jószándék Archívum - Kiss Gyula versei

Akinek a lelke ragyog

Akinek a lelke ragyog, az egy boldog ember,

békésen alszik éjjel, s vidáman ébred reggel.

Számára a keserű is édes, csodásak a napok,

mindig számíthatnak rá a kicsik és a nagyok.

Akinek minden tettét a szíve vezérli,

az mások gondjait, bajait is megérti.

Átérzi a fájdalmukat, a panaszaikat,

és a lelke mélyén hallja a sóhajaikat.

Akinek minden tettét a jóság uralja,

azt nem töri meg a sötétség uralma.

Küzd a gonosz ellen, ha kell, halálig,

míg a szíve mélyén az igaz parázslik.

Aki kiteszi a szívét-lelkét, hogy segítsen,

s felajánlja az utolsó falatot is másnak,

nem érdemli meg, hogy veszítsen.

Aki kiteszi a szívét-lelkét viszonzatlanul,

és nem vár el érte semmit, semmikor,

az szinte egy szent, kimondatlanul.

Az emberi jóság valakiben vagy van, vagy nincs,

valaki vagy képes igaz érzésekre és szeretetre,

vagy a mélybe jut, ahonnan visszaút nincs.

Az emberi jóság velünk születik és velünk is hal,

nem lehet megvenni, megvásárolni, ellopni,

s ameddig létezik, az arcokra mosolyt csal.