barátok Archívum - Kiss Gyula versei

Ez a világ börtön

Ez a világ börtön a jóság, az értelem számára,

kiöli a lelket, elpusztítja a szeretet csíráját,

s a gyűlölet a legapróbb lényt is átjárja.

Elcsúfítja a szépet, eltiporja az igazat, a valót,

éket ver a családok soraiba, a barátok közé,

és eközben eltűr mindenféle gaz csalót.

Elszomorít, fájdalmat okoz, megöli a reményt,

élteti a gazdagokat, az elitet és a bűnösöket,

miközben eltiporja valamennyi szegényt.

Elfásít, elaltat, elveszi a szabadságot, s a jogot,

megfoszt a gyermekektől és mérgezi a létet,

eltűntet minden régi szépre utaló nyomot.

Ez a világ börtön, az emberiség rideg börtöne,

amelyet a legtöbben felfogni sem tudnak,

s melyet nevetve ural a sötétség ördöge.

Az igazi barátság kitart

Az igazi barátság kitart az utolsó percig,

kitart akkor is, ha már itt az alkony,

és az ereje a tiszta szívben rejlik.

Igen szorossá válik, ahogy múlik az idő,

minden perc és az összes tett érleli,

összeforr a múlt, a jelen, s a jövő.

Az igazi barátság kitart, míg csak élnek,

jóban és rosszban, örömben, bajban,

amíg átadják magukat a fénynek.

Mennyi öröm is adódik az életben

Mennyi öröm is adódik az életben, de mennyi,

minden perc vigasság, boldogság, mosoly,

s mindezekért nem is kell sokat tenni.

A szeretet állandó, s a barátságok igen mélyek,

a családok összetartanak, a szerelem örök,

s a lelkek a ragyogó csillagok felé néznek.

Nincs veszekedés, nincs viszály, s nincs harag,

a békesség és a nyugalom alapvető értékek,

mindezek leírására alig léteznek szavak.

Az ölelések mindennaposak, az álmok szépek,

a vágyak tiszták, önzetlenek, szívből jövők,

s esténként soha nem üldöznek a rémek.

Mennyi öröm is adódik az életben, de mennyi,

az ember fel sem fogja, milyen szerencsés,

s hogy e világon megfizethetetlen lenni.

Számtalan pillanat válik köddé

Számtalan pillanat válik köddé az életünk során,

a feledés homálya mindenkire le fog szállni,

van akire csak későn, de van akire korán.

Számtalan pillanat válik köddé, olyan sok emlék,

sorban intenek búcsút a rokonaink, barátaink,

kiket szerettünk, s köztünk voltak nemrég.

Fő a bográcsban a pörkölt

Fő a bográcsban a pörkölt, az illata messze száll,

benne van minden, ami szem-szájnak ingere,

s az ízek harmóniája hamarosan összeáll.

Fő a bográcsban a pörkölt, hordja a füstöt a szél,

kis idő múltán vígan falatoznak a jelenlévők,

és mindenki ehet, amennyi csak belefér.

Barátokkal találkozni

Barátokkal találkozni, minden alkalommal jó érzés,

boldogítja a szívet és megmelengeti a lelket,

s mindez szép emlék lesz, ez nem kérdés.

Barátokkal találkozni örömteli, bármikor is legyen,

főképpen, ha valamilyen kellemes az apropó,

egy ismert, s amúgy is megszokott helyen.

A Nap és a Hold

A Nap és a Hold, két jó testvér oly régóta,

folyamatosan keringenek az időben,

és soha nem voltak béklyóba.

Akadály nélkül járták és járják az útjukat,

s váltják egymást a szokások szerint,

nem megtagadva a múltjukat.

A Nap és a Hold örökké társak és barátok,

nem fáradnak el, s nem is pihennek,

nincsenek előttük határok.

Barátság és szeretet

Barátság és szeretet nélkül nincs igazi élet,

hiszen az az összetartó erő, a támasz,

s ezt biz tudja minden igaz lélek.

Egymást segítve, s egymás mellett küzdve,

megharcolva a mindennapok nehezével,

az ember méltán lehet büszke.

Összefogás hiányában mindez nem menne,

mivel egyedül sokkal könnyebb elbukni,

s ezt bizonyítja is sokak veszte.

Barátság és szeretet, szív, álmok, s vágyak,

megannyi kérdőjel kíséri önnön utunkat,

míg életünk esélyei el nem szállnak.

Már várnak rám odaát

Már várnak rám odaát, az elődeim, s a családom,

a rokonaim, a szeretteim és a barátaim,

akik túljutottak egykor a halálon.

Lelki szemeim előtt régi idők emlékei peregnek,

rengeteg szép pillanat és oly sok történet,

s most is érzem, hogy szeretnek.

Mint egy film több ezer, vágatlan, igazi kockája,

és az események felgyorsított verziója,

úgy alakul az életem utolsó formája.

Már várnak rám odaát, nyújtják a kezeiket felém,

biztatnak, hogy semmitől, soha ne féljek,

s utam előtt bátorságot öntenek belém.

Rég látott arcok

Rég látott arcok, s visszatérő emlékek,

ismerősök, barátok, s köztük testvérek.

Annyira várt találkozás, őszinte öröm,

a szép idők hangulata ím visszaköszön.

Boldog mosolyok villantak fel reggel,

amikor megszólalt a beállított vekker.

Az ok egyértelmű, újfent együtt végre,

és a csapat boldogan nézett fel az égre.

Rég látott arcok és újragondolt életek,

az elhangzottak felidézték a jó éveket.

Az idő hamar elszállt, a buli véget ért,

s a társaság valamennyi tagja hazatért.

h	K	s	c	p	s	v
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31