Ragyog a téli Nap, kápráznak a szemek,
hunyorogva látják csupán a világot,
s így úgy tűnhet, minden remek.
Ragyog a téli Nap, szépnek tűnik a jövő,
s talán a remény is magára találhat,
ha a fényből marad még hírvivő.
Ragyog a téli Nap
Címke: látás
Aki csak néz
Aki csak néz, ám mégsem lát a ködön túl,
és csakis a fantáziája bűvöletének hisz,
annak a lelkében bizonytalanság dúl.
Aki csak néz, de felfogni bármit képtelen,
nem fog rájönni sohasem, mi a valóság,
s arra sem, miért ekkora úr a félelem.
Aki nem akarja látni
Aki nem akarja látni a valóságot, az igazat,
az egy álomvilágban és burokban él,
és nem hiszi, e világ csak kirakat.
Kirakat, mely ügyesen megtéveszt, becsap,
varázsol a szemeknek és a tudatnak is,
ám végezetül mindenkire lecsap.
Aki nem akarja látni, hogy mi lehet a vége,
s miként végezheti a végtelenre várva,
az jobb, ha egy irányba néz, félre.
Elég nagy baj az
Elég nagy baj az, ha valaki néz, de mégsem lát,
s a szemei hiába is vannak látszólag nyitva,
ha nem ismeri fel sem a füvet, sem a fát.
Elég nagy baj az, ha valaki lekicsinyli az igazat,
mert a tudata egykori lángja csupán pislákol,
és nem fogja fel, hogy a világ egy kirakat.
Elég nagy baj az, hogy emberek idáig jutottak,
s oly mértékben eltompultak az évek során,
hogy immár csak a valótlanra nyitottak.
Egy vak néha többet lát
Egy vak néha többet lát, mint nagyon sok látó,
mivel nincs megtévesztve a látványok által,
s vannak, kiknek a számára ez igen fájó.
Aki soha nem látott, azt csak az érzékei éltetik,
és azok vezérlik, hogy merrefelé is tartson,
s támogatják, amíg ezen a világon létezik.
Egy vak néha többet lát, mint azt talán kellene,
mivel nem a szeme, hanem a szíve irányítja,
ám nem a látástól függ az ember jelleme.
Amíg lecsukva maradnak a szemek
Amíg lecsukva maradnak a szemek, addig nem látnak,
nem látják a Napot az égen, a Holdat az éjben,
s azt sem, mi történik, lesz-e még másnap.
Amíg lecsukva maradnak a szemek, nem látják a fényt,
s így nem láthatnak kiutat sem a mély sötétből,
elfogadnak minden hazugságot, mint tényt.
A szemeknek nyílnia kellene
A szemeknek nyílnia kellene, mielőtt végleg késő,
és biza ideje lenne látni is, s nem csupán nézni,
különben eljön az elmúlás pillanata, a végső.
Meg kellene látni végre mindazt, mi most történik,
a valóságot, amit a homály oly ügyesen elleplez,
és ami mögött a gyilkos végzet örvénylik.
Ideje lenne észre térni és hallgatni a józan tudatra,
elfogadni, hogy összefogás nélkül nincs remény,
a szeretet vezethet el a békés, győztes utakra.
A szemeknek nyílnia kellene, vagy így maradnak,
és már nem is lesz esélyük, bármit is meglátni,
mivel a dolgok igen rossz irányba haladnak.
Lassan nyílnak a szemek
Lassan nyílnak a szemek, s a pillák nedvesek,
a pupillák tágulnak, a figyelem nyiladozik,
és a homályos dolgok nem kedvesek.
Tisztul a látás és az árnyak eltűnnek a napon,
felszáll a köd a hazugok gonosz mezejéről,
ám az igazság fájdalmas, de nagyon.
A kábulat már nem tarthat sokáig, lassan vége,
az ébredés kegyetlen lesz, s igen iszonyú,
és feltör a mélyből a valóság végre.
Lassan nyílnak a szemek, sajna túlontúl lassan,
nem ártana gyorsabban ébredni, s pislogni,
mivel erre esély nem adódik gyakran.
