https://gyulaversei.hu/

Hogyan lehet kiirtani egy növényt

Hogyan lehet kiirtani egy növényt a saját területéről,

s hogyan lehet elhervasztani, vagy kirothasztani,

és hogy lehet kitépni, a saját területéből?

Úgy, hogy meg kell fosztani a víztől, s ami csak élteti,

le kell permetezni gyilkos és hatékony mérgekkel,

hiszen úgysem tudja önmagát megvédeni.

Le kell kaszálni az ivadékait, az új hajtásait, a sarjait,

rá kell taposni, amikor kezd ismét magához térni,

s ráküldeni a nyomoknak szennyes magvait.

Amennyiben mindez sikertelen lenne, ott van a sarló,

az bizony levágja a növényt egészen a föld színéig,

s nem marad más utána, csupán a kopár tarló.

Hogyan lehet kiirtani egy növényt, s mi lenne a célja,

annyira kellene a területe, mely eddig az övé volt,

és amelyen eddig sem volt más, csak préda?

Az élet folyamán sok az akadály

Az élet folyamán sok az akadály, túl sok a teher,

s az emberek nem tudnak figyelni mindenre,

hisz az energiájuk, sokszor a padlón hever.

Minden perc egy újabb kihívás, egy másik gond,

bármikor jöhet váratlan fordulat, betegség,

és néha nehezen kerül fel az i-re a pont.

Az élet folyamán sok az akadály, sok a tragédia,

rengeteg a veszteség, a zűrzavar és a káosz,

s mindezek ellen, nincs biztos stratégia.

A sírjaink meg vannak ásva egy ideje

A sírjaink meg vannak ásva egy ideje, sőt, túl rég,

csupán nem gondolunk minderre sohasem,

s nem hisszük el, hogy közeleg a vég.

Nem akarjuk felfogni a valóságot, mert az rémes,

megmutatja, hogy reánk nincsen szükség,

s a lehetőségeink köre nem túl széles.

Akik a sírunkat megásták, csak nevetnek rajtunk,

lenéznek minket és élősködőknek tartanak,

miközben mi, már mindentől tartunk.

Hamarosan megfosztanak az alapvető jogainktól,

elveszik a szabadságunkat és az életünket,

s elvárják, hogy érezzük magunkat jól.

A sírjaink meg vannak ásva egy ideje, túl mélyen,

annyira, hogy ne térhessünk vissza többé,

s ha ezt hagyjuk, az végzetes, szégyen.

Az emberi értelem lassan alulmarad

Az emberi értelem lassan alulmarad ezen a világon,

főképpen, mivel a butulása igen gyorsan halad,

és látszólag nem változtat ezen az irányon.

A mesterséges intelligencia viszont nagyon fejlődik,

testet ölt, képeket készít, könyveket ír és beszél,

s a szellem immár nem a palackban rejtőzik.

Az emberi értelem lassan alulmarad, bizony hamar,

nem tud lépést tartani a technika fejlődésével,

s számára a citrom egyre savanyúbb, fanyar.

Rózsaszín álmok homályosítják el a szemet

Rózsaszín álmok homályosítják el a szemet sokszor,

a szép álmok ideje igen hamar lejár és eltűnik,

hisz a sors legtöbbször, nem a jóra voksol.

Rózsaszín álmok homályosítják el a szemet, vakítva,

és sikereket, dicsőséget vetítenek az ember elé,

ám mindezeket az ébredés, a sárba taszítja.

Reményre lelni a reménytelenség közepette

Reményre lelni a reménytelenség közepette, nem könnyű,

az élet rendkívüli próbák elé állíthatja az embert,

és gyakorta az eredmény nem jó, szörnyű.

Reményre lelni a reménytelenség közepette bizony nehéz,

rengeteg az akadály, s akad igazságtalanság bőven,

mindezekre a gonoszság, csupán rátetéz.

Az emberek békésen megférnének a világon

Az emberek békésen megférnének a világon, ha hagynák,

ha nem szítanák érdekkörök a feszültséget folyvást,

és a rosszat nem mindig a kisemberek kapnák.

Nem bántaná senki a másikat, mivel nem is lenne érdeke,

és senki nem törődne azzal, hogy ki, miket csinálhat,

ha nem lenne a hatalom elnyomó kényszere.

Az emberek békésen megférnének a világon, akár örökre,

amennyiben mindenki élhetné a saját mindennapjait,

és nem akarna a gonosz háborút, mindörökre.

Amit a szív és az emlékezet megőriz

Amit a szív és az emlékezet megőriz, az elkísér végig,

ezen emlékek elevenen ragyognak, s örökre,

végezetül eljutnak a fényességbe, az égig.

Amit a szív és az emlékezet megőriz, az a lélekben él,

táplálja az egykori álmokat, a kínzó vágyakat,

mindennap velünk fekszik, s velünk is kél.

A politika mérgezi az emberek lelkét

A politika mérgezi az emberek lelkét folyamatosan,

tönkreteszi a legszebb perceket és órákat is,

s a pusztulás irányába visz fokozatosan.

Gondoskodik az elszegényítésről, az eladósodásról,

az állandó rettegésről, félelemről, hazugságról,

és természetesen a kemény megadóztatásról.

Viszályokat, háborúkat szít és átlép minden határt,

nyomorba taszít, igyekszik elvenni a reményt,

s különféle módokon osztogatja a halált.

A politika mérgezi az emberek lelkét és nem kímél,

olyan, mint a testben a rák, májban a métely,

az igazságot soha nem tűri, s bárkit elítél.

Az igazi szeretet átsegíthet nehéz időkön

Az igazi szeretet átsegíthet nehéz időkön és gondokon,

a fénye beragyoghatja a koromsötét, viharos eget,

s az ereje könnyíthet a fájó, tragikus sorsokon.

Az igazi szeretet átsegíthet nehéz időkön, bajok esetén,

szorosan átölelhet a legkeményebb időszakokban,

és túljuttathat az élet problémáinak nehezén.

h	K	s	c	p	s	v
		1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30	31