szeretet Archívum - Kiss Gyula versei

Amikor több már

Amikor több már a fájdalom, mint kellene,

s jóval több a szenvedés, mint az öröm,

megmutatkozik az ember jelleme.

Amikor több már a homály, több a feledés,

s az ember egykori fénye a sötétbe vész,

gyorsan elhalkul a kacaj, nevetés.

Amikor több már a hazugság, mint az igaz,

és sokkal több a gyűlölet a szeretetnél,

oly keveseknek adatik meg a vigasz.

Amikor több már a sérelem minden jónál,

és a lelket beborítja a sebeinek tömege,

egy simogatás többet érhet a szónál.

Amikor több már az utálat, mint az imádat,

és több a kegyetlenség is a békességnél,

ideje lenne végre beismerni a hibákat.

Nincs is olyan ember

Nincs is olyan ember, akinek ne lenne gondja,

ki ne őrizne féltett titkokat a lelkébe zárva,

és aki nem önmaga hibáinak a foglya.

Nincs is olyan ember, aki ne szenvedne sokat,

akinek ne lennének problémái, fájdalmai,

és aki ne hinné, hogy ő maga áldozat.

Nincs is olyan ember, ki ne vágyakozna a jóra,

ne vágyna szeretetre, ölelésre, boldogságra,

és alkalomadtán néhány kedves szóra.

Mikor a szeretet cirógatja

Mikor a szeretet cirógatja a megfáradt lelket,

s a nehézségek kis időre visszavonulnak,

az ember egy kevéske békére lelhet.

Mikor a szeretet cirógatja a túlterhelt elmét,

igyekszik azt pihentetni, megnyugtatni,

s elterelni a gondokról a figyelmét.

Akinek minden tettét

Akinek minden tettét a szíve vezérli,

az mások gondjait, bajait is megérti.

Átérzi a fájdalmukat, a panaszaikat,

és a lelke mélyén hallja a sóhajaikat.

Akinek minden tettét a jóság uralja,

azt nem töri meg a sötétség uralma.

Küzd a gonosz ellen, ha kell, halálig,

míg a szíve mélyén az igaz parázslik.

Mindenkinek szüksége van

Mindenkinek szüksége van biztatásra, reményre,

megértésre, szeretetre, egy boldog ölelésre,

és a legrosszabb időkben is kenyérre.

Mindenkinek szüksége van pihentető magányra,

amikor rendezheti a gondolatait, önmagát,

és megoldást találhat a saját bajára.

Mindenkinek szüksége van csendre, lelki békére,

bátorságra, szabadságra, felhőtlen percekre,

és sok szépre, míg elér az élete végére.

Mit ér az ember élete

Mit ér az ember élete, ha nem lehet szabad,

ha árnyak uralják a léte minden percét,

s ha ebbe a fájó szíve beleszakad?

Ha nem teheti azt, amire az elejétől vágyik,

és nem is kaphatja meg, amiről álmodik,

felfogja-e, a sors vele csak játszik?

Mit ér az ember élete valódi szeretet nélkül,

és mások gondolataival a fáradt fejében,

megéri ebbe belepusztulnia végül?

A virágok békés világa

A virágok békés világa példa lehetne az embernek,

az ő világuk a valódi nyugalom, a szeretet világa,

holott sokszor a viharoktól ők is szenvednek.

A virágok békés világa egy igazán különleges világ,

ahol megférnek egymás mellett valamennyien,

hiszen tudják, egyikük sem más, mint virág.

Anya

Anya. Ő az, aki védi a gyermekét egész életében,

aki bármit megtesz érte és aki néha észrevétlen.

Aki megvonja a saját szájától is a falatot, ha kell,

és aki őszinte örömöt, a gyermeke örömében lel.

Aki szívvel szeret, s az utolsó pillanatig támogat,

és aki mindig próbálja megszépíteni az álmokat.

Aki betegen is segít és sokszor erőn felül teljesít,

s aki a legproblémásabb helyzetekben is lelkesít.

Aki felnőttként sem hagy magunkra bennünket,

aki megsimogat és a végsőkig ápolja a lelkünket.

Nem hisszük el, amikor kihuny a ragyogó fénye,

és fájón jövünk rá, mit is jelentett a drága lénye.

A virágok világa

A virágok világa egy békés és csodálatos világ,

ahol csak szépség van, nincs harag, sem viták.

Abban a világban nyugalom honol és szeretet,

ott a Nap megcirógat minden szirmot, levelet.

A változás

A változás nem azonos a jóval, csupán másik út,

egy lehetőség, amelynek a vége lehet nagyon rút.

Változtatni dacból, haragból és gyűlöletből hiba,

hiszen a jó cél, a béke, s a szeretet útja sem sima.

h	K	s	c	p	s	v
	1	2	3	4	5	6
7	8	9	10	11	12	13
14	15	16	17	18	19	20
21	22	23	24	25	26	27
28	29	30