Címke: félelem

A gonosz nem áll le

A gonosz nem áll le, amíg mindenkivel nem végez,

lesújt újra és újra és újfent, míg életben vagyunk,

nem kegyelmez, soha nem fog, s nem kérdez.

 

Nem kérdezi meg, hogy az emberek mit is szólnak,

és egyáltalán nem érdekli senki véleménye sem,

be akarja adni a mérget rosszaknak és jóknak.

 

A kivételezetteken kívül mindenkinek mennie kell,

muszáj lesz végleg elhagyni eme csodás világot,

s menekvést a pusztulás elől bárki nehezen lel.

 

Addig is arctalanná kívánnak tenni minden embert,

rettegő és félelemben élővé, megalázkodó rabbá,

felforgatva a mindennapokat, estét és reggelt.

 

A gonosz nem áll le, amíg azt tehet, amit csak akar,

ám az értelem és az összefogás meg tudja állítani,

s ha győznek, a gonosz több vizet nem zavar.

istockphoto 1266812038 612x612 1

Vonzás és varázs

Vonzás és varázs, érzések, érzelmek, vágyak,

a megbékélés utáni rejtett óhajok, sóhajok,

s a sebzett lelkek megbocsátásra várnak.

 

Tudják, hogy hibáztak, s túl konokok voltak,

dacból nem engedtek és hátat fordítottak,

s úgy tettek, mintha nem lenne holnap.

 

Belülről azonban a szívük hevesen dobogott,

égette őket a meg nem tett történtek heve,

s őszinte énjük titkon emiatt zokogott.

 

Vonzás és varázs, igazi félelem a csalódástól,

holott amennyiben meg tudnák beszélni,

nem kerülnének messze a valóságtól.

in love g68a08b28a 1280

A lelkek tüze

A lelkek tüze egykor ragyogott fent az égen,

manapság oly halovány, szinte láthatatlan,

s alig észrevehető a koromsötét éjben.

 

Az idők kezdetén csupán szikraként létezett,

egyszerűen feltűnt a galaktikus semmiből,

s energiája a világegyetemből vétetett.

 

Minden percben nagyobb lett az éltető ereje,

eljutott a Földre is, ahol az élet csírázott,

s az emberek világában akadt szerepe.

 

Valamennyiükbe érzéseket, s érzelmeket vitt,

azok hamarosan meg is változtak nagyon,

s a munkája gyümölcsében bízott, hitt.

 

Teltek-múltak az idők, s a folyamat gyorsult,

az emberi faj egy kis része lelketlen lett,

s az ismert világ önmagából kifordult.

 

A lelkek tüze meggyengült, s félve rettegett,

tudta, ha az emberiség nem tér végre észre,

akkor önnönmaga is örökre elveszett.

istockphoto 1292281508 612x612 1

Félelemben tartva

Félelemben tartva már semmi nem olyan,

másak a színek, s fanyarabbak az ízek,

és az emberek megváltoztak sokan.

 

A rettegés kiöli a lelket, mérgezi az agyat,

elbutít, lealacsonyít és zombivá tehet,

s ki így jár nem láthat több nyarat.

 

Az értelem gyáván kushad, szégyen a léte,

ám az elnyomottak még nem adják fel,

s könyörögnek térjen már észre.

 

Félelemben tartva nincs kiút, sem remény,

csak az összefogás segíthet a helyzeten,

különben nem lesz többé esély.

istockphoto 952526520 612x612 1

Áram nélkül

Áram nélkül sötétbe borul a világon minden,

felüti a fejét a pánik, a félelem, a rettegés,

s nem csillog fény a sok lopott kincsen.

 

Leáll a fűtés és nem nyithatnak ki az üzletek,

a benzinkutak bezárnak, s nem lesz ivóvíz,

senki nem ünnepel semmilyen ünnepet.

 

A hűtőkben megromlik az a sok tartalék étel,

s nem lehet lehúzni a wc. tartályokat sem,

nagy a gond és efelől nem lehet kétely.

 

Az egészségügy véglegesen tönkre lesz téve,

bár ez nem okoz semmiféle nehézségeket,

a betegek eddig is semmibe voltak véve.

 

Az internet leáll, a kapcsolatok megszűnnek,

minden igaz hírforrás el lesz hallgattatva,

s az igazságért küzdők végleg eltűnnek.

 

Az állatok és a növények víz nélkül halottak,

a gazdáik nem tudnak rajtuk sem segíteni,

hiszen maguk is a vég szélére jutottak.

 

Valamennyi vállalkozás örökre tönkre megy,

az emberek nagy része eltűnik e világból,

s aki megmarad, arra vár a gonosz kegy.

 

Áram nélkül megtörik a lelkeket véglegesen,

rabokká, szolgákká, s robotokká alakítják,

mindezt leírja a sötét terv részletesen.

istockphoto 1225552163 612x612 1

Az egykori bátorság

Az egykori bátorság sajnos mára már tovaszállt,

elillant a történelem porával együtt messze,

s helyébe a félelem iszonyú terhe szállt.

 

Egykor az elődeink a vérüket ontották a hazáért,

hatalmas áldozatokat hoztak, fejek hullottak,

ma pedig alig mer kiállni valaki magáért.

 

A rettegés lett az úr, ebben az elbutuló világban,

a megszólaláshoz is óriási erőre van szükség,

s közben a lélek belül szenved magában.

 

Összefogás nélkül ez az állapot tartós maradhat,

s mindenki kiszolgáltatott senkivé fog válni,

miközben világ a pusztulás felé haladhat.

 

Az egykori bátorság emléke a homályban lapul,

és nem csilloghat, mint azt egykoron tehette,

újabban önnön gyávasága ejtette rabul.

portré, komor, fiatal nő-1634421.jpg

Tiszta gondolatok

Tiszta gondolatok, valódi érzések, s őszinte szív,

igazán ritkák a mindennapok szürkeségében,

ahol a lélek folytonos, kemény harcot vív.

 

Az élet valamennyi percében folyik a küzdelem,

akkor is, ha nem is annak tűnnek a történések,

a kiszolgáltatottság, s a félelem szüntelen.

 

Állandósul a zavar, a bizonytalanság, a rettegés,

eltűnőben van a boldogság és a tiszta szeretet,

viszont elárasztja a napokat a szenvedés.

 

Tiszta gondolatok híján elterjed a káosz uralma,

a sötét zűrzavar ideje örökre felütheti a fejét,

s végleg véget ér az emberek nyugalma.

woman 3599869 1280

Ki a temetőben fekszik

Ki a temetőben fekszik, az nyugalomban él,

már soha többé, semmikor, senkitől sem fél.

Nem uralják gonosz, sötét, zsarnoki vágyak,

s nincsenek megfigyelők, akik utána járnak.

 

Nem érez fájdalmat, gondok nem kínozzák,

hiszen életében oly sokszor, eleget kínozták.

Folyvást zsarolták és elnyomásban tartották,

az önfeladásba és öngyilkosságba hajtották.

 

Rettegésben élte le az élete utolsó szakaszát,

belebeszéltek mindenféle szörnyű nyavalyát.

Elhitették vele, hogy fertőz minden percben,

hiszen ez volt előre leírva a jótékony tervben.

 

Kényszer hatására beadatta magába a mérget,

ezáltal remélte, szerez még néhány szép évet.

Azonban csupán kínokat kapott, s megvetést,

és végtelennek tűnő, s iszonyatos szenvedést.

 

Ki a temetőben fekszik, egy békés úton halad,

emléke a szerettei szívében örökre megmarad.

Eme úton immáron nem érheti sértés, sérelem,

ami vár reá, az egy nyugodt és békés végtelen.

cemetery 883417 1280

A szakadék szélén állva

A szakadék szélén állva és a mélybe lenézve,

oly sokaknak eszébe nem jutna az igazság,

milyen végzetesen kerültek veszélybe.

 

A meredély pereménél semerre nincs tovább,

kavicsok zuhannak lefelé a sötét semmibe,

itt már nincs visszaút, s nincs odább.

 

Egymást tipró emberek, akiket ural a félelem,

őrjöngve lökdösik lefelé az útjukba esőket,

s nem érzik, hogy ostobaságuk végtelen.

 

Érzéseiket elnyomva, feláldozva mindenüket,

megtagadva az értelmet, a tudást, s a hitet,

biz rettegve megtagadják az istenüket.

 

A sötétség parancsára, s annak a hívó szavára,

engedelmesen fejest ugranak a végzetükbe,

fel sem készülve a gyötrelmes halálra.

 

A szakadék szélén állva lassan megáll az idő,

s ha nem állnak ellen a gonosznak gyorsan,

nem marad más, csupán koromsötét jövő.

istockphoto 471546170 612x612 1

A Halál csókja

A Halál csókja félelmetes, ugyanakkor misztikus,

s a híre, a hatalma és az ereje is egyaránt intrikus.

Kiket a Halál megjelöl, azoknak nem kegyelmez,

megbüntet, megró, s végül bárkit megfegyelmez.

 

Varázsa elámít, elhiteti, hogy nála jobb nem lehet,

s nincs más választás, ellene senki soha nem tehet.

Végzetes út az csupán, mit a sors legvégül kijelöl,

és a bűnösöknek ott kellene állni a sorban legelöl.

 

A Halál csókja rejtélyes, láthatatlan, megbabonáz,

tetszése szerint jót, rosszat, egyaránt megzaboláz.

Nagyon mélyen tartja rettegésben az összes lelket,

s nem véletlenül írtak róla regét, nótákat és verset.

cemetery g5d2892075 1280