Saját maga sírját ássa

Saját maga sírját ássa az, aki csak vár,

aki tétlenül néz, nem gondolkozik,

és elhiszi, nem lesz többé nyár.

 

Aki felül minden hazugságnak mindig,

s még akkor is tagadja a valóságot,

amikor a talaj a talpa alatt izzik.

 

Aki azt sem fogadja el, amit maga átél,

akit csupán az indulat, a harag fűt,

s aki nem érti, mi is az a háttér.

 

Aki önként feladja az elveit és a jogait,

másokért lemond a szabadságáról,

s így növeli a hiszékenyek sorait.

 

Aki gazul elárulja a hazáját és a népét,

véres pénzért bármikor megvehető,

s letagadja a létezésének a tényét.

 

Saját maga sírját ássa az, aki túl buta,

aki nem lát tisztán, csupán őrjöng,

és akinek az élete szörnyű kusza.

image 1774539542071 compressed

Az üres fejekbe

Az üres fejekbe kedves lakók költöztek,

mind helyezkedtek és versenyeztek,

tolakodtak, furakodtak, lökdöstek.

 

Ezek a lakók a gőg, a harag, s az uszítás,

a gyűlölet, a dühöngés, a hiszékenység,

a butaság, az ordítás és a pusztítás.

 

Mindőjük a legjobb akart lenni, az első,

látszott, a küzdelem igen nehéz lesz,

hisz a tudat ehhez nem volt kellő.

 

A tudat amúgy is akadály, szükségtelen,

egyszerű befolyásolni, meg elaltatni,

a vele való összhang reménytelen.

 

Így álltak rajthoz, lelkesülten, dühösen,

fej-fej mellett haladtak a legtöbbször,

és sokszor erőlködtek görcsösen.

 

Végül nem jutottak el a célba, elbuktak,

a lelkesedésük elszállt, s megrogytak,

az erejük és a tehetségük elfogytak.

 

Az üres fejekbe már nem fért be a jóság,

a szeretet, az értelem, meg a becsület,

az igazság nem megvehető jószág.

image 1774443765364 compressed

A szenny lapátolása

A szenny lapátolása igen erőteljesen folyik,

éjjel és nappal is dolgoznak a munkások,

ám valahogy a szenny mégsem fogyik.

 

Az emberek mocsokban állnak undorodva,

és a bepiszkított ruháik erősen bűzlenek,

miközben levegőre vágynak fuldokolva.

 

Unják nagyon és szenvednek tőle rendesen,

rá kellene jönniük, önmagukért tenni kell,

nem pedig csak várni, s tűrni csendesen.

 

A szenny lapátolása és a sár dobálása megy,

alaposan megkeserítve a mindennapokat,

az élettől néhány nyugodt perc már kegy.

image 1774301875098 compressed

Az ember sose legyen kishitű

Az ember sose legyen kishitű, vállalja magát,

küzdjön a szép álmaiért, önnön vágyaiért,

ám soha ne hárítsa másra a saját baját!

 

Ne adjon fel semmit, semmit, amiért harcolt,

ami jó neki, a családjának és a hazájának,

legyen bármilyen fáradt, vagy lesarcolt!

 

Ne tágítson az igazság mellől, bárhogy fájjon,

és ne mondjon le a valódi értékeiről sem,

óvja önmagát, ne maradjon rabláncon!

 

Az ember sose legyen kishitű, éljen, ne féljen,

és ne rettentse meg a hazugságok áradata,

hagyja, hogy a lelke ragyogjon a fényben!

image 1774184688038 compressed

Kemény időket élünk

Kemény időket élünk, s rosszabbak jönnek,

miközben a világ tűzben ég, vérben úszik,

millióknak a szemébe szöknek könnyek.

 

Nem pihennek a történéseket irányító erők,

és bármit megtesznek a céljaik eléréséért,

hisz tudják, végül is ők lesznek a nyerők.

 

Rakéták és lövedékek szállnak a céljaik felé,

végzetesen beszennyezve földet, s levegőt,

az emberiség már nem sok jónak néz elé.

 

Folyamatos a hitegetés, hazudozás, félelem,

a rettegtetés, az elbutítás, a javak elvétele,

s mindezt az átlagember tűrni kénytelen.

 

Kénytelen, hiszen kiállni magáért képtelen,

és hiába húzza meg magát, hiába is remél,

a közelgő sötét jövője nem lesz vértelen.

 

Kemény időket élünk, amíg nem ébredünk,

és ha nem fogunk végre össze magunkért,

egy csettintésre megszűnhet az életünk.

image 1773760010511 compressed

A gyűlölet és a butaság

A gyűlölet és a butaság kéz a kézben járnak,

s a hiszékenységgel karöltve tombolnak,

ha rajtuk áll, nem lesz többé másnap.

 

Mindenfelé hőbörögnek, dühöngnek rendre,

tajtékoznak a haragtól, ha észt találnak,

s az igazság nem intheti őket csendre.

 

Igyekeznek befészkelni az elmékbe, tudatba,

s az árulással kiegészülve igen büszkék,

sokszor az öntelt kábulatba zuhanva.

 

Amerre járnak, a Nap haptákban áll az égen,

s mosolyogva kíséri őket hódító útjukon,

nem a Hold, ők tündökölnek az éjben.

 

A gyűlölet és a butaság igen hatékony páros,

sikeresen gerjesztik a félelmet, rettegést,

s nem hiszik el, a tevékenységük káros.

image 1773692546432 compressed

A hazaárulás bűne

A hazaárulás bűne soha nem megbocsátható,

senkitől, semmikor és semelyik időben,

s az effajta bűn nem is igazolható.

 

Régebben a büntetése egyértelmű volt, halál,

aki a hazáját eladta, bármennyi pénzen,

annak árulásában nem létezett határ.

 

Egykettőre lecsapott a hóhér bárdja a fejekre,

vagy kötél került a nyakakba egyhamar,

ezt az igazságtételt hagyva a jelenre.

 

A hazaárulás bűne újabban büntetlen marad,

és minden el van nézve a haza árulóinak,

miközben a világ a végzete felé halad.

image 1773410989064 compressed

A valóságot elfogadni

A valóságot elfogadni hihetetlenül nehéz,

az ugyanis megégeti a lelket és a szívet,

s aki mindezzel szembeszáll, merész.

 

A valóságot elfogadni mámor a semmibe,

önbecsapás, önámítás és fejet hajtás,

azonban mindez nem jó semmire.

 

A valóságot elfogadni gyakorta nem lehet,

mivel a tudat és az elme nem is bírja el,

s ez ellen az ember nem sokat tehet.

image 1772647160737 compressed

Csodálatos jövőkép függ

Csodálatos jövőkép függ a múzeumi falon,

rajta háború, pusztulás, temető látszik,

ez a kép valósághű és realista nagyon.

 

A kép előtt állók tekintete merev, komoly,

döbbenten bámulják az alkotást sokáig,

és egyikük arcán sem látszik mosoly.

 

A lelkükben, mélyen, megborzong valami,

szinte érzik a bőrükön azt, amit látnak,

és eszükbe jutnak elődeik intő szavai.

 

Csodálatos jövőkép függ az emberek előtt,

ez a kép lefesti a számukra a rémálmot,

és próbál hatni rájuk mindenekelőtt.

image 1772542689636 compressed

Vihar készül

Viharfelhők gyülekeznek az égen,

még csend honol a kietlen tájon,

legtöbben meglapulnak az éjben,

félnek, nehogy a vihar szele fájjon.

 

Becsukják a szemüket, ám hiába,

nem menekülhetnek a valóság elől,

rettegve kiabálhatnak a sötét világba,

süket fülekre találnak mindenfelől.

 

Nem akarják látni mi is vár rájuk,

azt hiszik ők kivételek, ők mások,

bíznak benne, hogy teljesül a vágyuk,

holott nem egyebek, csupán bábok.

 

Végül lesújt a villám, feltámad a szél,

felnyílnak újból a lehunyt szemek,

végre az önámítók hada új életre kél,

s megteszik a vihar ellen amit lehet.

image 1772458974427 compressed