gonosz Archívum - Kiss Gyula versei

Nem csupán fegyverekkel ölnek

Nem csupán fegyverekkel ölnek, más módok is vannak,

irányított időjárás és hőség, amely a termést kiégeti,

s egyre több teher, amiket az emberekre raknak.

Hazugságok, amelyekkel mérgezik az elmét és az életet,

mikkel gyűlöletet szítanak, egymás ellen fordítanak,

s melyekkel eltitkolják az igazságot, a lényeget.

Mérgek, miket be akarnak adni erőszakkal, bármi áron,

és amikkel alaposan megritkíthatják az emberiséget,

s a maradékot úgy tartják, mint a kutyát láncon.

Nem csupán fegyverekkel ölnek, az értelmet is megölik,

hisz az a sötét erők számára túlontúl veszélyes lehet,

és éppen ezért, már a kisgyermekkorban kiölik.

Amíg a háborús hisztéria zajlik

Amíg a háborús hisztéria zajlik, másra nem figyel senki,

e helyzetet kihasználva előkészítették az új járványt,

és a halálba menő úton, csak előre lehet menni.

Jönnek újfent a lezárások és kötelezővé teszik a mérget,

az arcokra erőltetik az arctalanná tevő maszkokat,

amelyekkel a világtól elzárják a szolganépet.

Amíg a háborús hisztéria zajlik, megtervezik a végzetet,

s míg az emberek mindezt elhiszik, fejüket lehajtva,

soha nem fogják hallani az igazságot, a lényeget.

Amíg meg tudnak osztani minket

Amíg meg tudnak osztani minket, addig övéké a nyerés,

övéké, a sötét, sátánista rend szolgáié, a gonoszé,

és ami marad a világnak, az nagyon is kevés.

A megszokott életet el kívánják törölni végleg és hamar,

nem tűrhetik a józanságot, az erkölcsöt, az értelmet,

s mindaz, amit hagynának, az nagyon fanyar.

A régi reményteli idők elköszöntek, a homályba vesztek,

manapság az elmebaj az úr, a hagyományok tiprása,

s a pusztítás terén e körök, sosem voltak restek.

Amíg meg tudnak osztani minket, addig esélyünk nincs,

csakis összefogva és egymással karöltve győzhetünk,

a szeretet, s a szív, e harcban nagyon nagy kincs.

Az elmebetegség világában élünk

Az elmebetegség világában élünk, amely igen kegyetlen,

nem kímél, nem mérlegel, csak büntet és korlátoz,

s nem érdekelt abban, hogy jót keressen.

A jó, az igazság és a becsület, mind egy régi világ részei,

amikor még az ember, ember volt, s volt gerince,

és nem hunytak ki a reménynek a fényei.

Az elmebetegség világában élünk, a pusztítás világában,

mikor nem tűrik az ellentmondást, a gondolkodást,

és megfojtják a lelket, a korai virágjában.

Ez a világ, amelyben élünk

Ez a világ, amelyben élünk, maga a földi pokol,

amelyben sok a szenvedés és a gyötrelem,

az igazságtalanság, no meg a nyomor.

Kevés a szeretet, a jóság, az emberség, s a béke,

a tisztesség, a becsület, az igaz, adott szó,

és ennek láthatóan soha nem lesz vége.

Az egyszerű emberek egész élete terhekkel teli,

eladósítások, kényszerítések és elpusztítás,

persze ebben egy kis réteg, az örömét leli.

Ez a világ, amelyben élünk, nem a jóság világa,

hanem az önzésé, a kapzsiságé és a gonoszé,

a Mennyország, az összes rosszat kizárja.

Egyre több élő kezdi irigyelni a holtakat

Egyre több élő kezdi irigyelni a holtakat, akik már pihennek,

és örök álmukat alusszák a végtelen idő égisze alatt,

nincsenek kitéve fájdalmaknak, vagy idegnek.

Nem terheli őket soha többé semmi, végleg szabaddá váltak,

igazán szabaddá, mindenféle felelősség terhe nélkül,

és búcsút intettek eme világnak, s a gyásznak.

Egyre több élő kezdi irigyelni a holtakat, akik már elmentek,

s megszabadultak a láncaiktól, sötétségtől, ármánytól,

amíg még éltek, túlságosan sokat szenvedtek.

Nem agymosás kell

Nem agymosás kell, hanem békésebb és szebb napok,

ragyogóbb Nap az égen, ezüstös Hold az éjben,

kacarászó kicsik, s nyugodtabb nagyok.

Nem agymosás kell, hanem tiszta igazság és becsület,

a valóság elismerése, a jóság, s a szeretet ereje,

a megfontoltság, nem a forró hevület.

Nem agymosás kell, hanem emberséges és jobb világ,

olyan, melyet nem a rossz, vagy a gonosz ural,

s amelyből kihalnak az értelmetlen viták.

Nem agymosás kell, hanem egészség, vidám emberek,

megértés, segítőkészség, értelem, s élhető élet,

melyben a rosszakarók, a porban fekszenek.

Amíg le tudják kötni a nép figyelmét

Amíg le tudják kötni a nép figyelmét, addig arat a sötét,

van ideje megtervezni és kivitelezni az ármányait,

miközben az ember pihen, iszogatva a sörét.

Ihatja a borát is, vagy a pálinkáját, az sem számít sokat,

mivel nem tudja befolyásolni a kegyetlen terveket,

pláne úgy, hogy csakis önmaga ellen fogad.

Annak idején a gladiátorviadalok is eme célt szolgálták,

meg a kenyér dobálása a közönség, a tömeg közzé,

s e cirkusszal, a hatalmat tovább formázták.

Formázták, de nem a jóra és nem a szépre, ezekre soha,

mindig is az uralmon lévőknek kedvezett mindez,

s még sajnos nem áldozott le az elnyomás kora.

Amíg le tudják kötni a nép figyelmét, addig ők nyernek,

és ők irányítanak, ők döntik el, hogy kik élhetnek,

s örömöt, csakis a totális hatalomban lelnek.

Mindig találni fognak rá okot

Mindig találni fognak rá okot, hogy elvegyék a pénzedet,

és ezen okból számtalan hazugsággal manipulálnak,

olyanokkal, amelyeket fel sem fog a képzelet.

Mindig találnak rá módot, hogy lerombolják az álmodat,

kiöljék belőled az igaz szeretet csíráját is, véglegesen,

és ami megmarad neked, az csakis a kárhozat.

Mindig találni fognak rá okot, hogy elvegyék az életedet,

és ne aggódj, a találékonyságuk nem ismer határokat,

mert magát, a létedet is, elviselni képtelenek.

Milyen alapon dönt egy marék pokolfajzat

Milyen alapon dönt egy marék pokolfajzat a világ sorsáról,

az emberek testi és lelki önállóságáról, szabadságáról,

s egyáltalán miért dönthet bárkinek a jogáról?

Milyen alapon dönt egy marék pokolfajzat arról, ki is élhet,

ki az, aki belefér az elképzelésükbe, a rémuralmukba,

s kik azok, akiknek ezentúl nem járhat az élet?

h	K	s	c	p	s	v
						1
2	3	4	5	6	7	8
9	10	11	12	13	14	15
16	17	18	19	20	21	22
23	24	25	26	27	28	29
30