Mágia a szavakkal, a hazugságokkal, az MI-vel,
az agymosással, a butítással, no és a semmivel.
A mágia hatásos, ha befogadóképes reá a tudat,
s ha csak problémákat mutat, nem pedig kiutat.
Mágia a szavakkal
Az igazság fájó annak
Az igazság fájó annak, akinek perzseli a lelkét,
akinek azáltal napvilágra kerülnek a bűnei,
felszínre hozva mindenféle sötét tervét.
Az igazság fájó annak, akiről lehullhat a lepel,
s akiről bebizonyosodhat miféle ember is,
miközben dőzsöl és a hatalomért teper.
A boldog pillanatok
A boldog pillanatok megfogyatkoztak nagyon,
egyre többet bujdokolnak az emberek elől,
és lehet, végleg elköszönnek egy napon.
A boldog pillanatok kis batyujukkal haladnak,
visszaidézik a régi szép időket, s az örömöt,
remélve, a lelkek mélyén megmaradnak.
Amikor egy hóhér
Amikor egy hóhér kezébe bárdot adnak,
és egy ezüsttel, arannyal teli erszényt,
lesz félnivalója kicsinek, nagynak.
Amikor egy hóhér kiélheti véres vágyát,
és kéjes örömmel végezhet bárkivel,
gúnyos mosollyal húzza el a száját.
Amikor egy hóhér elhiszi, hogy istenség,
és a legjobb, a legtehetségesebb hóhér,
akkor úgy érzi, már ő a mindenség.
Amikor több már
Amikor több már a fájdalom, mint kellene,
s jóval több a szenvedés, mint az öröm,
megmutatkozik az ember jelleme.
Amikor több már a homály, több a feledés,
s az ember egykori fénye a sötétbe vész,
gyorsan elhalkul a kacaj, nevetés.
Amikor több már a hazugság, mint az igaz,
és sokkal több a gyűlölet a szeretetnél,
oly keveseknek adatik meg a vigasz.
Amikor több már a sérelem minden jónál,
és a lelket beborítja a sebeinek tömege,
egy simogatás többet érhet a szónál.
Amikor több már az utálat, mint az imádat,
és több a kegyetlenség is a békességnél,
ideje lenne végre beismerni a hibákat.
Minden szép álomnak
Minden szép álomnak vége szakad egyszer,
és mindenkinél eljön majd az a pillanat,
mikor már nem ragyog a Nap reggel.
Minden szép álomnak szomorú lesz a vége,
s valamennyi elvész a végtelen ködében,
mialatt mi eljutunk békésen a révbe.
Amíg egy nemzetet
Amíg egy nemzetet meg tudnak osztani,
addig azt sikeresen ki is tudják fosztani.
Állandó sötétségben, félelemben tartják,
nehogy elővehesse a régi fényes kardját.
Amíg egy nemzetet szétszakít a gyűlölet,
addig csak egymásra ordítják a bűnöket.
Ha összefognának, jóval többre vihetnék,
s nem folyamatosan a reményt temetnék.
Mindenki elvan
Mindenki elvan a saját gondjaival, bajaival,
és nincsen ideje foglalkozni a világ zajaival.
Sőt, túl sokszor még önmagára sem jut idő,
s emiatt nem kifejezetten lesz rózsás a jövő.
Egy hazaáruló a hazája ellen
Egy hazaáruló a hazája ellen bármire képes,
a számára a júdás pénz a legfontosabb,
s neki a sötétség ragyogó, fényes.
Egy hazaáruló a hazája ellen vétkezik sokat,
bárkit és bármit eltapos a kedve szerint,
ha ebből neki bármily haszna fogant.
Egy hazaáruló a hazája ellen mindent bevet,
csak gőgösen kacag a népe szenvedésén,
s ha az végre kipusztul, jókorát nevet.
A mocsárból nincs menekvés
A mocsárból nincs menekvés, az maga a halál,
aki belelép, az egyre mélyebbre süllyed,
és onnan visszautat már nem talál.
A mocsárból nincs menekvés, magához ragad,
és miközben fájón fuldoklik az áldozata,
a mocsár a szenvedésén jókat kacag.
