https://gyulaversei.hu/

Oly csodás ez az élet

Oly csodás ez az élet, egy igazi álomvilág,

melyben mindent szabad, ha engedik,

s amelyben nincsenek tragédiák.

Amelyben minden szép, jó, sőt tökéletes,

mindig ragyog a Nap a sötét éjben is,

s melyben a harc hiba, felesleges.

Melyben az elit dőzsöl, a szegény kussol,

és a fejét lehajtva reszket naphosszat,

csak ezt hagyva maga után jussul.

Amelyben az igazság halott, nem létezik,

ahogyan nem létezik a remény sem,

bezzeg a gőgös az büszkélkedik.

Oly csodás ez az élet, emberekhez méltó,

annyira humánus, s olyan meseszerű,

itt már csak a halálé lehet a végszó.

Minden perc küzdelem

Minden perc küzdelem és színjáték az élet,

nem több mint hazug szemfényvesztés,

s egyfajta fanyar mosolya a végnek.

Minden perc küzdelem, fárasztó, tragikus,

az a kevéske öröm benne hamar elszáll,

s ami marad, az szörnyen kaotikus.

A kecskére bízott

A kecskére bízott káposzta elfogy gyorsan,

s utána így jár minden szép termés is,

egyik a másik után, mind, sorban.

A kecskére bízott kert teljesen megszűnik,

az egykori zöldből kopár területté válik,

és hamarosan az emléke is eltűnik.

Elszabadult a láncáról

Elszabadult a láncáról a birtokos kutyája,

és vicsorogva támadja a juhokat,

sok tetem marad utána.

A gazdája egyelőre hagyja, jól szórakozik,

s szinte élvezi ezt a véres látványt,

tudja, a kutyáján ő uralkodik.

Elszabadult a láncáról a vadul őrjöngő eb,

ám ha túlzásba viszi, a gazda elaltatja,

amit hátrahagy, az a rengeteg seb.

A markában tartja

A markában tartja az egész világot a gonosz,

és minden lény lüktető szívét szorítja,

miközben ő maga oszt, szoroz.

Kedve szerint alakítja a végzetet, a dolgokat,

és jókat kacag a sok szenvedés láttán,

kinevetve az emberi sorsokat.

Tetszése szerint mérgezi a lelkeket, a tudást,

véres pénzzel okoz örömöt, fájdalmat,

és áruláshoz köti az előrejutást.

A markában tartja a létet is a sötétség ereje,

befolyásol, megvesz és megveszteget,

ám nem mindenkire hat a deleje.

Egy jellemtelen emberből

Egy jellemtelen emberből nem lesz jellemes,

hiába hiszi magáról, hogy csodás, szellemes.

Az alma is szép kívülről, pedig a kukac rágja,

s a hörcsög is bájos, míg nem habzik a szája.

Egy jellemtelen embertől jót várni nem kell,

hisz a szíve is gonosz, s a lelke békét nem lel.

Számára az öröm a mások fájdalma, bánata,

és ha megtehetné, mindenkinek csak ártana.

A szolga csak addig kell

A szolga csak addig kell, amíg nem okoz bajt,

amíg a fejét lehajtva mindenfélét megtesz,

és soha nem is hallat semmiféle zajt.

Nem beszél vissza, nem elmélkedik, nem lát,

nem hall, nincsenek önálló gondolatai sem,

s az erdőben sosem látja majd meg a fát.

A szolga csak addig kell, míg az úrnak fontos,

amíg kellőképpen kiszolgálja az érdekeit,

melyeknek a legtöbbje aljas és mocskos.

Amikor a burjánzó gaz uralja

Amikor a burjánzó gaz uralja az egész kertet,

és elzárja még a napfényt is a többiek elől,

más növény többé reményre nem lelhet.

Megfojtja őket, s kígyóként reájuk tekeredik,

erőszakosan elszívja előlük az éltető vizet,

és így folyamatosan föléjük kerekedik.

Amikor a burjánzó gaz uralja az életet magát,

és a haszonnövények sokasága haldoklik,

a gazdának épp ideje elővennie a kapát.

A féreg arra ébredt

A féreg arra ébredt egy varázslatos napon,

hogy szeretne ő lenni a legcsodásabb,

erre vágyott, úgy igazán, nagyon.

Az álmaiban színes lepkeként repült tova,

miközben a szárnyain ragyogott a Nap,

úgy érezte, neki mindenhez van joga.

Hitte, az ura lehet mindennek, a világnak,

érte forog a Föld és érte fénylik a Hold,

s ő az álma a sok gyönyörű virágnak.

A féreg arra ébredt, hogy csakis egy féreg,

nem képes más lenni, erre született,

s a közelébe sem juthat a fénynek.

A kellemes pillanatokra

A kellemes pillanatokra újabban vadászni kell,

igen ügyesen tudnak elbújni bárki elől,

s így az ember reájuk nehezen lel.

Annak idején rengetegen voltak, sok jót tettek,

és megmelengették az emberi lelkeket,

mára azonban hiánycikkek lettek.

A kellemes pillanatokra hamar kihalás várhat,

amennyiben nem tér magához ez a világ,

s meglehet a jónak nem lesz másnap.

h	K	s	c	p	s	v
		1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30	31