Reménytelenségben reményre várva

Reménytelenségben reményre várva szenvednek sokan,

feszülten ébrednek reggel és este úgy fekszenek,

miközben az idő folyamatosan rohan.

 

Reménytelenségben reményre várva, dermesztő az élet,

keserű percek uralják a legszebb pillanatokat is,

s állandó félelemben él számtalan lélek.

woman 6930644 1280

Ígérni a legszegényebb is tud

Ígérni a legszegényebb is tud, szól erről oly sok rege,

ez így van, hiszen nem jár következménnyel,

és emiatt nem fáj soha, senkinek a feje.

 

Lehet ígérni Napot a legsötétebb éjszakának az egén,

Holdat a legragyogóbb nappalok folyamán,

és elhitetni, hogy az elbukás, az remény.

 

Lehet ígérni a legjobbat, a legszörnyűbb idők idején,

egy jobb, egy szebb világot, eme gonosz helyett,

és örök békességet a túlvilág szigetén.

 

Lehet ígérni igaz szeretetet, szerelmet és minden jót,

gyönyörű életet, becsületes, s álomszerű létet,

külön kiemelve valamennyi igaz szót.

 

Ígérni a legszegényebb is tud, a legszerényebb elme,

ám sajnos mindezeknek valós alapja nincsen,

szétfoszlanak, mint a legfinomabb kelme.

page

Elszállt ez az év is

Elszállt ez az év is, elfújta a zord idők hideg szele,

a sors nem igazán kegyeskedett biz senkivel,

s az emberek szíve aggódással volt tele.

 

Mindenki érezte a saját gondját és a saját terheit,

önnön problémáját, s a reá háruló nyomást,

amelyek gyakorta lenullázták a terveit.

 

Nagyon sokaknak kellett megküzdeni az életben,

megvívni a csatáikat, magáért a létezésükért,

s ez mély nyomot hagyott a lelkekben.

 

Persze akadtak vidámabb napok, s boldog percek,

szeretettel teli időszakok, örömteli ölelések,

amelyekben az emberek békére leltek.

 

Ezekből azonban kevés volt, s olyan nagy a hiány,

annyira megfogyatkozott maga az értelem is,

s túlteng a világban a hitvány, a silány.

 

Elszállt ez az év is és sok jót a következő sem ígér,

a remény az, amely nélkül oly nehéz küzdeni,

s mely jó esetben, akár a halálig kísér.

sylvester 6897648 640

Ha nem kellene ennünk

Ha nem kellene ennünk, sokkal jobb lenne a sorsunk,

hisz nem menne el annyi pénzünk élelmiszerre,

s ezáltal jóval egyszerűbb lenne a dolgunk.

 

Nem töltenénk el annyi időt bevásárlással és főzéssel,

több maradna a hobbira, a kedvenc dolgainkra,

s nem lenne gondunk a hiánnyal, bőséggel.

 

Ha nem kellene ennünk, teljesen más lenne ez a világ,

nyugodtabban, békésebben élnénk a napjainkat,

és nem a túlélésről szólnának csak az imák.

istockphoto 1428938820 612x612 1

Az idő könyörtelen

Az idő könyörtelen, nem lassít és nem áll meg soha,

nem mérlegel, nem sajnál, s nem is kímél,

elviszi az álmokat, a reményeket tova.

 

Megmutatja az igazi állapotunkat, az igazi énünket,

a fájdalmainkat, a testünk gyors elkopását,

a lelkünk sebeit és a mulandó létünket.

 

Az idő könyörtelen, nem érez, soha nem kegyelmez,

nem kér, nem alkuszik és nem gondolkodik,

ugyanakkor egész életünkben fegyelmez.

coffee 7833769 640

Fénykora után

Fénykora után minden lény útja lefelé vezet,

és legyen az növény, állat, vagy ember,

ez ellen sajnos semmit nem tehet.

 

Delelőjén túl a Nap is megfárad, pihenni tér,

eleget tett, elvégezte a dolgát, feladatát,

és elvonul, ám reggel új életre kél.

 

A Hold hasonlóan tesz, mikor elkezd fogyni,

és a szép kerek arcából vékonyka lesz,

ám soha, de soha nem fog elkopni.

 

Fénykora után, élőlény erre már nem képes,

hiszen az élete percei szűkre szabottak,

és ami maradt, az biza igen véges.

woods 183519 640

Mindenki küzd

Mindenki küzd a saját életével, a saját sorsával,

a mindennapi terhekkel, a nehézségekkel,

és sokszor nem bír önnön gondjával.

 

Folyamatos a harc az idővel, a nehéz percekkel,

az elvárásokkal, a túlzott követelményekkel,

és a szinte megvalósíthatatlan tervekkel.

 

Mindenki küzd a munkahelyén és az iskolában,

betegként a kórházban, küzd a lelki sebeivel,

s többet van másutt, mint az otthonában.

istockphoto 1352919035 612x612 1

Holdvilágos éjszakákon

Holdvilágos éjszakákon, amikor elhalnak a neszek,

és a várakozás izgalma beindítja a fantáziát,

nem csukódnak le a gyermeki szemek.

 

Élénken figyelnek a sötétben és a kis szívük dobog,

az jár a fejükben, milyen ajándékot kapnak,

s meghallják-e, ha a Jézuska kopog.

 

Holdvilágos éjszakákon megelevenednek a vágyak,

az álmok szebbek Karácsony közeledtével,

s a percek valahogy másképpen járnak.

istockphoto 1179977066 612x612 1