Születésnapomra (evokáció)

Hatvannégy éves lettem Én,

itt a világnak közepén.

Ejnye-bejnye!

 

Ajándékot kapok magamtól,

s ez eltávolít a bajomtól,

minden szinten.

 

Fél évszázad sosem semmi,

ezalatt sokat kell tenni.

Bizony-bizony!

 

Lehettem volna én akármi,

soha nem szerettem várni,

senkire és semmire.

 

Mégsem lettem. Sajnos hiába,

kiáltom fájdalmam a világba.

Egye-fene!

 

Szakadatlan küzdelem az élet,

szenved benne épp elég lélek.

Fájdalom, szánalom.

 

Az igazságnak nyoma sincsen,

becsületem minden kincsem.

Az a nyerő erő!

 

Sokan nem értenek a szóból,

ám kérik a részüket a jóból.

Semmit nekik!

 

Aki a mások fájdalmának örül,

előbb nézzen otthon körül.

Silány-hitvány!

 

Én az egész népet tanítanám,

drága nemzetem és hazám.

Hív a tiszta szív!

image 1772869074641 compressed

Semmi nem örök

Semmi nem örök és soha nem is volt,

minden másodperc egy új kihívás,

s a végtelen csak növeli a sort.

 

Mindenki változik, tetszik, vagy sem,

megkopik az elme, kifárad az erő,

és meggyengül a látás, a szem.

 

Ráncosodik a bőr, a kezek remegnek,

az egykori szépség a múltba vész,

s a tettek a feledésbe vezetnek.

 

Semmi nem örök, a szeretet is alszik,

megtette a dolgát és visszavonult,

a szava többé már nem hallik.

image 1772831520889 compressed

Az idő túlmutat rajtunk

Az idő túlmutat rajtunk, bármit tegyünk,

nem szépít meg semmit, nem hazudik,

s nem foglalkozik vele, mi lesz velünk.

 

Nem áltat, nem ígér, s nem is kegyelmez,

nem szán meg, nem könnyezik értünk,

nem veregeti a vállunkat, fegyelmez.

 

Nem ölel át, s nem fogja meg a kezünket,

nem csókol arcon, nem játszik velünk,

azonban ő zárja le majd a szemünket.

 

Az idő túlmutat rajtunk, kicsik vagyunk,

erőtlenek, gyengék és túlontúl gyávák,

a végtelenben nem harsog a szavunk.

image 1772745565088 compressed

A valóságot elfogadni

A valóságot elfogadni hihetetlenül nehéz,

az ugyanis megégeti a lelket és a szívet,

s aki mindezzel szembeszáll, merész.

 

A valóságot elfogadni mámor a semmibe,

önbecsapás, önámítás és fejet hajtás,

azonban mindez nem jó semmire.

 

A valóságot elfogadni gyakorta nem lehet,

mivel a tudat és az elme nem is bírja el,

s ez ellen az ember nem sokat tehet.

image 1772647160737 compressed

Csodálatos jövőkép függ

Csodálatos jövőkép függ a múzeumi falon,

rajta háború, pusztulás, temető látszik,

ez a kép valósághű és realista nagyon.

 

A kép előtt állók tekintete merev, komoly,

döbbenten bámulják az alkotást sokáig,

és egyikük arcán sem látszik mosoly.

 

A lelkükben, mélyen, megborzong valami,

szinte érzik a bőrükön azt, amit látnak,

és eszükbe jutnak elődeik intő szavai.

 

Csodálatos jövőkép függ az emberek előtt,

ez a kép lefesti a számukra a rémálmot,

és próbál hatni rájuk mindenekelőtt.

image 1772542689636 compressed

Vihar készül

Viharfelhők gyülekeznek az égen,

még csend honol a kietlen tájon,

legtöbben meglapulnak az éjben,

félnek, nehogy a vihar szele fájjon.

 

Becsukják a szemüket, ám hiába,

nem menekülhetnek a valóság elől,

rettegve kiabálhatnak a sötét világba,

süket fülekre találnak mindenfelől.

 

Nem akarják látni mi is vár rájuk,

azt hiszik ők kivételek, ők mások,

bíznak benne, hogy teljesül a vágyuk,

holott nem egyebek, csupán bábok.

 

Végül lesújt a villám, feltámad a szél,

felnyílnak újból a lehunyt szemek,

végre az önámítók hada új életre kél,

s megteszik a vihar ellen amit lehet.

image 1772458974427 compressed

Mikor a félelem irányít

Mikor a félelem irányít, akkor nincs remény,

nincs megnyugvás és nincs békesség,

az élet pedig rettentően kemény.

 

Mikor a szemek nem látnak, csak az orrukig,

és azt csak veszik észre, amit engednek,

akkor azt bánni fogják, holtukig.

 

Mikor az ész alszik, s a hiszékenység az új úr,

könnyedén elhallgattatják az értelmet,

a lelkekben a bizonytalanság dúl.

 

Mikor családtagokat uszítanak egymás ellen,

s azok egy része engedelmes bábbá válik,

nem számít a vér, igazság, jellem.

 

Mikor a félelem irányít, az embereknek vége,

a szabadságuk a múlté lesz, véglegesen,

és soha többé nem jutnak a fénybe.

image 1772372476486 compressed

Dalolnak a madarak

Dalolnak a madarak, a tavasz fénye ragyog,

a természet újra felveszi a zöld ruháját,

és nem sokáig lesznek már fagyok.

 

Dalolnak a madarak, az élet is magára talál,

s miközben ébredezik a hosszú álmából,

újfent magára talál a vidék, a határ.

image 1772227528806 compressed

Aki kiteszi a szívét-lelkét

Aki kiteszi a szívét-lelkét, hogy segítsen,

s felajánlja az utolsó falatot is másnak,

nem érdemli meg, hogy veszítsen.

 

Aki kiteszi a szívét-lelkét viszonzatlanul,

és nem vár el érte semmit, semmikor,

az szinte egy szent, kimondatlanul.

image 1772099965320 compressed
Kiss Gyula versei
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.