A kifacsart citrom

A kifacsart citrom egykor egy fiatal növényke volt,

és pici, apró növedéknek tűnhetett csupán,

akkor még az élete, a fejlődésről szólt.

 

A levelei zöldültek, nőttek, erősödött, magasodott,

egyre jobban ellenállt a viharnak, a szélnek,

és egészségesen, szépen gyarapodott.

 

Hamarosan elérte a fénykorát, terméseket hozott,

szép sárga termései szinte sugallták az erőt,

s a ragyogó Nap, rájuk csókot dobott.

 

Telt-múlt az idő, s az egykori szépsége megkopott,

a törzse fásodni kezdett, betegség gyötörte,

és már nem igazán volt a megszokott.

 

A kifacsart citrom, úgy kezdte, ahogyan sok társa,

született, fejlődött, élt és végül el is kopott,

így lett belőle citromlé, az élet teájába.

agriculture 1846358 1280

Mikor lehull a hiszékenység leple

Mikor lehull a hiszékenység leple, s világosodni kezd,

a látás lassan kitisztul, az értelem ébredezik,

és az ember kételkedik magában, feszt.

 

Mikor lehull a hiszékenység leple és felragyog a Nap,

az ég kékje tündöklőbb, mint valaha lehetett,

s az elme újfent, ismételten erőre kap.

day 966186 640

Rátekeredett a kígyó

Rátekeredett a kígyó szorosan, az életet adó fára,

melyen egész életközösségek élték napjaikat,

s amely egy igazi paradicsom lett mára.

 

Madarak és emlősök tartották otthonuknak a fát,

mindőjüknek megvolt a helye az ágak között,

s biztonságban voltak, ha átszakadt a gát.

 

A fa kitartott a rohanó, s tomboló árral szemben,

körülötte ellepte a víztenger a rétet, a völgyet,

ő azonban állt erősen, szilárdan, egyben.

 

Ellenállt a viharoknak, a jégesőknek, a hőségnek,

a terméseit közösen fogyasztották az állatok,

s a rovarok sem álltak ellent a bőségnek.

 

Rátekeredett a kígyó, hogy megmutassa az erejét,

egyre erősebben szorította, hogy bizonyítsa,

uralja a fa minden ágát, s összes levelét.

istockphoto 851794150 612x612 1

A legerősebb is összeroskad

A legerősebb is összeroskad, ha túl sok már a teher,

ha nem bírja tovább azt a hihetetlen nyomást,

és a lelkének, csupán a fájdalom felel.

 

A legerősebb is összeroskad, amikor elhagyja az erő,

amikor immár teljesen összezuhan és feladja,

s végül reá csukódik, a sötét koporsófedő.

pexels photo 10485635

Az élni akarás tüze

Az élni akarás tüze, egy ideje már a hamu alatt lapul,

ám volt idő, amikor fennen, s büszkén ragyogott,

de mára sajnos, a sötétség ereje ejtette rabul.

 

Az élni akarás tüze még gyengén pislákol a lelkekben,

arra várva, hogy egyszer felélessze az ősi ösztön,

s újra, olyan erővel lángoljon, mint kezdetben.

fire 6007385 640

Az élethez

Az élethez igen nagy erő kell, kitartás és akarat,

számtalan akadály nehezíti az ember életét,

s oly ritkán hallani felemelő szavakat.

 

Ellenkezőleg, becsapást, félrevezetést, ármányt,

melyek megkeserítik a legszebb napokat is,

és nem hoznak előnyt, csak hátrányt.

 

Az élethez jókora türelem szükségeltetik végig,

s hihetetlen megpróbáltatások sokasága vár,

mielőtt a remény csillaga felfénylik.

wallpaper 1531107 1280

A szorgos hangyák

A szorgos hangyák egész életükben dolgoznak,

éjjel-nappal igyekeznek táplálékot találni,

és ezen sorsukban mind osztoznak.

 

Állandóan gyűjtögetnek, hogy legyen mit enni,

segítik egymást, hisz közösségben az erő,

s valamennyien tudják, mit kell tenni.

 

Életüket gyakran megkeserítik a rabló hangyák,

amelyek elveszik az összegyűjtött javaikat,

és így népüket még élni sem hagyják.

 

Folytonosan kifosztva a fennmaradás kétséges,

éheznek, pedig gondtalan éveik lehetnének,

s hogy megmaradnak-e, az kérdéses.

 

A szorgos hangyák lassan kipusztulnak végleg,

hiszen nem képesek harcolni önmagukért,

és mindig is kizsákmányoltan éltek.

ants 7454684 1280

A terelgetett folyó

A terelgetett folyó évszázadok óta rója az útját,

átjutott mezőkön, hegyeken, s völgyeken,

miközben nem felejtette a múltját.

 

Kicsi érként kezdte, azután patakként folytatta,

egyre növekedett, erősödött és szélesedett,

s a haladásban senki nem bolygatta.

 

Bármerre folyt, a folyásiránya természetes volt,

néha balra, máskor jobbra kellett kerülnie,

és maga előtt nehéz hordalékot tolt.

 

Tisztult a vize, miután mindettől megszabadult,

szépen és lassan hömpölygött ezek után,

s az éles sziklák közül is kiszabadult.

 

Egy ideje azonban egy félelmetes erő terelgeti,

leszabályozza azt is, mi legyen az iránya,

s ilyetén a szabad folyást nem engedi.

 

A terelgetett folyó útja egy szakadék felé vezet,

ahonnan nem lesz kiút a számára sohasem,

s ez ellen meglehet, semmit nem tehet.

istockphoto 1356863534 612x612 1

A felszín alatt

A felszín alatt, a mélyben, forrón izzik a láva,

mindez a felszínen egyelőre nem látszik,

s nem érződik, hogy közeleg a dráma.

 

Fönt ugyanolyan szürkék a napok, semmi baj,

alant fortyogva kavarog a düh és a harag,

s hamarosan egyre erősebbé válik a zaj.

 

Eme zaj nem csitul, ellenkezőleg, hangosabb,

a hallatán félelem járja át az élőlényeket,

s ők érzik, menekülni most hasznosabb.

 

A felszín alatt ősidők óta rettentő erő rejtőzik,

s ott, bezárva várja a megfelelő pillanatot,

amikor az iszonyatos kitörése kezdődik.

volcano 7991487 1280

A tenger felszíne

A tenger felszíne csalókán nyugodtnak tűnik,

s lágyan hullámzik a ragyogó napfényben,

alul viszont a víz nyomása nem szűnik.

 

Sőt, a hatalmas ereje iszonyú dolgokra képes,

s a széllel támogatva viharként tombolhat,

messziről láthatóan, mennyire mérges.

 

Rettentő haragját már sok hajó megérezhette,

amikor felülről lesüllyedtek a mélységbe,

s az útjuk ilyetén lett bevégeztetve.

 

A tenger felszíne látszólag sejtelmesen békés,

ám alaposan meglepheti az őt lebecsülőket,

s hogy ez mikor lesz, csak az a kérdés.

istockphoto 1370419966 612x612 1