A tehetetlenség az egyik legszörnyűbb érzés

A tehetetlenség az egyik legszörnyűbb érzés, kínzó állapot,

amikor az ember szeretne, de nem képes segíteni,

s a lelke sem bírja elviselni a fájó bánatot.

 

Látni a szerettünk gondját, baját, szenvedését, s fájdalmát,

hallani a gyötrelem hangjait a nap minden percében,

és eközben leplezni, önmagunk szánalmát.

 

A tehetetlenség az egyik legszörnyűbb érzés, keserű méreg,

fohászkodhat bárki a természethez, vagy az istenhez,

hiába teszi, nyoma sincs a gyógyító fénynek.

ai generated 8613836 1280

Mikor az ember elveszíti azt

Mikor az ember elveszíti azt, akiért a szíve lángol,

összeroppan lelkileg, elveszíti az életkedvét,

s minden reménye már messze, távol.

 

Mikor az ember elveszíti azt, ami örömöt okozott,

amiért eddig élt és amiért meg is halt volna,

kihuny a tüze, mi egykoron lobogott.

guy 2617866 1280

Milyen alapon dönt bárki a testünkről

Milyen alapon dönt bárki a testünkről és a lelkünkről,

hogyan merészel, egy sötétség vezérelte klikk,

megfosztani a jogainktól, s a testünktől?

 

Miféle világban élünk, ahol a gyermek, nem a szülőké,

és amelyben a normalitást elmossa a mocsok,

s jobb, ha senki, soha nem válik szülővé?

 

Az egykori értelem elbutítása miként lehet ilyen gyors,

és miféleképpen gondolkoznak a hiszékenyek,

s mi az oka, hogy ilyen kegyetlen a sors?

 

Hogyan hagyhatják az emberek, a mérgek beadatását,

s a teljes ellenőrzést valamennyi percük fölött,

a szabadságuk elvételét, befagyasztását?

 

Milyen alapon dönt bárki a testünkről, az álmainkról,

az érzéseinkről, a szerelmeinkről, az életünkről,

s miképp foszthatnak meg, a vágyainktól?

istockphoto 1188952699 612x612 1

Mindenkinek a maga kis világa a fontos

Mindenkinek a maga kis világa a fontos, s a maga álma,

a maga tervei, elképzelései, a saját szerettei,

a saját érzelmei és önmaga izzó vágya.

 

Mindenkinek a maga kis világa a fontos és a maga élete,

önnön fájdalmai, szenvedései, kínzó bánata,

ám legvégül mindenkit utolér a végzete.

sad girl 3007323 1280

Mennyi titkot őriz a halálig a lélek

Mennyi titkot őriz a halálig a lélek és mennyi álmot,

amelyek meg tudják szépíteni az ember életét,

legyen a sors bármily kegyetlen, s álnok.

 

Mennyi titkot őriz a halálig a lélek, s mennyi vágyat,

hány izzó pillanatot, sóhajt, reményt, szerelmet,

amelyek egyszer a végtelen felé szállnak.

ai generated 8584595 1280

Emberek nélkül a Föld egy gyöngyszem lenne

Emberek nélkül a Föld egy gyöngyszem lenne a galaxisban,

nem olyan lepusztult, kizsákmányolt és kizsigerelt,

ahogyan sajnos a világunkban, napjainkban.

 

Tiszták lennének a patakok, a folyók, a tavak és a tengerek,

az óceánok számtalan halfajnak adnának otthont,

s nem lenne beszennyezve a mező, a rengeteg.

 

Nem pusztítanának a kegyetlen, véres háborúk mindenhol,

nem létezne a kapzsiság, a totális uralomra vágyás,

s nem lenne mérgezés, elnyomás mindenkor.

 

A gyűlölet, a harag, az irigység, a rosszindulat, nem létezne,

nem gyötörnék az érzelmek az igaz emberek lelkét,

s az a rengeteg szív, soha, hiába, nem vérezne.

 

Emberek nélkül a Föld egy gyöngyszem lenne, s csoda szép,

az állat és növényvilág nyugodtan élhetné az életét,

a Nap beragyogná a rétet és kék lenne az ég.

green 4134952 1280

Az igazi szerelem megmarad örökre

Az igazi szerelem megmarad örökre, az utolsó percig,

a szeretett személy emléke soha nem feledhető,

s eme szerelem ereje, a tisztaságában rejlik.

 

Az igazi szerelem megmarad örökre, amíg a szív érez,

és amíg az elme képes visszaidézni az érzéseket,

elkíséri a lelket, amikor az elindul a fényhez.

bridge 19513 480

Amíg emlékek élnek a szívünkben

Amíg emlékek élnek a szívünkben, s nyílnak a virágok,

addig van remény egy jobb, egy szebb életre,

és meg lehet változtatni eme világot.

 

Amíg emlékek élnek a szívünkben, tudjuk, hogy élünk,

s míg elevenek az érzéseink, meglehet fájnak,

ám megmutathatják, az igazi énünk.

sakura 4381474 1280

A szívünkben rejlő vágyálmok elsuhannak

A szívünkben rejlő vágyálmok elsuhannak a messzeségbe,

sokszor becsapnak minket és fájdalmat okoznak,

így küldenek bennünket a szenvedésbe.

 

Hiába reménykedünk abban, hogy álmaink valóra válnak,

s hiába hisszük, hogy mi oly különlegesek vagyunk,

végül kiderül, reánk is kudarcok várnak.

 

A szívünkben rejlő vágyálmok elsuhannak, eltűnnek tova,

s miután felperzselték a lelkünket és a szívünket,

már nem fognak visszatérni többé, soha.

ai generated 8518049 1280

Elveszíteni az álmainkat nagyon fájdalmas

Elveszíteni az álmainkat nagyon fájdalmas, de mennyire,

ugyanúgy fájó elveszíti a reményt, a vágyainkat,

és mindentől eltávolodni, igen messzire.

 

Fájó megélni az érzéseinket, amikor azok célt nem érnek,

és iszonyúan szomorú, ha a végkifejlet tragikus,

és a képzeletünket megfojtja az enyészet.

 

Mindenkinek vannak ábrándjai, amik éltetik, míg bírják,

s feltöltik olyan érzelmekkel, mikről nem is tudott,

amíg a valóság percei magukhoz nem hívják.

 

Elveszíteni az álmainkat nagyon fájdalmas, s igen gyötrő,

akkor is, ha csupán a fantáziánk varázsolta nekünk,

és hogy el tudjuk-e fogadni mindezt, az a döntő.

ai generated 8671122 640