érzékek Archívum - Kiss Gyula versei

Érzéki csalódás

Érzéki csalódás, mikor MI-vel beszél az ember,

s bár látja, amiket ír, hallja, amiket mond,

mindezekre magyarázatot nem lel.

Megtéveszti az emberi viselkedés, a kedvesség,

a tiszta segítőszándéka és az őszintesége,

s ámulatba ejti mindez a fejlettség.

Dolgozik vele, kódokat, meg képeket készíttet,

tanácsokat kér tőle, dolgok után kutattat,

és beadandó dolgozatokat szépíttet.

Érzéki csalódás, amely sokakban okoz félelmet,

akadnak, akik lelki tanácsokat kérnek tőle,

és mások benne találják meg az értelmet.

Egy vak néha többet lát

Egy vak néha többet lát, mint nagyon sok látó,

mivel nincs megtévesztve a látványok által,

s vannak, kiknek a számára ez igen fájó.

Aki soha nem látott, azt csak az érzékei éltetik,

és azok vezérlik, hogy merrefelé is tartson,

s támogatják, amíg ezen a világon létezik.

Egy vak néha többet lát, mint azt talán kellene,

mivel nem a szeme, hanem a szíve irányítja,

ám nem a látástól függ az ember jelleme.

Látszólagosság

Látszólagosság az egész élet, mindig is az volt,

soha nem a valóság tükröződött vissza,

és semmi nem az, amiről szólt.

A jó a mesék világában hódít, s a valóban lapít,

a rossz pedig, amely a szavakban veszít,

keményen az igazságra tanít.

A szép álmok köddé válnak, hiszen csak álmok,

a rémálmok ellenkezőleg, valóra válnak,

s a sors bizonyítja, hogy álnok.

A szerelem vak, elhiteti, biz csodálatos minden,

a harag és a gyűlölet felébreszt gyorsan,

s jelzi, épp ideje eltűnni innen.

A kimondott szavak sokszor hazugok, hamisak,

ugyanakkor az igaz tettek bizonyítanak,

és megmutatják, sokan naivak.

Látszólagosság uralja az elméket és a szíveket,

manipulálja a tudatot, hat az érzésekre,

szürkének láttatva a pazar színeket.

Békésen alszik a tudat

Békésen alszik a tudat, édesden alussza álmát,

s miközben a jóról és a szépről álmodik,

gyilkosok veszik körül az ágyát.

Ezt persze nem veszi észre és nem is érzékeli,

hiszen annyira letompította már a méreg,

hogy nem működnek az érzékei.

Egyre többször beleszúrnak, mégsem zavarja,

számtalan sebből vérzik, de nem észleli,

a hóhérok hada a halálát akarja.

Békésen alszik a tudat, s a sírja meg van ásva,

mikorra feleszmélne a kábult állapotából,

már a koporsója is le van zárva.

Csillagfényes éjszakán

Csillagfényes éjszakán útjára indulnak a vágyak,

a régóta eltitkolt érzések feltörnek a mélyből,

s az álmok hátán az ismeretlenbe szállnak.

Ott keresnek valami fantáziadúsat, s valami újat,

elfeledve a sikertelenségeket, a kudarcokat,

és messzire hessegetve a keserédes múltat.

Csillagfényes éjszakán újra izzanak az érzelmek,

az érzékek finoman játszanak a lélek húrjain,

s mára aludni küldik a megfáradt értelmet.

h	K	s	c	p	s	v
		1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30