rossz Archívum - 3 / 6 oldal - Kiss Gyula versei

Milyen jó is volna

Milyen jó is volna egy békés, szép világban élni,

egy olyanban, amelyben állandó a szeretet,

és amelyikben nem kellene soha félni!

Melyben a tisztesség és a becsület természetes,

az emberek összetartanak jóban-rosszban,

s amelyben a boldogság nem feltételes!

Mely világban egészséges mindenki, kicsi, nagy,

a nap minden perce vidámsággal telítődött,

s efelől kétséget az élet soha nem hagy!

Egy olyanban, amelyben nem a pénz a hatalom,

az álmok és a vágyak mindig beteljesülnek,

s mindenki dönthet magáról szabadon!

Milyen jó is volna mindezeket egyszer megélni,

átérezni, hogy fontosak vagyunk másoknak,

s idősebb korunkban minderről mesélni!

Elsuhant egy újabb év

Elsuhant egy újabb év, teli volt rosszal és jóval,

nehézségekkel, félelmekkel, s néha igaz szóval.

Az ember mindig jóra vágyik és valami szépre,

élhetőbb életre, amelyben nyugodt lehet végre.

Biztonságra mindenkor és simogató reményre,

egy sokkalta jobb év jöjjön, a búcsúzó helyébe!

A hiszékenység sosem vezet jóra

A hiszékenység sosem vezet jóra, rossz útra terel,

be tudja csapni az elmét bárhol és bármikor,

ám a kudarcokért az ember önmaga felel.

A hiszékenység sosem vezet jóra és sírba is tehet,

általa elvész a bizalom, elveszhetnek a javak,

s mindaz ami szép volt, semmivé lehet.

Mindenki másra fogékony

Mindenki másra fogékony, ki a rosszra, ki a jóra,

van, aki a szeretetre, míg mások a gonoszra,

s van, ki a napsütésre, míg mások a hóra.

Mindenki másra fogékony, ki milyen és mit érez,

van, akinek a lelke a fontos, másnak a szíve,

s van, aki előbb üt, míg más előbb kérdez.

Mindenki másra fogékony, ki a létre, s ki a végre,

ki a hazugságok tömegére és ki az igazságra,

ki a rögtönzésre, ki pedig a józan észre.

Tűnjön el a rossz, a gonosz

Tűnjön el a rossz, a gonosz, s mindenféle ármány,

valamennyi lélekromboló és pusztító dolog,

s nem kell nekünk semmiféle járvány!

Nincs szükségünk arra, hogy korlátozzák a létünk,

befolyásolják a gondolatainkat, az érzéseinket,

és folyamatosan csak kitoljanak vélünk!

Tűnjön el a rossz, a gonosz, ezúttal végleg, örökre,

és ragyogjon fel a fény a hosszú sötétség után,

s legyen végre mindenkinek oka az örömre!

Vannak, akiknek

Vannak, akiknek a mások fájdalma kéjes öröm,

és a mások szenvedését boldogsággal nézik,

ám egyszer a sors nékik is visszaköszön.

Vannak, akiknek minden rossz, semmi nem jó,

örök frusztráltságukat másokon vezetik le,

s számukra a világ is csak fájdalmas szó.

A szavak néha veszélyesebbek

A szavak néha veszélyesebbek, mint egy valódi fegyver,

kegyetlenül meg tudják sebezni az ember lelkét,

és manipulálnak vele minden este, reggel.

Szavakkal fedik el a valóságot, leplezik el a sok rosszat,

szavakkal ármánykodnak az igazság ellenében,

és teszik ezt állandóan, egész élethosszat.

A szavak néha veszélyesebbek, mint egy gyilkos méreg,

az végezhet hamar, a szavak sokáig kínozhatnak,

és ez így marad, amíg csak emberek élnek.

Érdemes ragaszkodni valamihez

Érdemes ragaszkodni valamihez, ha az már nem jó,

legyen az bármi, az életvitel, vagy a megszokás,

és miért van az, hogy másról nem lehet szó?

Biztos, hogy annyira tökéletes volt ez idáig minden,

annyira, hogy foggal-körömmel védeni kellene,

s létezne, hogy jobb lehetőség már nincsen?

Érdemes ragaszkodni valamihez, akkor is, ha rossz,

ha csak szenvedésből állnak ki a mindennapok,

s ha mindez, egy soha véget nem érő hossz?

Ez a világ, amelyben élünk

Ez a világ, amelyben élünk, maga a földi pokol,

amelyben sok a szenvedés és a gyötrelem,

az igazságtalanság, no meg a nyomor.

Kevés a szeretet, a jóság, az emberség, s a béke,

a tisztesség, a becsület, az igaz, adott szó,

és ennek láthatóan soha nem lesz vége.

Az egyszerű emberek egész élete terhekkel teli,

eladósítások, kényszerítések és elpusztítás,

persze ebben egy kis réteg, az örömét leli.

Ez a világ, amelyben élünk, nem a jóság világa,

hanem az önzésé, a kapzsiságé és a gonoszé,

a Mennyország, az összes rosszat kizárja.

Nem agymosás kell

Nem agymosás kell, hanem békésebb és szebb napok,

ragyogóbb Nap az égen, ezüstös Hold az éjben,

kacarászó kicsik, s nyugodtabb nagyok.

Nem agymosás kell, hanem tiszta igazság és becsület,

a valóság elismerése, a jóság, s a szeretet ereje,

a megfontoltság, nem a forró hevület.

Nem agymosás kell, hanem emberséges és jobb világ,

olyan, melyet nem a rossz, vagy a gonosz ural,

s amelyből kihalnak az értelmetlen viták.

Nem agymosás kell, hanem egészség, vidám emberek,

megértés, segítőkészség, értelem, s élhető élet,

melyben a rosszakarók, a porban fekszenek.

h	K	s	c	p	s	v
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31