

 

A végtelen égbolton emlékek milliói ragyognak,

s mint szikrázó csillagok tekintenek le reánk,

örök témáját adva verseknek és daloknak.

 

A régmúlt szép időket soha nem lehet elfeledni,

mindig is ott lesznek majd a lelkünk mélyén,

ám reményeinket még nem kell eltemetni.

ai generated 8823586 1280

Visszatekintve a múlt pillanataira

Visszatekintve a múlt pillanataira, megfájdul a szív,

megannyi történés és emlékkép perzseli a lelket,

s valamennyi újra-újfent emlékezésre hív.

 

Visszatekintve a múlt pillanataira érzések árja árad,

s elmossa a feledékenység legerősebb gátjait is,

remélve, hogy a szeretet soha ki nem szárad.

man 5934047 1280

Égbe kiáltott remények

Égbe kiáltott remények, fogadkozások és vágyak,

szokásos év eleji nekibuzdulás, s álmodozás,

ezek hamarosan mind semmivé válnak.

 

Égbe kiáltott remények visszhangoznak a térben,

s teszik boldogabbá a lelkeket egy kis időre,

ez így volt és így is lesz minden évben.

clock 3837455 1280
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.