Ébredj magyar

Ébredj magyar, amíg ébredni van időd,

ha nem teszed, örökre odalesz a jövőd!

Hallgass a szívedre, az értelem szavára!

Biztos elmennél idegenekért a halálba?

 

Elárulnád a hazád, véres júdás pénzért,

euróért, dollárért és egy hitvány célért?

Elárulnád a népedet, saját gyermeked,

csak hogy megtartsd eddigi helyzeted?

 

Ha nem tudsz érvelni, inkább hallgass,

de másokat a butaságoddal ne zargass!

Ha nem tudod felfogni, mi is a valóság,

megperzsel az igazság, meg az adósság.

 

Van értelme hőbörögni, meg lázadozni,

pénzzel a zsebben csodára vágyakozni?

Miféle dolog megvetni önmagad népét,

és előidézni saját hazád szomorú végét?

 

Milyen hitvány az, aki tombol, s őrjöng,

és csekély értelmi szintjén csak hőzöng?

Aki beleköt bárkibe, az üres feje szerint,

odaüt az ártatlannak újra, meg megint?

 

Ébredj magyar, döntsd el, akarsz-e élni,

vagy inkább magad megadva csak félni!

Akarod-e népednek, családodnak javát,

vagy elhiszed a hazug hitványak szavát?

image 1775933968546 compressed

Minden állat védelmezi a saját otthonát

Minden állat védelmezi a saját otthonát, ha kell, a halálig,

a területük és az utódaik védelmében harcolnak,

s elmennek szükség szerint, a végső határig.

 

Sokszor meghalnak eme küzdelmeik során, ez a végzetük,

mégsem adják fel, kitartanak, amíg erővel bírják,

s erről szól minden napjuk, minden éjjelük.

 

Minden állat védelmezi a saját otthonát, bezzeg az ember,

azt nem érdekli a saját utódja sem, csak fejet hajt,

és csodálkozik, hogy megbocsátást nem lel.

animals 256547 1280

Rátekeredett a kígyó

Rátekeredett a kígyó szorosan, az életet adó fára,

melyen egész életközösségek élték napjaikat,

s amely egy igazi paradicsom lett mára.

 

Madarak és emlősök tartották otthonuknak a fát,

mindőjüknek megvolt a helye az ágak között,

s biztonságban voltak, ha átszakadt a gát.

 

A fa kitartott a rohanó, s tomboló árral szemben,

körülötte ellepte a víztenger a rétet, a völgyet,

ő azonban állt erősen, szilárdan, egyben.

 

Ellenállt a viharoknak, a jégesőknek, a hőségnek,

a terméseit közösen fogyasztották az állatok,

s a rovarok sem álltak ellent a bőségnek.

 

Rátekeredett a kígyó, hogy megmutassa az erejét,

egyre erősebben szorította, hogy bizonyítsa,

uralja a fa minden ágát, s összes levelét.

istockphoto 851794150 612x612 1
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.