Címke: félelem

A megtervezett színdarab

A megtervezett színdarab zajlik a nézők szeme előtt,

rettegéssel töltve el a lelkek sokaságát egész nap,

s végül mellékes lesz, hogy ki lépett fel előbb.

 

A darab sikeréhez nélkülözhetetlen a rajongók hada,

kikben a látvány elültetheti az iszonyatos félelmet,

és akiknek a csodálattól elakad majd a szava.

 

Kik átélhetik a valóságban az előadás minden percét,

s mindeközben megfeledkeznek önnön magukról,

áhítattal hallgatva az előadók összes versét.

 

Arról azonban fogalmuk sincs, hány évesek e versek,

mikor is íródhattak és milyen ötlettől vezérelve,

s velük az alkotói pontosan mit is nyernek.

 

A megtervezett színdarab a világ csodálatára vágyik,

s uralni szeretné a közönség gondolatait, érzéseit,

míg el nem lesznek bájolva az utolsó szálig.

istockphoto 957023718 612x612 1

Üvegcsébe zárt halál

Üvegcsébe zárt halál, s benne gyilkos adalék,

biz lassan megszűnik majd az összes haladék.

Senki nem fog menekülni a pusztulás árjában,

utolérheti a végzet, akár ébren, vagy álmában.

 

Nem kegyelmeznek a gonosz, s ördögi körök,

a hazug médiákból a mocsok áradata fröcsög.

Vizenyősre mosott agyak, s bamba tekintetek,

melyek a hatalomra megváltóként tekintenek.

 

Maszkban fuldokló rettegők és hamis szavak,

és a hamarosan véglegesen elkobzandó javak.

Aljas tervek, melyek a gyermekeket kínozzák,

s amelyek eme iszonyú borzalmakat szították.

 

Tönkretett világ, nagyon megritkult családok,

a homályzónában erősen elmosódott határok.

Mindezen iszonyatoknak nem lesz soha vége,

ha az emberiség nem használja az eszét végre.

 

Üvegcsébe zárt halál, s irányítható viselkedés,

és mindvégig folyik a csapból is az ijesztgetés.

Azonban, ha az értelem összeszedi újra magát,

áttörheti a sérthetetlennek tűnők védelmi falát.

istockphoto 1216812369 612x612 1

Mennyi fájdalom

Mennyi fájdalom kíséri az embert az élete útján,

megannyi keserűség, bánat és szomorú gyász,

s hiába minden, nem változtathat a múltján.

 

Oly sok elszalasztott pillanat, s olyan sok emlék,

annyi, de annyi tennivaló, számtalan remény,

és annyira más, szebb volt az élet nemrég.

 

Manapság sok kín és a rettenetes félelem irányít,

elnyomva az értelmet, a logikus gondolkodást,

s alig maradt mára valami, ami még vidámít.

 

Mennyi fájdalom és megtiport, kiüresedett lélek,

s mennyi szétvert család, széthullott barátság,

vajon mikor ad teret a végtelen a fénynek?

istockphoto 1277120551 612x612 1

A szolgaság jelképével arcukon

A szolgaság jelképével arcukon, rémült szemekkel,

rettegő pillantásokkal és iszonyatos félelemmel,

fejüket lehajtva küzdenek a lelki sebekkel.

 

A sebekkel, amelyeket a zsarnoki hatalom okozott,

és melyeket a háttér sötétsége diktált a számukra,

a hiszékenység pedig a maximumra fokozott.

 

A másokra tekintés hihetetlen gyötrelem számukra,

s mivel sokan nem hordják a mocsoknak bélyegét,

még nagyobb teher nehezedik a ferde vállukra.

 

Magukban elátkoznak mindenkit, kik józanul élnek,

akik szeretik a szabadságot, s a tiszta levegővételt,

és az aljas hazugságok nyomásában sem félnek.

 

Meghipnotizáltan gyűlölködnek, ellenségük az ész,

és nem bírják eltűrni a józanságot, hiszen gyávák,

s nem ellenkeznek, amikor közeledik a vész.

 

A szolgaság jelképével arcukon a halálukra várnak,

és engedelmesen kiszolgálva a hóhérok parancsát,

a végzetnek az ösvényén is szemlesütve járnak.

istockphoto 1290281515 612x612 1

Sosem lesz világos

Sosem lesz világos, ha a sötétség uralja a Földet,

és ha a rabságában tudja tartani a fényt örökre,

azzal elpusztíthat minden virágot, s zöldet.

 

Nem menekülhet senki a gonosz éles karmaiból,

és amennyiben eluralkodik a gyilkos félelem,

az a helyzet kiforgatja a világot a sarkaiból.

 

Összeomlik az értelem, elbukik a hit, s a remény,

szabadjára indulhat a káosz és zűrzavar pokla,

s ami azután történik, az szörnyen kemény.

 

Sosem lesz világos, míg fel nem dereng a hajnal,

amíg fogságából kitörve felragyog újra a fény,

s le nem számol az összes ármánnyal, bajjal.

nature 3151869 480

Emberként meghalni

Emberként meghalni manapság nem könnyű feladat,

megvédeni a saját szervezetünket és a testünket,

mielőtt az életünk éltető ereje végleg elapad.

 

Megóvni a szeretteinket is a rettenetes borzalmaktól,

hihetetlenül nehéz mindezeket kivitelezni sajnos,

hisz sokan nem tudnak a történő borzalmakról.

 

Emberként meghalni igen nehéz, eme sötét világban,

mert bemérgezve, rettegésben, s félelemben tartva,

módosítottan élhetnénk csak, a sötét rabigában.

vaccination 6576827 340

A szörnyek tévéje

A szörnyek tévéje igazi borzalmakat sugároz,

a tartalmai hazugok és igazán fenyegetőek,

s vajmi kevés közük van a tudáshoz.

 

A megtévesztéshez és az ármányhoz biz igen,

az igazságról meg pláne tilos itt beszélni,

hisz arról azt sem tudják, az milyen.

 

Huszonnégy órában rémes félelmet keltenek,

a rettegés pedig a legkedveltebb műsoruk,

és a céljuk az, hogy ők nyerjenek.

 

Igen könnyen előidézik a hipnotikus álmokat,

figyelmeztetnek, levegőt venni is veszélyes,

és jobb feladni a szokásos vágyakat.

 

Áldozatra várnak, mindenki ölje meg magát,

s aki olyan szemtelen, hogy nem tenné,

annak a gyilkosaik ellátják a baját.

 

A szörnyek tévéje kiöli a lelkeket, s a tudatot,

ám amennyiben az emberek nem néznék,

elkerülnék a halálba vezető futamot.

istockphoto 1127195550 612x612 1

A kiirtás kapujában

A kiirtás kapujában állnak már a nagy tömegek,

rettegve, félelemmel átitatva és behódolva,

közöttük nők, férfiak, fiatalok, s öregek.

 

Homályos tudattal, gyáván és bénultan néznek,

legtöbbjük már gondolkodásra is képtelen,

s valamennyien a láthatatlantól félnek.

 

Félnek, mert elhiszik az aljas hazugságok sorát,

s agymosott zombiként engedelmeskednek,

nem mérlegelve mindennek a valós okát.

 

E viselkedésükkel a hóhérok kezére játszanak,

holott, ha elkezdenék használni az eszüket,

az élni akarásuknak adnának szárnyakat.

 

Egymással összefogva lerombolhatnák a tervet,

és visszakaphatnák az egykori jogaikat is,

ám tétlenül a lelkeik békére nem lelnek.

 

A kiirtás kapujában elhalnak az egykori fények,

és a felírat fennen hirdeti a belépők számára,

ti ostobák vagytok, s nem emberi lények.

istockphoto 1171511776 612x612 1

Meddig tűr a világ?

Meddig tűr a világ, amíg elhal minden virág,

mikorra már nem marad szabadság és jog,

s nem visszacsinálhatók a hibák?

 

Mikor a szeretett már emlékként sem létezik,

az öleléseknek a vágya is bűnnek tartandó,

és a megváltás halálként érkezik?

 

Mikorra meddővé lesz a kedvesség, az öröm,

a szép és a jó borzalmas fogalmakká válik,

s az emberekből nem marad kő a kövön?

 

Amikor a szülők feláldozzák a gyermekeiket,

mivel gyávák és gyengék, csak rettegnek,

s míg nem hagyhatják el a ketreceiket?

 

Amíg létezni is iszonyatos vétségnek számít,

mivel a sötétség köreinek nem kellenek,

s a lelkeknek a sátán csapdát állít?

 

Meddig tűr a világ, míg a lélegzet fájdalmas,

kiüt mindenkin a ragya és az elváltozás,

s a lét önmagára nézve is szánalmas?

istockphoto 1213606250 612x612 1

Láncra vert remény

Láncra vert remény, lábbal taposott álmok,

elölt vágyak tömege, s iszonyú félelem,

a sors nagyon kegyetlen és álnok.

 

Sarokba szorított szeretet, mely igen retteg,

s jéghideg gyűlölet, kegyetlen ridegség,

biz rosszat tesz a léleknek, testnek.

 

Megváltozott érzelmek, becsapott emberek,

tomboló gyávaság, magukba fordulás,

és védtelenül hagyott gyermekek.

 

Láncra vert remény és torkot szorító bánat,

dühöngő reménytelenség, tétova percek,

az ébredés magára még meddig várat?

pocket watch 3156771 480