Lassan nyílnak a szemek, s a pillák nedvesek,
a pupillák tágulnak, a figyelem nyiladozik,
és a homályos dolgok nem kedvesek.
Tisztul a látás és az árnyak eltűnnek a napon,
felszáll a köd a hazugok gonosz mezejéről,
ám az igazság fájdalmas, de nagyon.
A kábulat már nem tarthat sokáig, lassan vége,
az ébredés kegyetlen lesz, s igen iszonyú,
és feltör a mélyből a valóság végre.
Lassan nyílnak a szemek, sajna túlontúl lassan,
nem ártana gyorsabban ébredni, s pislogni,
mivel erre esély nem adódik gyakran.
