Egy jószívű ember segít, ha van rá módja,
segít az elesetteken, bajba jutottakon,
és a másikat soha le nem szólja.
Egy jószívű ember cselekszik, nem beszél,
a tetteivel bizonyít, de nem dicsekszik,
és mindig, de mindig csak remél.

Saját alkotásaim
Egy jószívű ember segít, ha van rá módja,
segít az elesetteken, bajba jutottakon,
és a másikat soha le nem szólja.
Egy jószívű ember cselekszik, nem beszél,
a tetteivel bizonyít, de nem dicsekszik,
és mindig, de mindig csak remél.

Akit átjár a szeretet, annak a szíve tiszta,
a lelkében valóságos békesség honol,
s ez tükröződik másokra is vissza.
Akit átjár a szeretet, az nem fél senkitől,
nem riasztják meg a nehézségek sem,
és képes jót kihozni a semmiből.

Élt valaha egy idős néni, aki csak jót akart,
akinek hatalmas volt a szíve, s a lelke,
és aki soha, senkit nem zavart.
Aki mindig segített, ha az erejéből kitellett,
s aki képes volt betegen is támogatni,
a jó célért minden lehetőt kifejtett.
Aki imádta a családját, kicsiket, nagyokat,
számtalan tragédia árnyékát viselte,
de néhanap megélt jobb napokat.
Akit a szomszédai is kedveltek, s szerettek,
sokszor süteményeket is sütött nekik,
gyakorta pedig együtt nevettek.
Élt valaha egy idős néni, az emléke ragyog,
s fennen hirdeti az igazi szeretet erejét,
nélküle sokkal szürkébbek a napok.

Az emberi jóság valakiben vagy van, vagy nincs,
valaki vagy képes igaz érzésekre és szeretetre,
vagy a mélybe jut, ahonnan visszaút nincs.
Az emberi jóság velünk születik és velünk is hal,
nem lehet megvenni, megvásárolni, ellopni,
s ameddig létezik, az arcokra mosolyt csal.

A világ legbékésebb faja imádja az összes lényt,
soha nem okozna egyiknek sem fájdalmat,
és önmaga lelkében hordozza a fényt.
Nem veszekszik, nem vitázik, sőt nem is gyűlöl,
nem bosszúszomjas, mindig megbocsátó,
és a kedvességével mindenkit elbűvöl.
Segíti a gyengéket és az elesetteket mindenkor,
nem harácsol, nem rabol, nem fosztogat,
s a szükségben felbukkan mindenhol.
Védi és óvja a kicsinyeit, gondozza, amíg lehet,
s megad mindent az utódainak, amit tud,
elnéző, nem haragszik, csakis szeret.
Nem háborúzik, nem kapzsi, s nem telhetetlen,
a legnagyobb bajok idején is támogat végig,
még azt is megmenti, aki menthetetlen.
Csodálatos álmokkal és vágyakkal rendelkezik,
végtelen fantáziája igazi varázslatra képes,
s egy igaz ölelésről meg nem feledkezik.
A világ legbékésebb faja örömmel ébred reggel,
sokat nevet, kacag, a vidámság a lételeme,
s ez a faj nem lehet más, csak az ember.

Néha a jó szándék is halálos lehet, ez sajnos igaz,
és hiába az igyekezet, s hiába a lelkesedés,
a kárvallottak számára ez nem vigasz.
Néha a jó szándék is halálos, igen fájó, s végzetes,
a legnagyobb szeretet is okozhat problémát,
melyről kiderülhet, ez bizony végleges.

Akit a szívből jövő szeretet vezérel, annak a lelke ragyog,
könnyebben megbirkózik a gondjaival és a bajaival,
s számára a nehéz időkben is boldogok a napok.
Akit a szívből jövő szeretet vezérel, mindig kész segíteni,
bármikor kezet nyújt az elesetteknek és a gyengéknek,
s a legszomorúbb embert is képes mosolyra deríteni.

A lefogyott Remény egykor remek formában volt,
délceg, erőteljes, segítőkész és szeretni való,
s az egész élete mások biztatásáról szólt.
Mindig ott volt, mikor szüksége volt rá valakinek,
támaszt nyújtott a legnehezebb időkben is,
s rengeteg biztatást adott mindenkinek.
Mostanára azonban meggyengült, kedvetlen lett,
szomorúvá és mélabússá vált, meggyötörtté,
már nem tudja felvidítani semmilyen tett.
A lefogyott Remény a sok rossztól kezdett fogyni,
mára szinte alig maradt belőle csont és bőr,
és hamarosan véglegesen el fog kopni.

Szeretet és megértés nélkül nem lehet béke,
s nem lehet küzdeni összefogás nélkül,
hisz akkor ennek a világnak vége.
Segítőszándék nélkül igen nehéz célba érni,
mivel egymagában mindenki csak vad,
amelyet a vadász igyekszik utolérni.
Ölelések nélkül a szív biza másként dobog,
a lélek pedig a szakadék mélyére kerül,
s ott zavarodottan össze-vissza forog.
Szeretet és megértés, álmok és vágyakozás,
szerelem, barátság, s őszinte érzések,
ezek nélkül hiábavaló a fáradozás.
