Mennyit is kell szenvedni a halálért

Mennyit is kell szenvedni a halálért, vajon mennyit,

miféle kínokban van része az embernek végül,

és ez ellen tényleg nem tehet semmit?

 

Egyesek csupán lefordulnak a székről és ezzel vége,

vannak, kik aludni térnek, s nem ébrednek fel,

így csatlakoznak az elődeikhez végre.

 

Mások a napjaikat évekig szörnyű kínok között élik,

iszonyatos fájdalmak során mennek keresztül,

és hogy miért van ez, azt nem értik.

 

A halál nem kegyelmez, előle nincs menekvés soha,

lehet próbálkozni mindenfélével, ám felesleges,

senkit nem ment meg, semmiféle csoda.

 

Mennyit is kell szenvedni a halálért, mégis mennyit,

ez lenne az élet értelme, ezért születtünk meg,

s nem kapunk reményt, egy cseppnyit?

istockphoto 895087964 612x612 1

Számtalan sérült levél hullik alá

Számtalan sérült levél hullik alá, megtépázva, megtörve,

néma sikolyukat nem hallja meg a világ sohasem,

s mind ott végzik, az üres kukákat megtöltve.

 

Számtalan sérült levél hullik alá, s ugyanúgy az emberek,

lelkek milliárdjain taposnak a végzetnek kaszásai,

s eme világ fölött, tornyosulnak a sötét fellegek.

arizona 4093359 1280

Ez immár a halál világa

Ez immár a halál világa, kegyetlen, gonosz és sötét,

zsarnoki, gyilkos, elnyomó, mindent pusztító,

amelyben szűkre szabták, az elitek körét.

 

Ez immár a halál világa, ahol az élet esélye csekély,

minden perc szenvedés, rákos daganat, fekély,

és percről-percre, egyre csak nő a veszély.

ai generated 8747376 1280

A sötétség bolygóján gyülekeznek a rémek

A sötétség bolygóján gyülekeznek a rémek, egyre többen,

és miközben gyakorta tombol a vihar eme bolygón,

remélik, a dédelgetett álmuk szárba szökken.

 

Ősidők óta titokban élnek, s készülnek a nagy támadásra,

hiszen tudják, ha egyszer a Nap megvilágítja őket,

nem sok idejük marad majd a számadásra.

 

Mindig is rettegtek a fénytől, mert az égette csúf bőrüket,

ám néha muszáj kimozdulniuk a rejtekhelyeikről,

és emiatt erőt vett rajtuk a téboly, az őrület.

 

A sötétség bolygóján gyülekeznek a rémek és várakoznak,

várják a megfelelő pillanatot, az örök éj eljövetelét,

de addig is, az élettel, s a halállal játszadoznak.

ai generated 8661949 1280

Miközben az emberek gyanútlanok

Miközben az emberek gyanútlanok és teszik a dolgukat,

s igyekeznek helytállni a nehéz mindennapokban,

nem látható erők, megírják a végső sorsukat.

 

A megkérdezésük nélkül döntenek az életről, s halálról,

arról, hogy mikor, mitől szenvedjenek, rettegjenek,

és káoszt teremtenek, a gonosz legjavából.

 

Mágiájukkal behatárolják az életteret, elvéve a reményt,

elvakítják a tisztán látó szemeket és gúzsba kötnek,

s nem hagynak egyáltalán, semmiféle esélyt.

 

Miközben az emberek gyanútlanok, nem hiszik a véget,

egyszerűen nem fogják fel, mily veszélyben vannak,

és elutasítanak minden jó, értelmes érvet.

necromancer 3452376 1280

Mikor esik már le az a labda

Mikor esik már le az a labda, amelynek a neve, végzet,

és amely az egész emberiség fölött pattog szerte,

s mely kíméletet soha, de soha nem érzett?

 

Azok, akik feldobták a magasba egykor, nem láthatók,

hogy lehetséges mindez, s miért is történhet meg,

csak nem manipulálták a mondanivalót?

 

Vagy talán elfelejtették közölni a halandók tömegével,

egyszerűen lényegtelenné vált a kiirtásnak módja,

s beetették a népeket, a jóság szövegével?

 

Milyen jogon dönthet bárki is, bárki létéről, haláláról,

a mindennapjairól, a családjáról, az érzelmeiről,

s vajon mennyit nyerhet mások halálából?

 

Hogyan tudták ennyire elbutítani ezt az egész világot,

s miképpen válhatott az értelem, sötét ürességé,

elhervasztva a jót és mindenféle virágot?

 

Mikor esik már le az a labda és utoljára mikor pattan,

lehetséges az, hogy eme világ teljesen bolond lett,

és a megtévesztésekbe végül belezakkan?

basketball 7753643 1280

A sírjaink meg vannak ásva egy ideje

A sírjaink meg vannak ásva egy ideje, sőt, túl rég,

csupán nem gondolunk minderre sohasem,

s nem hisszük el, hogy közeleg a vég.

 

Nem akarjuk felfogni a valóságot, mert az rémes,

megmutatja, hogy reánk nincsen szükség,

s a lehetőségeink köre nem túl széles.

 

Akik a sírunkat megásták, csak nevetnek rajtunk,

lenéznek minket és élősködőknek tartanak,

miközben mi, már mindentől tartunk.

 

Hamarosan megfosztanak az alapvető jogainktól,

elveszik a szabadságunkat és az életünket,

s elvárják, hogy érezzük magunkat jól.

 

A sírjaink meg vannak ásva egy ideje, túl mélyen,

annyira, hogy ne térhessünk vissza többé,

s ha ezt hagyjuk, az végzetes, szégyen.

istockphoto 1982939526 612x612 1

A politika mérgezi az emberek lelkét

A politika mérgezi az emberek lelkét folyamatosan,

tönkreteszi a legszebb perceket és órákat is,

s a pusztulás irányába visz fokozatosan.

 

Gondoskodik az elszegényítésről, az eladósodásról,

az állandó rettegésről, félelemről, hazugságról,

és természetesen a kemény megadóztatásról.

 

Viszályokat, háborúkat szít és átlép minden határt,

nyomorba taszít, igyekszik elvenni a reményt,

s különféle módokon osztogatja a halált.

 

A politika mérgezi az emberek lelkét és nem kímél,

olyan, mint a testben a rák, májban a métely,

az igazságot soha nem tűri, s bárkit elítél.

city 1651993 1280

Minden út ugyanabba az irányba vezet

Minden út ugyanabba az irányba vezet, a halálba,

ahonnan nincs menekvés és ahol nincs esély,

s ott már senki, soha nem találhat magára.

 

Minden út ugyanabba az irányba vezet és mindig,

van ugyan néhány kitérő, ám az csakis látszat,

sokaknak a lelke végezetül, a pokolban izzik.

vulcanic landscape 7492624 1280

Mennyi titkot őriz a halálig a lélek

Mennyi titkot őriz a halálig a lélek és mennyi álmot,

amelyek meg tudják szépíteni az ember életét,

legyen a sors bármily kegyetlen, s álnok.

 

Mennyi titkot őriz a halálig a lélek, s mennyi vágyat,

hány izzó pillanatot, sóhajt, reményt, szerelmet,

amelyek egyszer a végtelen felé szállnak.

ai generated 8584595 1280