A mesék kora lejárt

A mesék kora lejárt, eljött a valóságnak ideje,

a mesehősök már el is kezdtek csomagolni,

hiszen tudják, elveszett mindőjük hitele.

 

A szavuk csupán visszhang ebben a világban,

mind a manók, a tündérek, sőt az orkok is,

érzik, hogy ebben egyikőjük sem hibátlan.

 

A hercegnők nem várnak a lovagokra tovább,

a sárkányok nem okádnak immáron tüzet,

és a boszorkányok seprűn szállnak odább.

 

A mesék kora lejárt, s igen keserű az ébredés,

olyan korszak köszönt be igencsak hamar,

amelyben természetessé válik a kétkedés.

fairy 5966033 1280

A tündérek völgyében

A tündérek völgyében szép zöldek a rétek,

kristálytiszta vizű patakok csobognak,

s e helyen különös lények élnek.

 

Manók, törpök és koboldok rejtőznek erre,

olykor csintalanok, máskor morcosok,

sokszor nem tudják hová, merre.

 

Ismerik a völgyet, barátjuk minden fű, s fa,

szinte észrevehetetlenek a bokrok alján,

mindig a holnapot várják, már ma.

 

Ez a hely igazi paradicsom, a béke szigete,

az itt lakókat nem láthatja emberi szem,

s nem fenyegeti a végzet hidege.

 

A tündérek völgyében az idő másként telik,

másképpen süt a Nap, kerekebb a Hold,

s itt mindannyian az örömüket lelik.

istockphoto 1267107237 612x612 1

A tündérek völgye

A tündérek völgye láthatatlan az emberi szemnek,

egy békés, nyugalmas, csodás helyen fekszik,

ahol a lakói állandóan jönnek-mennek.

 

Varászlatos a vidékük, körbe erdőkkel, bokrokkal,

a zöld mezőt pompázatos virágok serege lakja,

s errefelé nem kell számolni a gondokkal.

 

Néhanapján benéznek ide a koboldok és a manók,

üzletelnek, eszmét cserélnek, s jókat játszanak,

ritkán leszállnak itt másféle, mesebeli hajók.

 

Oly messziről jönnek, a galaxisok távoli zugából,

megpihennek kis időre, feltöltődnek a fényben,

és átadnak valamit cserébe az ősi tudásból.

 

Arra nagy szükség lehet a nehéz, viharos időkben,

amikor az emberek világát a gonosz ostromolja,

a tündérek e tudással segíthetnek még időben.

 

A tündérek völgye meseszép, s biz ilyen is marad,

a végtelenbe tartó lelkek tömege átsuhan erre,

és innentől az útjuk könnyű, tiszta, szabad.

istockphoto 877072124 170667a

A tündérek szigetén

A tündérek szigetén vidám az élet, száll a dal,

és minden lény boldog ott, amíg meg nem hal.

Pompázatos virágok nyílnak a szigeten körbe,

s nem csalja egyik tündér sem a másikat tőrbe.

 

A nagyfülű manók gombát gyűjtenek a fásban,

huncutul csipkelődnek éjjelente a manóházban.

Olykor elcsennek egymás kosaraiból néhányat,

és ez a csínytevés jócskán fokozza az étvágyat.

 

Morc arcú koboldok leselkednek a fák között,

szentjánosbogarak világítanak a dús rét fölött.

A kobold csapatnak ennyi kis fény bőven elég,

s kilopóznak a tisztásra, hogy mindőjük egyék.

 

A tündérek szigetén a Hold arca mindig kerek,

eme mesebeli vidéket ismeri a sok apró gyerek.

Reggelente, mikor a Nap arany sugarait szórja,

megmutatja magát a rejtélyes fauna és a flóra.

letoltes 9
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.