világ Archívum - 8 / 71 oldal

Amikor a sátán ivadéka

Amikor a sátán ivadéka előtör a sötét mélyből,

felfog égetni mindent és elpusztítja a létet,

csupán gőgből, pökhendiségből, kéjből.

Oly mértékben el van telve önnön nagyságától,

hogy a világot csak a játszóterének tekinti,

ám mégsem tud elszakadni a gazdájától.

Hiába rendez hatalmas ünnepséget pompával,

attól még nem lesz különb, ugyanaz marad,

és soha nem tud elszámolni a jussával.

A jussa, a sötétség uralma a hiszékenyek fölött,

a valótlanság elhitetése, a nyomor fokozása,

a szenvedés és a kín áll mindezek mögött.

Amikor a sátán ivadéka elhiszi, hogy ő az isten,

és ő az, aki mindenekfelett áll, mindenben,

akkor ennek a világnak visszaút nincsen.

A virágok békés világa

A virágok békés világa példa lehetne az embernek,

az ő világuk a valódi nyugalom, a szeretet világa,

holott sokszor a viharoktól ők is szenvednek.

A virágok békés világa egy igazán különleges világ,

ahol megférnek egymás mellett valamennyien,

hiszen tudják, egyikük sem más, mint virág.

Minél tovább alszik

Minél tovább alszik mély álomban az ember,

annál fájdalmasabb lesz majd az ébredése,

s miután körbenéz, megszólalni sem mer.

Rádöbben, semmi nem olyan már, mint rég,

fájón látja, hová is fajult a világ, míg aludt,

s ha ez így folytatódik, hamar eljön a vég.

Minél tovább alszik az elme, annál rosszabb,

annál inkább képtelen lesz magára találni,

és eközben az agóniája sem lesz hosszabb.

A virágok világa

A virágok világa egy békés és csodálatos világ,

ahol csak szépség van, nincs harag, sem viták.

Abban a világban nyugalom honol és szeretet,

ott a Nap megcirógat minden szirmot, levelet.

Az igazságot felfogni

Az igazságot felfogni, s megérteni, sokszor nehéz,

elfogadni, elviselni, pedig még jóval nehezebb,

nagyon meg tudja terhelni a lelket az egész.

Az igazságot felfogni nem mindenkinek egyszerű,

és még ha sikerül is, gyakran tagadni próbálják,

annak függvényében, hogy az milyen jellegű.

A változás

A változás nem azonos a jóval, csupán másik út,

egy lehetőség, amelynek a vége lehet nagyon rút.

Változtatni dacból, haragból és gyűlöletből hiba,

hiszen a jó cél, a béke, s a szeretet útja sem sima.

Már semmi nem lesz ugyanolyan

Már semmi nem lesz ugyanolyan többé, soha,

sem a szavak, sem a tettek, sem pedig más,

sokaknak a reményét fújta el a szél tova.

Már semmi nem lesz ugyanolyan, s ez biz fáj,

a szeretet is más ruhát ölt, jóval sötétebbet,

és megváltozik az egykoron gyönyörű táj.

Virágos réteken

Virágos réteken sétál a megfáradt remény,

és azon mereng, az élet mennyire kemény.

Szomorú ettől, elege van, pihenőre vágyik,

a hajdani időkből már semmi nem látszik.

Tudja, az emberek könnyen becsaphatóak,

s a számára a gyengeségeik nyilvánvalóak.

Nem boldog, hisz látja, elesettek, esendők,

soha nem voltak, nem is lesznek egyenlők.

Virágos réteken kullog a remény zavartan,

s nem érti, hogy is lehet ennyire zavarban.

Úgy dönt, most ideje szabadságra vonulni,

míg ez a világ nem képes a hibáiból okulni.

Ha a sötétség győz

Ha a sötétség győz, a fény örök rabságba kerül,

és láncon fog tengődni az idők végezetéig,

minden, ami jó volt, a mocsárba merül.

Ott leli végzetét a valóság, a szeretet, a remény,

az emberség, a becsület, a tisztelet, a lélek,

és a szerelem is ott végzi majd szegény.

Oda süllyed az értelem, a jóság, meg a szépség,

és velük az összetartás, a segítőszándék is,

mindent elnyelhet a feneketlen mélység.

Ha a sötétség győz, távozik a megszokott világ,

örömében nevetgél és tivornyázik a gonosz,

a butaság földjén pedig nem nyílik virág.

A szeretet napjai ezek

A szeretet napjai ezek, a húsvétnak ünnepe,

e néhány napra a békességé a főszerep,

és szebbnek tűnik a világ külleme.

A szeretet napjai ezek, a szívé és a reményé,

a megértésé, a várakozásé, az elfogadásé,

ilyenkor áll össze a mozaik egésszé.

h	K	s	c	p	s	v
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31