Túl késő sajnálkozni

Túl késő sajnálkozni, ha letépték a virágot,

s ha csak azután ismerik el a szépségét,

miután többé nem láthatja a világot.

 

Késő megbánni, ha már kivégezték a jókat,

ha a hóhér bárdja immár vértől csöpög,

s elnémították mind, az igaz szókat.

 

Kései a szeretet, ha a szerettünk elköszönt,

és nincs lehetőségünk, hogy átöleljük,

a gyász pedig fájóan reánk köszönt.

 

Késő bocsánatot kérni, ha a sértett nem él,

ha eltávozott, s a végtelennek útját rója,

ahol soha, a csillagok között nem fél.

 

Túl kései a döbbenet, hogy végig hazudtak,

hazugság volt az életünk minden perce,

s mindvégig a sötétségben lapultak.

 

Túl késő sajnálkozni, az esélyek elszálltak,

ahogyan elszállt a múlt, no meg a jövő,

s hamarosan fújhatjuk a gyertyákat.

image 1779184911394 compressed

Mind kiszolgáltatottak vagyunk

Mind kiszolgáltatottak vagyunk, amíg élünk,

amíg hordozzuk a saját terheink súlyát,

s amíg csakis rettegünk és félünk.

 

Amíg elhisszük, hogy nekünk más nem is jár,

és soha nem karol fel minket a remény,

addig biz az élet minden perce fáj.

 

Mind kiszolgáltatottak vagyunk, ha hagyjuk,

ha nem küzdünk és nem is ütünk vissza,

akkor a végzetünket meg is kapjuk.

look 7401254 1280

Mindig van ok a panaszra

Mindig van ok a panaszra, s lesz is míg élünk,

amíg nem az történik, amit szeretnénk,

hiába vágyunk, óhajtunk, félünk.

 

Hiába próbáljuk meggyőzni magunkat a jóról,

és hiába zárjuk be az elménket örökre,

ha kimaradunk mindenféle jóból.

 

Hiába kesergünk a sok-sok kimaradt esélyen,

és hiába hisszük, hogy mi jók vagyunk,

mind ott vagyunk, a sors kezében.

 

Mindig van ok a panaszra, míg csak létezünk,

és mindig is lesz, míg ember az ember,

önmagunkban jogosan kétkedünk.

woman 6314912 1280

Mikor búcsút kell intenünk

Mikor búcsút kell intenünk, a lelkünk nem örül,

fáj megválni mindentől, ami a részünké vált,

és a szívünket a szomorúság veszi körül.

 

Fáj elköszönni a szeretteinktől és a vágyainktól,

a reményeinktől, s a megszokott dolgainktól,

megválni a sokat dédelgetett álmainktól.

 

Elköszönni a barátainktól, a sok jótól és széptől,

az egészségünktől, az egykori önmagunktól,

s az általunk kialakított sajátságos képtől.

 

Elbúcsúzni a fájdalomtól és mindenféle rossztól,

a múlttól, a jelentől, az elménk kimerülésétől,

a tisztaságtól, s a reánk lerakódott koszttól.

 

Mikor búcsút kell intenünk a létnek és a búnak,

minden örömünknek, s a veszteségeinknek,

a szemeink a könnyek tengerében úsznak.

roses 6804169 1280

Az élet nem rózsás kedvű

Az élet nem rózsás kedvű, sokkal inkább morcos,

számtalan fájó sebe van és szenved is tőle,

már csak arra van ereje, ami fontos.

 

Az élet nem rózsás kedvű és nem mosolyog sokat,

ellenkezőleg, bús, szomorú, reményre váró,

lassan a megmaradására sem fogad.

rose 7860008 1280

Amikor a butaság virágzik

Amikor a butaság virágzik, az egész világ örül,

s miközben fürdőzik a Nap éltető fényében,

a virágja szirmait a legyek veszik körül.

 

Amikor a butaság virágzik, boldogabb az élet,

elfelejtődik valamennyi bánat és keserűség,

amíg e virágot szagolja az összes lélek.

weed 5414648 1280

Mindig csak a panasz

Mindig csak a panasz, egyszer hideg, máskor hőség,

már megint nem esik, a szél fúj már hetek óta,

a terményekből így biztos nem lesz bőség.

 

Oly kevés a fizetés, meg a nyugdíj, nem úgy az árak,

és az infláció sem akar még elmenni nyaralni,

ígéretekből van bőven, s nőnek a légvárak.

 

Fáj a fejem, a derekam, mindenem, mondják sokan,

nem megy az alvás és a kedvtelenség igen erős,

az ember siránkozik, az idő gyorsan rohan.

 

Mindig csak a panasz, ami keserűvé teszi a napokat,

a nehézségek elveszik az életkedvet, a reményt,

a sors nem tisztességesen keveri a lapokat.

argentina 6796254 1280

Amikor az emberek felébrednek

Amikor az emberek felébrednek, az álmoknak vége,

vége a kellemes képzelgésnek, a fantáziáknak,

és a pillanat lesújt, térjenek már észre!

 

Amikor az emberek felébrednek, az ébredés keserű,

a valóság éget, fájdalmas, nagyon elszomorító,

és a csalódás az álmokban, hihetetlen erejű.

pexels photo 7556589

A valóság égeti a lelket

A valóság égeti a lelket, ezért szenvednek tőle,

számtalan ember éli és érzi át ezt naponta,

s miközben szenved, nem tanul belőle.

 

A valóság égeti a lelket és az nagyon tud fájni,

képes megviselni még a legerősebbeket is,

s egyhamar nem is fog semmivé válni.

woman 7185943 1280

Tömegek fognak gyászolni

Tömegek fognak gyászolni, a szabadság sírba száll,

s vele tartanak a barátai, a remény és az esély is,

az emberiségre egy sötét, gonosz világ vár.

 

A koporsóik már régóta készen állnak, rájuk várva,

a hiszékenység és a félelem készítették elő őket,

s a gyávaság fekteti mindőjüket eme ágyba.

 

Tömegek fognak gyászolni hamarosan, könnyezve,

s már nagyon bánják azokat a napokat, éveket,

amikor siettek engedelmeskedni fejvesztve.

pexels photo 7317927