Saját alkotásaim
A szolga csak addig kell, amíg nem okoz bajt,
amíg a fejét lehajtva mindenfélét megtesz,
és soha nem is hallat semmiféle zajt.
Nem beszél vissza, nem elmélkedik, nem lát,
nem hall, nincsenek önálló gondolatai sem,
s az erdőben sosem látja majd meg a fát.
A szolga csak addig kell, míg az úrnak fontos,
amíg kellőképpen kiszolgálja az érdekeit,
melyeknek a legtöbbje aljas és mocskos.
A belső hang mindenki lelkében él és suttog,
legtöbbször nagyon halk, máskor ordít,
s van, amikor a gazdájához undok.
Gyakorta némát játszik, főleg nehéz időkben,
s mikor a legnagyobb szükség lenne reá,
akkor hallgat a legjobban, azon időben.
A belső hang velünk él, s majd velünk is hal,
olykor neki köszönhetjük a menekülést,
máskor igen erősen a szívünkbe mar.
