Saját alkotásaim
Milyen lehet gyűlölt, népek árulójaként élni,
és figyelmen kívül hagyni az igazságot,
ugyanakkor belül rettegni, s félni?
Milyen lehet bérencként megélni a napokat,
megvásároltként végrehajtani a rosszat,
és halálba küldeni kicsiket, nagyokat?
Hogyan tud nyugodtan aludni az, ki hitvány,
ki eladta a szívét és eladta a sötét lelkét,
s aki csak egy tömeggyilkos szimplán?
Milyen lehet szembesülni a rideg valósággal,
s hogy tud tükörbe nézni egy jellemtelen,
vastag bőrrel a képén és csalódással?
Mivé is leszünk az időnek fodrozódó sodrában,
mivé válunk az egyre keményedő életben,
s hogyan tart a sors ennyire fogságban?
Miért is vagyunk olyanok, mint egy apró virág,
amelyiket a legkisebb szél is meghajlíthat,
s még csak nem is tud minderről a világ?
Hogyan válhat zavarossá a kristálytiszta patak,
amelyikben egykoron a pisztrángok úsztak,
s melyben ma már senki nem fog halat?
Miként juthat valaki csakúgy a szakadék aljára,
mikor egykor fentről, a magasból nézett alá,
s onnan nevetett mindenkinek az arcába?
Mivé is leszünk, ha végleg kihuny a csillagunk,
és egykori ragyogásunk immár a múlté lesz,
s többé soha, senkinek nem csillogunk?
