Milyen szomorú szó is a soha

Milyen szomorú szó is a soha, de még milyen,

számtalan gondolatsor kezdődhet e szóval,

és a legtöbb nem úgy zárul, hogy igen.

 

Soha nem érem el azt, amire annyira vágyom,

soha nem lehet enyém a szívem szerelme,

és soha nem válik valóra a régi álmom.

 

Soha nem leszek sajnos gazdag, csak szegény,

soha nem adatott meg nekem sok minden,

és ráadásul még el is hagyott a remény.

 

Soha nem leszek sem fiatalabb, sem erősebb,

soha nem leszek bátrabb, ügyesebb sem,

sem bevállalósabb, vagy rámenősebb.

 

Soha ne mondja senki, semmikor, hogy soha,

és ne is higgye, hogy nem hall többet ilyet,

hisz e mondatoknak hosszú ám a sora.

 

Milyen szomorú szó is a soha, csak néha nem,

soha nem adom fel, soha nem hajtok fejet,

és soha nem láthat vesztesnek a szem.

woman face 2254765 1280

Az élet és a sors

Az élet és a sors már a kezdetektől vetélkedik,

igyekeznek mindig felülmúlni a másikat,

és mindkettő váltakozva kevélykedik.

 

Küzdenek fej-fej mellett, s néha egyazon úton,

ám gyakorta szemben állnak egymással,

és össze is vesznek a közös múlton.

 

Az élet és a sors nem mindig állhatja egymást,

mivel mindketten a győzelemre hajtanak,

s addig bizony megtesznek egy s mást.

ai generated 8967702 1280

Idő

Másodpercek, percek, órák,

mind a végtelen útját róják.

Sebesen szállnak a széllel,

küzdenek a nyárral, s téllel.

 

Útjukat nem állhatja semmi,

mindig előre fognak menni.

Adnak örömöt, meg bánatot,

ismerik a galaktikus járatot.

 

A múlt emléke fennen lebeg,

a jelen szemeink előtt pereg.

A jövő sok kérdőjel, s talány,

az ember ehhez képest parány.

 

Idő. Sokszor kevés jut belőle,

bárki bármit gondoljon felőle.

Drágább az aranynál, pénznél,

gyorsabb az elménél, fénynél.

 

Gazdálkodni igen nehéz vele,

a zseb hiába van pénzzel tele.

Mégis elvesztegetik oly sokan,

holott a pillanat nem vár, rohan.

 

Érzéseket repít szárnyain tova,

ha hibázol sem állhat meg soha.

Érdemtelenekre pazarolni hiba,

efelől nem lehet kétség, sem vita.

clock 2015460 1280

Miféle ember lehet az

Miféle ember lehet az, aki fogékony a rosszra,

akinek nincs lelkiismerete, sem becsülete,

s aki hitvány marad egész élethosszra?

 

Aki elárulja a népét, a családját és minden jót,

akinek nem számít más, csakis a haszon,

s aki becsmérli a hazáját is azonmód?

 

Miféle ember lehet az, aki öntelt és beképzelt,

ki túl sokat hisz magáról, pedig egy senki,

s aki a népe ellensége előtt letérdelt?

question mark 5507755 1280

Mi marad meg majd rólunk

Mi marad meg majd rólunk, miután távozunk,

jóként, vagy rosszként emlékeznek-e reánk,

s addig még mi mindenről álmodunk?

 

Mi marad meg majd rólunk a végtelen időben,

a szavaink, a tetteink, hogy kik is voltunk,

s lesz-e nyomunk, a csillagos jövőben?

question mark 5475172 1280

A tükör előtt állva

A tükör előtt állva önmagát látja az ember,

a szemeiben tükröződnek a saját hibái,

amelyeket talán be is ismer egyszer.

 

Látja az idő nyomát, a terhek eredményét,

az elszalasztott pillanatokat, esélyeket,

és visszavágyja egykori szerencséjét.

 

A tükör előtt állva a valósággal szembesül,

azzal, hogy sajnos nem különb másnál,

s mindezt érzi is a lelkében legbelül.

girl 2227754 1280

Senki nem öregnek születik

Senki nem öregnek születik, addig hosszú az út,

túlságosan sokat kell eltűrni és elszenvedni,

végül mégis kiderül, a valóság igen rút.

 

Senki nem öregnek születik, s van, ki meg se éri,

túlontúl korán elköszön ettől a földi világtól,

és hogy miért, a vég előtt meg sem érti.

woman 100343 1280

Egy életet összefoglalni

Egy életet összefoglalni nem könnyű sohasem,

beszélni róla nehéz, a lélek őrzi a titkokat,

és csak az számít, mi van odabent.

 

Egy életet összefoglalni nem is mindig sikerül,

főképpen, ha az elme önmagába zárkózik,

s hogy úgy mire képes, talán kiderül.

woman 100343 1280

Mire az utunk végére érünk

Mire az utunk végére érünk, olyanná válunk,

amilyenné születtünk és amit örököltünk,

más testre, s lélekre, hiába is vágyunk.

 

Hiába szeretnénk mások lenni, oly felesleges,

egész életünkben küzdünk önmagunkkal,

és mégis mindez csupán csak időleges.

 

Mire az utunk végére érünk, be kell látnunk,

az erőfeszítéseinket belepi a valóság pora,

és eleddig sokszor tévutakon jártunk.

hope 5006379 1280

Mire a lelkünk eléri a fényt

Mire a lelkünk eléri a fényt, rengeteget szenved,

és mialatt számtalan megpróbáltatást él túl,

megtanulja, jó, ha a jóságából nem enged.

 

Ha nem enged a rossznak, torznak, s gonosznak,

hitványnak, becstelennek, eleve romlottnak,

és nem hisz semmiféle hazug bolondnak.

 

Mire a lelkünk eléri a fényt, igen sokat tanulhat,

megtanulhatja, mi az igazság, mi is a valóság,

és többek között azt, miképpen javulhat.

wood 3072434 1280
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.