Az álmok bolygóján

Az álmok bolygóján bármikor megtörténhet bármi,

az elme csodás dolgokat képes varázsolni,

és könnyű a fantáziák földjén járni.

 

Szemet gyönyörködtető tájak, békesség, nyugalom,

egy igazán mesés világ, lelket felemelő érzés,

ezen a helyen nem létezik unalom.

 

Az álmok bolygóján megszépülnek a titkos vágyak,

és életre kelnek a szívben rejtőző érzelmek,

miközben a madarakkal szállnak.

ai generated 9002525 1280

A kalitka fogságában

A kalitka fogságában vidáman énekelnek a madarak,

az életről, a természet szépségéről, a kék égről,

s csicseregve idézik fel a régi, szép nyarakat.

 

Énekelnek a barátságról, a szeretetről, a szerelemről,

a ragyogó Napról, a tollaikat borzoló szellőről,

a virágokról, a fákról és a zöld levelekről.

 

Amíg dalolnak, elfeledik, hogy igazából csak foglyok,

ez fel sem tűnik nekik, hiszen kapnak enni, inni,

s úgy érezhetik, hogy elkerülik őket a gondok.

 

A kalitka fogságában élnek, s kívül sok szépet látnak,

látják a felhőket és a szabadon szárnyaló társaikat,

akik hamarosan majd maguk is fogollyá válnak.

th 2

Néma gyász a szívben

Néma gyász a szívben és soha el nem múló bánat,

a szeretteink elvesztése, főleg az édesanyánké,

olyan izzóan, s annyira szenvesztően fájhat.

 

Néma gyász a szívben, mely hang nélkül is kínoz,

és felfoghatatlan érzéseket, érzelmeket hoz elő,

bizony egyre közelebb visz minket a sírhoz.

pexels photo 11824783

Visszatekintve a múlt pillanataira

Visszatekintve a múlt pillanataira, megfájdul a szív,

megannyi történés és emlékkép perzseli a lelket,

s valamennyi újra-újfent emlékezésre hív.

 

Visszatekintve a múlt pillanataira érzések árja árad,

s elmossa a feledékenység legerősebb gátjait is,

remélve, hogy a szeretet soha ki nem szárad.

man 5934047 1280

Soha valóra nem vált álmokból

Soha valóra nem vált álmokból rengeteg akad,

kinek-kinek megvannak a saját reményei,

amelyekből végül oly kevés marad.

 

Soha valóra nem vált álmokból épül ez a világ,

vágyakból, óhajokból és sok érzelemből,

végül sokaknak mégsem nyílik virág.

crying 4577567 1280

Nem mindig az szeret szívből

Nem mindig az szeret szívből, aki azt mondja szájjal,

ám a valóságban csupán színdarabot játszik,

és meg van kenve mindenféle hájjal.

 

Nem mindig az szeret szívből, aki sokat hangoztatja,

aki képes lehazudni a csillagokat is az égről,

s mindeközben az ostorát csattogtatja.

 

Nem mindig az szeret szívből, aki büszkélkedik vele,

a valódi szeretet csendes és érzelmekkel teli,

az összes perce igaz, nem csupán a fele.

pexels photo 984923

Karácsonyi remények

Karácsonyi remények szállnak az esti széllel,

titkos vágyak és meseszerű szép álmok,

mind az útjukra indulnak éjjel.

 

Karácsonyi remények és szívből jövő óhajok,

magányos, idős emberek szomorúsága,

s a lelkek mélyén megbújó sóhajok.

 

Karácsonyi remények, finom étkek, szeretet,

őszinte ölelések és örömteli mosolyok,

ajándékra váró felnőttek, s gyerekek.

 

Karácsonyi remények és sok csodás pillanat,

gyógyulást remélő sérültek, s betegek,

mind békességet lelnek a fa alatt.

background 9086186 1280

Meghittség költözik a lelkekbe

Meghittség költözik a lelkekbe Karácsony táján,

a szeretet erre a kis időre régi fényét hozza,

és díszek ragyognak az emberek fáján.

 

Meghittség költözik a lelkekbe új reményt adva,

megerősítve a kötődést valódi érzelmekkel,

és sok szép emléket a szívekben hagyva.

ai generated 8419661 1280

A szeretet még nem halt ki

A szeretet még nem halt ki, csupán szendereg,

sokaknál okoz zűrzavart és érzelmi gondot,

s a tennivalója nem kevés, rengeteg.

 

A szeretet még nem halt ki, de ápolásra szorul,

az igazi érzések, s a szív éltetik, míg bírják,

amíg véglegesen vissza nem vonul.

 

A szeretet még nem halt ki, s van még remény,

az élet hiába olyan fondorlatos, ármányos,

a fény  felragyog majd a sötétség egén.

ai generated 9075737 1280

A lelkekben lapuló remények

A lelkekben lapuló remények a szabadulásukra várnak,

olyan régóta emésztődnek odabent, a biztonságban,

s csak az embereken múlik, hogy mikor szállnak.

 

Mikor szállnak és mikor váltják be gazdáik szép álmait,

mikor teljesítik mindazt, amiért létrejöttek egykor,

s miképpen nyitják ki a vágyak csodás szárnyait.

 

A lelkekben lapuló remények izgulnak, készülve az útra,

kissé feszengenek ugyan, ám nagyon is bizakodnak,

és hiszik, hogy fátylat tudnak borítani a múltra.

blur 1867402 1280