Saját alkotásaim
Igába hajtva nehéz megélni a mindennapokat,
nehéz kiteljesedni és szabad lényként élni,
s mindez megviseli a kicsiket, nagyokat.
Nehéz örülni, ha a Nap is a felhők mögé vonul,
ha a gondolkodás a butaság mélyére szorul,
s a hanyatló értelem semmiből nem okul.
Igába hajtva nehéz megérteni a lélek dallamát,
a szív dobbanását, a vágyat egy jobb világra,
és megélni az igazság tündöklő hajnalát.
Apró kezek, csillogó szemek, huncut mosoly,
a gyermeki lélek játékos, tanulni vágyó,
és csupán nagyon ritkán komoly.
Hancúrozás, birkózás, s bújócska a társakkal,
ugrálás a trambulinon, fogócska a kertben,
és megismerkedés a sok furcsa állattal.
Őszinte öröm és szívből jövő boldog percek,
igazán varázslatos időszak ez a kicsiknek,
s a levegő a közelükben szinte serceg.
Apró kezek, amelyeket a kezeinkkel fogunk,
kíváncsi és minket fürkésző pillantások,
értük, ha kell, áldozatokat is hozunk.
A szabadság kapujában várakoznak a rabok,
vannak közöttük aprók, kicsinyek, s nagyok.
Hevesen dobog a szívük, fűti őket a remény,
és feltűnik a hajnalcsillag a magyarok egén.
A szabadság kapujában várakozik a nép java,
hiszen mindegyiküknek ugyanaz most a baja.
A bátorságukat összeszedve tartják a zászlót,
s együtt kivívják a szabadságot, a nekik járót.
