világ Archívum - 36 / 71 oldal

Nem csupán fegyverekkel ölnek

Nem csupán fegyverekkel ölnek, más módok is vannak,

irányított időjárás és hőség, amely a termést kiégeti,

s egyre több teher, amiket az emberekre raknak.

Hazugságok, amelyekkel mérgezik az elmét és az életet,

mikkel gyűlöletet szítanak, egymás ellen fordítanak,

s melyekkel eltitkolják az igazságot, a lényeget.

Mérgek, miket be akarnak adni erőszakkal, bármi áron,

és amikkel alaposan megritkíthatják az emberiséget,

s a maradékot úgy tartják, mint a kutyát láncon.

Nem csupán fegyverekkel ölnek, az értelmet is megölik,

hisz az a sötét erők számára túlontúl veszélyes lehet,

és éppen ezért, már a kisgyermekkorban kiölik.

Aki harc nélkül feladja

Aki harc nélkül feladja, az elpusztul remény nélkül,

ha nem küzd meg a szabadságáért, s az életéért,

semmiféle kegyelmet nem is érdemel végül.

Aki harc nélkül feladja, az a saját sírját meg is ássa,

önmaga okozza a végzetét, mert gyáván térdel,

és mindeközben a lelkét a szégyen rágja.

Aki harc nélkül feladja, az elveszít mindent, örökre,

s az utolsó percben jön rá, hogy a népe is így jár,

még él, de már keselyűk köröznek fölötte.

Káoszt teremteni könnyű

Káoszt teremteni könnyű, csak uszítás szükséges hozzá,

no meg rengeteg hazugság, ármány és fondorlat,

s nincs, ami a békés életet visszahozná.

Akik a káoszt létrehozzák, azok uralni akarják a világot,

sőt, már rég uralják is a megtévesztés leple alatt,

s úgy eltapossák, mint egy apró virágot.

Káoszt teremteni könnyű, hiszen felpaprikázható bárki,

és az emberek igen fogékonyak az álságos tanokra,

a zűrzavarból viszont nehéz kiutat találni.

Amíg a háborús hisztéria zajlik

Amíg a háborús hisztéria zajlik, másra nem figyel senki,

e helyzetet kihasználva előkészítették az új járványt,

és a halálba menő úton, csak előre lehet menni.

Jönnek újfent a lezárások és kötelezővé teszik a mérget,

az arcokra erőltetik az arctalanná tevő maszkokat,

amelyekkel a világtól elzárják a szolganépet.

Amíg a háborús hisztéria zajlik, megtervezik a végzetet,

s míg az emberek mindezt elhiszik, fejüket lehajtva,

soha nem fogják hallani az igazságot, a lényeget.

A szeretet erőt tud adni

A szeretet erőt tud adni, amikor távol van a remény,

s összetarthat a legnehezebb időszakokban is,

mikor az élet tragikus, drámai és kemény.

A szeretet erőt tud adni, legyen bármekkora a teher,

s miközben az embert leteríti a sors újra és újra,

segít talpra állni, ha a lélek a padlón hever.

A kisemberek sorsa érdektelen

A kisemberek sorsa érdektelen a hatalmi elit számára,

ők nem mérvadók, s nem tényezők, csak alja nép,

és csupán terhet raknak a világnak a vállára.

Egy egyszerű ember nem számít, ne is vegyen levegőt,

és lehetőleg ne szennyezze a létével ezt a bolygót,

inkább keresse fel önként a zsúfolt temetőt.

A kisemberek sorsa érdektelen, s nem méltóak a létre,

úgy bánnak velük, mint az állatokkal, szolgákkal,

és ez így is marad, amíg nem térnek észre.

A tűzokádó sárkány visszatért

A tűzokádó sárkány visszatért és pusztítja a bolygót,

a sátán hű szolgái küldték a világ ellen újfent,

el kell hoznia a végítéletet, az utolsót.

Felégeti a termőföldeket, hogy legyen éhezés és baj,

iszonyúan felforrósítja a levegőt mindenfelé,

a halálhörgés a számára a kedves zaj.

Hamuvá tesz városokat, falvakat, egyszerű tanyákat,

és hatásosan tartja félelemben az emberiséget,

időseket, fiatalokat, apákat, s anyákat.

Természetesen a legkisebb gyermekeket sem kíméli,

amíg ők az ágy alatt lapulva rettegik a szörnyet,

minden percüket az iszonyat kíséri.

A tűzokádó sárkány visszatért és korántsem végzett,

bőven van még irtani való, van mit felégetnie,

hisz ezen okból jött a pokolból, e végett.

Tündérország veszte gyorsan közeleg

Tündérország veszte gyorsan közeleg a sok butaság miatt,

az emberi hiszékenység és a félelem a táptalaja ennek,

s a sötétség erői, egyáltalán nem izgulnak emiatt.

Persze, hogy nem, hiszen pont ők okozzák ezt a zűrzavart,

ők rombolták szét az egykori Meseország régi világát is,

és hoztak a békesség nyugalmába vihart, s zivatart.

Elpusztítanak mindent, ami valaha jó volt, szép és szabad,

ami valaha is örömöt okozott, vidámságot, boldogságot,

s el akarják törölni az ég kékjét, a kellemes nyarat.

Tündérország veszte gyorsan közeleg, s a tündérek sírnak,

fejüket lehajtva szomorkodnak, amiért oly tehetetlenek,

és amiért a földi gonosszal, egyelőre nem bírnak.

Miközben sokan szegények

Miközben sokan szegények, vannak jómódúak bőven,

ők nem szenvednek hiányt és dúskálnak a jóban,

s nyaranta fürdenek a pálinkában, sörben.

Luxusautókkal járnak mindenhová, s szórják a pénzt,

nekik gyerekjáték kifizetni, ami megtetszik nekik,

és nagy hangon igyekeznek osztani az észt.

Pöffeszkedve sétálnak a járdán, mások el sem férnek,

önnön nagyságukat el is hiszik, sértően röhögnek,

és kiváltságosai ők a világnak, s a népnek.

Egész nap a strandon tespednek, élénk pirosra égnek,

őket sem védik meg a különféle drága naptejek,

ám lényegtelen, hisz csak a mának élnek.

Miközben sokan szegények, a gazdagok kasztja vigad,

borgőzös éjszakákon át tivornyáznak, dőzsölnek,

s eközben meghalsz te, a lányod, vagy a fiad.

Fojtogatja a világot a láthatatlan polip

Fojtogatja a világot a láthatatlan polip, s egyre erősebben,

már évezredek óta átkarolva tartja az egész Földet,

és tapad rá, tébolyodottabbul, eszelősebben.

Fojtogatja a világot a láthatatlan polip és szorítja nagyon,

képes bejutni a bolygó legkisebb zegébe-zugába is,

s így mindent össze tud roppantani egy napon.

h	K	s	c	p	s	v
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31