Kategória: versek

A tenger felszíne

A tenger felszíne csalókán nyugodtnak tűnik,

s lágyan hullámzik a ragyogó napfényben,

alul viszont a víz nyomása nem szűnik.

 

Sőt, a hatalmas ereje iszonyú dolgokra képes,

s a széllel támogatva viharként tombolhat,

messziről láthatóan, mennyire mérges.

 

Rettentő haragját már sok hajó megérezhette,

amikor felülről lesüllyedtek a mélységbe,

s az útjuk ilyetén lett bevégeztetve.

 

A tenger felszíne látszólag sejtelmesen békés,

ám alaposan meglepheti az őt lebecsülőket,

s hogy ez mikor lesz, csak az a kérdés.

istockphoto 1370419966 612x612 1

Állandó árnyékban

Állandó árnyékban nehéz kicsirázni a magnak,

és szinte lehetetlen, hogy egykor felnőjön,

s megmutathassa magát a Napnak.

 

A folytonos taposás alatt a fűszálak megtörnek,

és nem olyan szép a rét, amennyire lehetne,

főképpen, ha még az esők sem jönnek.

 

A szakadatlan félelem elpusztíthatja a lelkeket,

véget vethet a legszebb álmok sorának is,

és megkeserítheti a kellemes perceket.

 

Állandó árnyékban bujdokol a szegény remény,

már alig meri szemét rávetni a nagyvilágra,

hisz tudja, az ereje most igen csekély.

istockphoto 1384850755 612x612 1

Kinek ne fájna

Kinek ne fájna valami ebben a világban,

és kinek nem telt még be az a pohár,

miközben megküzd a vitákban?

 

Ki az, aki nem szenvedett még el eleget,

akire nem mosolygott rá a szerencse,

s nem kapott még hideget-meleget?

 

Hogyan is lehet túlélni annyi gyűlöletet,

amely képes lenne kiirtani a világot,

és fenntartja a hazug bűvöletet?

 

Van-e olyan, kinek a lelkét nem tiporták,

és nem alázták meg, nem nyomták el,

míg odafönt tartottak a tivornyák?

 

Kinek ne fájna mindez, van olyan valaki,

van, aki ne érezné, hogy kihasználják,

és közben elpárolognak a javai?

question mark 5507755 1280

Mindenki vívja a saját harcait

Mindenki vívja a saját harcait az életének útján,

legtöbbször keserves e harc, néha kevésbé,

ám senki nem változtathat a múltján.

 

Az embernek gyakorta önnönmagával van baja,

és ezeket a bajokat megoldani igen nehéz,

s nehezen csendesül el a lélek zaja.

 

Mindenki vívja a saját harcait, de sokszor hiába,

és mikor nem sikerül változtatni a sorson,

a fájdalom hangjai szállnak a világba.

istockphoto 898248496 612x612 1

Madárcsicsergés és nyugalom

Madárcsicsergés és nyugalom, virágok a réten,

csobogó patak iramlik a zöld fű rejtekén,

s bárányfelhők suhannak a kék égen.

 

Színpompás lepkék lebbennek levélről-levélre,

arrább méhek zümmögnek igen serényen,

s mind virágnektárt gyűjtenek ebédre.

 

Sürög-forog a rovarvilág, s mind teszi a dolgát,

azt, amire születtek, amiért élnek a Földön,

s valamennyi egyengeti az utódai sorsát.

 

A fekete rigók dala messze száll, betölti a teret,

a cinegék, a tengelicek, felváltva énekelnek,

s a rovarokból falatozni mindőjük szeret.

 

Madárcsicsergés és nyugalom, békesség honol,

a természet megmutatja a szebbik oldalát,

errefelé az élet vidám és nem komor.

istockphoto 1460853333 612x612 1

A pokolban égjenek

A pokolban égjenek, akik másoknak ártanak,

a gonoszok, a hitványak, a becstelenek,

s azok, kik az életekkel játszanak!

 

Vesszenek az elnyomók, a zsarnokok bandái,

az aljasok, a korruptak, a népük árulói,

és tűnjenek el mindőjük gazdái!

 

Pusztuljanak a hazugok, s a fizetett bérencek,

a cselszövők, kik csak rosszat akarnak,

és kizárólag ez okból léteznek!

 

A pokolban égjenek és ki ne jussanak onnan,

kapják meg méltó jutalmukat bűneikért,

amiket lehetne sorolni hosszan!

istockphoto 1169495140 612x612 1

A tündérek völgyében

A tündérek völgyében szép zöldek a rétek,

kristálytiszta vizű patakok csobognak,

s e helyen különös lények élnek.

 

Manók, törpök és koboldok rejtőznek erre,

olykor csintalanok, máskor morcosok,

sokszor nem tudják hová, merre.

 

Ismerik a völgyet, barátjuk minden fű, s fa,

szinte észrevehetetlenek a bokrok alján,

mindig a holnapot várják, már ma.

 

Ez a hely igazi paradicsom, a béke szigete,

az itt lakókat nem láthatja emberi szem,

s nem fenyegeti a végzet hidege.

 

A tündérek völgyében az idő másként telik,

másképpen süt a Nap, kerekebb a Hold,

s itt mindannyian az örömüket lelik.

istockphoto 1267107237 612x612 1

Minden rossz véget ér

Minden rossz véget ér, de nem mindegy mikor,

s nem mindegy hogyan, mert az is számít,

túl sok volt már az eltiprás, a szigor.

 

Azonban, ahogy a sötétség után is felkel a Nap,

s ahogyan a kiégett rét feléled az esők által,

úgy a világ is új reményt, új esélyt kap.

 

Minden rossz véget ér, ám a nyoma megmarad,

s örökre beégve a lelkekbe emlékeztet majd,

a jó, az elnyomás ellenére is fennmarad.

road 3478977 1280

Mindenkinek vannak gondjai

Mindenkinek vannak gondjai, amik felőrlik a lelket,

kisebbek, nagyobbak, fájdalmasak és kínzóak,

s miattuk az ember nyugalmat nem lelhet.

 

Nincs igazán olyan, hogy teljesen felhőtlen pillanat,

és tökéletes békesség sem létezik, s nem is fog,

minden álom semmivé válhat egy perc alatt.

 

Mindenkinek vannak gondjai, amik elkísérik végig,

amelyektől nem tud megszabadulni talán soha,

s melyek miatt a szív folyamatosan „vérzik”.

guy 2617866 1280

Mindenki elkopik

Mindenki elkopik egyszer, nem kivétel senki,

akár előbb, akár utóbb, de nincs menekvés,

és az időben csak előre lehet menni.

 

Ketyeg az óra, s körbejár a végtelennek útján,

nem fog megállni és soha nem fog sajnálni,

miközben az ember mereng a múltján.

 

Elmereng önmagán s a szép időkön, ami volt,

a szerelmein, a szerettein, egykori tettein,

s rájön, az élete nem a sikerről szólt.

 

Mindenki elkopik és folyton változik minden,

az egészségből betegség lesz, a jóból rossz,

de végül mind eltávozunk majd innen.

istockphoto 184876690 612x612 1