valóság Archívum - 16 / 38 oldal

Az igazságot kimondani

Az igazságot kimondani sokan nem merik,

mert félnek attól, hogy visszaüt reájuk,

és akkor a lelki békéjüket nem lelik.

Legtöbbször félnek szembesülni magukkal,

az egész életükkel és a csalódásaikkal,

a tengernyi gondjukkal, s bajukkal.

Félnek belátni a kudarcaikat és a hibáikat,

tagadják a szerelmeiket is, a vágyaikat,

s pláne letagadják a vesztes vitáikat.

Képesek letagadni a legszebb álmaik sorát,

s tagadják azt, milyen szerencsétlenek,

miközben folyvást várják a csodát.

Az igazságot kimondani soha nem könnyű,

igaz becsületet és gerincességet igényel,

és sokaknak ez a gondolat is szörnyű.

Szavakkal lehet hazudni

Szavakkal lehet hazudni és tettekkel bizonyítani,

érzelmekkel manipulálni, mindent letagadni,

s a jót a rosszal hasonlítani, viszonyítani.

Szavakkal lehet hazudni, s pont miattuk elbukni,

megtéveszteni könnyű, magyarázkodni nehéz,

az igazsághoz sok akadályon át lehet eljutni.

Az igazságot belátni

Az igazságot belátni nehezebb, mint tagadni,

és sokkal könnyebb becsukni a szemeket,

mint mindenkor embernek maradni.

Könnyebb félrenézni és az álomvilágban élni,

és könnyebb elutasítani a valóság létét is,

hisz sokkal egyszerűbb rettegni, s félni.

Az igazságot belátni nehéz, igen súlyos teher,

amit cipelni a lélek számára fájón keserű,

ám önnön lelkéért mindenki maga felel.

A világ valódi arcát

A világ valódi arcát oly sokan nem ismerik,

mivel folyamatosan álarc takarja el azt,

s eme álarcról kérdezni sem merik.

Így halad előre, a régen megtervezett úton,

kopott és szakadt ruhájában bandukol,

miközben mereng a túl sötét múlton.

Megélt már számtalan borzalmat, háborút,

néhanap rátalált egy kevéske örömre is,

s még kérdéses, hová vezet e vándorút.

A világ nem érzi jól magát ilyen szerepben,

nem boldog, látva a történések folyamát,

ez így volt valaha, s most is, a jelenben.

A világ valódi arcát ritkán díszíti a mosoly,

örömmel lenne ő egy szebb, s jobb világ,

ha nem lenne az irányítói által fogoly.

Igába hajtva nehéz

Igába hajtva nehéz megélni a mindennapokat,

nehéz kiteljesedni és szabad lényként élni,

s mindez megviseli a kicsiket, nagyokat.

Nehéz örülni, ha a Nap is a felhők mögé vonul,

ha a gondolkodás a butaság mélyére szorul,

s a hanyatló értelem semmiből nem okul.

Igába hajtva nehéz megérteni a lélek dallamát,

a szív dobbanását, a vágyat egy jobb világra,

és megélni az igazság tündöklő hajnalát.

Túl rövid az élet

Túl rövid az élet, eme tengernyi rosszhoz,

eme rengeteg gondhoz, fájdalomhoz,

és eme bizonytalan élethosszhoz.

Túl rövid az élet, megismerni a valóságot,

rájönni arra, hogy mi az, ami számít,

és kifizetni a tengernyi adósságot.

Megbántani valakit könnyű

Megbántani valakit könnyű, jót tenni nem az,

és lehet szánni-bánni a vétkeket, a rosszat,

az egy megbántottnak soha nem vigasz.

Hazudozni gyerekjáték, ahhoz nem is kell ész,

csupán jellemtelenség, meg gerinctelenség,

röhögve tagadni kell az igazat és kész.

Mindenre születni kell, még a hitványságra is,

no meg az alakoskodásra, bűbájoskodásra,

a senkiháziak szentül hiszik, az előre visz.

Megbántani valakit könnyű, beismerni nehéz,

beismerni a valóságot igaz embert igényel,

ám az ilyeneket egy semmirevaló lenéz.

Milyen lehet

Milyen lehet gyűlölt, népek árulójaként élni,

és figyelmen kívül hagyni az igazságot,

ugyanakkor belül rettegni, s félni?

Milyen lehet bérencként megélni a napokat,

megvásároltként végrehajtani a rosszat,

és halálba küldeni kicsiket, nagyokat?

Hogyan tud nyugodtan aludni az, ki hitvány,

ki eladta a szívét és eladta a sötét lelkét,

s aki csak egy tömeggyilkos szimplán?

Milyen lehet szembesülni a rideg valósággal,

s hogy tud tükörbe nézni egy jellemtelen,

vastag bőrrel a képén és csalódással?

Rengeteg a terelés

Rengeteg a terelés, a valóság útjára lelni nehéz,

hisz annyi különféle út vezet rossz irányba,

hogy sokaknak túl bonyolult ez az egész.

Mikor valaki azt hiszi, megtalálta a helyes utat,

és kezd örülni, mert már olyan régen keresi,

lesz egy újabb tábla, amely másfelé mutat.

Rengeteg a terelés, az úti célhoz kevesen érnek,

s amíg nehezen igazodnak el az útvesztőben,

addig csupán egyfajta tumultusban élnek.

Akinek sötét a szíve

Akinek sötét a szíve, annak a lelke is sötét,

ahogy sötét minden perce is az életben,

s nem tudja elfújni a sötétség ködét.

Az ugyanis reá telepedett az elejétől fogva,

megfertőzte az elméjét, minden sejtjét,

és ő maga valójában, önmaga foglya.

Akinek sötét a szíve, annak halott a jövője,

a reménytelenségben fuldoklik mindig,

mint ennek a világnak a cselszövője

h	K	s	c	p	s	v
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31