pusztítás Archívum - 4 / 12 oldal

A hírek főleg a rosszról szólnak

A hírek főleg a rosszról szólnak, hiszen az a cél,

elvétve akad csupán igazán kellemes téma,

s így a rettegés rendszeresen visszatér.

Háborúk, pusztítás és erőszak uralja a napokat,

a megtévesztés, a képmutatás állandósult,

erősen befolyásolva a kicsiket, nagyokat.

A hamisság, s a hazugságok óceánként áradnak,

megfertőzve az egykor oly értelmes elméket,

és gyakorta szinte viharként támadnak.

Már a vízcsapokból is politika és ármány folyik,

nem meglepő, hogy a víz ihatatlanná válik,

s úgy tűnik, eme posvány el nem fogyik.

A hírek főleg a rosszról szólnak, pedig volna jó,

a szeretet, a békesség, az öröm és hasonlók,

ám ezekről igen keveset hallatszik a szó.

A természet úgy örül

A természet úgy örül a folyamatos háborúknak,

és a hihetetlen pusztításnak, amit elszenved,

oly boldog, hogy az emberek háborúznak.

Minden zege-zuga tele van lőszerrel, rakétával,

és a sok-sok soha le nem bomló hulladékkal,

ám e tények leplezve vannak hazugsággal.

Persze tudja, hogy ezek csakis díszei a Földnek,

örökre beleivódnak a talajba, minden sejtbe,

és jót tesznek az életnek, no meg a zöldnek.

Imádja azt is, hogy fentről szórják rá a mérget,

gyakorta be van csíkozva a tündöklő égbolt,

s eme gyakorlat sajnos nem igen ér véget.

Bezzeg a kisemberek, azok igazán szennyeznek,

az autóikkal, a légzésükkel és a létükkel is,

ám a bolygóért nem nagyon könnyeznek.

A természet úgy örül, hogy állandóan tiporják,

s az egykori gazdag élővilága csupán emlék,

immár fel sem ismeri régi szép mivoltát.

A mélységes sötétség gyorsan terjed

A mélységes sötétség gyorsan terjed a világban,

kihasználva a butaságot dühöng, tombol,

és ez történik minden irányban.

A mélységes sötétség gyorsan terjed, viharként,

megfertőzve az elmét és az emberi lelket,

végül mi marad majd vigaszként?

Kitörni készül a vulkán

Kitörni készül a vulkán, rettentő ereje egyre nő,

belülről régóta feszíti a fortyogó, izzó láva,

s a közelében perzselve fojtogat a hő.

Kitörni készül a vulkán, vészterhes idők járnak,

amint dühe rázúdul a védtelen élővilágra,

sokuknak már nem lesz többé másnap.

Viharos szél tombol

Viharos szél tombol szerte, tör, zúz, pusztít,

kiszárítja a földet, lerázza a termést,

s eközben csak keveset szundít.

Viharos szél tombol, az ereje igen hatalmas,

nem maga a természet tette ilyenné,

s ami utána marad, az fájdalmas.

Melyik a leggonoszabb faj

Melyik a leggonoszabb faj, az, amelyik fosztogat,

a pénzért bármire képes, rabol, meg gyilkol,

és eközben jó tanácsokat osztogat?

Amelyik irigy, melyiknek mindig a másé kellene,

amelyik szórakozásból bántja a többieket,

és amelyiknek hiányos a jelleme?

Amelyik önző érdekből pusztít, a hatalom a célja,

amelyik kegyetlenebb valamennyi állatnál,

s amelyik tud kedves is lenni néha?

Amelyik folyamatosan háborúzik és félelmet kelt,

amelyiknek egy része gonosz terveket sző,

s csak akkor nyugszik le, ha nyert?

Melyik a leggonoszabb faj, vajon melyik is lehet,

amelyik igényt tart mindenre, ami létezik,

és hiszi, mindezért bármit megtehet?

A félelmet őrző sárkány

A félelmet őrző sárkány igyekszik tenni a dolgát,

és igyekszik fenntartani a rettegést örökre,

megnehezítve számtalan ember sorsát.

A félelmet őrző sárkány sokak szerint csak álom,

egy nem létező valóságnak a misztikus őre,

mely pusztít és gyilkol, bármilyen áron.

Az állandó gyűlölködés

Az állandó gyűlölködés megmérgezi a lelket,

elpusztíthat minden pozitív gondolatot,

és így az ember békére nem lelhet.

Nem tud foglalkozni a szeretettel, a széppel,

semmiféle jóval, sem értelmes dologgal,

és így néz a világra, fanyar képpel.

Nem tud őszintén ölelni, sem pedig segíteni,

az érzelmeiben is állandóan dúl a vihar,

és csakis ama húrt tudja feszíteni.

Az állandó gyűlölködés megrövidíti az életet,

összezavarja az elmét és kihat másokra,

sötétbe borítva a ragyogó fényeket.

A gonosz sosem fog beletörődni

A gonosz sosem fog beletörődni a vereségbe, a kudarcba,

és abba, hogy szembe mer szállni vele a fény serege,

mert nem bírja elviselni, hogy inog a hatalma.

Ideges, feszült és legfőképpen mérges, mert vesztésre áll,

pedig mindig mindent bevetett, háborúkat, ármányt,

ám győzelmi reménye hamarosan a semmibe száll.

A gonosz sosem fog beletörődni az uralma gyengülésébe,

inkább feláldozza az egész világot, ezúttal véglegesen,

és alantasan reagál a jónak minden rezdülésére.

Az irigység sokaknak a lelkét gyötri

Az irigység sokaknak a lelkét gyötri és kínozza a végig,

egy irigy ember számára mások öröme fájdalom,

s eme fájdalmat megőrzik örökre, a sírig.

Aki irigy, annak nehéz látni, ha valaki vidám és szeret,

pláne, ha ama illetőnek még szerencséje is adódik,

s ez ellen ő sajnos soha, semmit nem tehet.

Az irigység sokaknak a lelkét gyötri, pusztítja, emészti,

néha ugyan megpróbálják elnyomni ezt az érzést,

ám a szívüket nem tudják jobbra cserélni.

h	K	s	c	p	s	v
				1	2	3
4	5	6	7	8	9	10
11	12	13	14	15	16	17
18	19	20	21	22	23	24
25	26	27	28	29	30	31