szeretet Archívum - 7 / 32 oldal

Jorek és Ootek, a két jeges maci

Jorek és Ootek, a két jeges maci, két testvér,

csodálatosan kiegészítik egymást mindig,

s mindkettőjük a másik mellett megfér.

Jorek igazi bátor harcos, kíváncsian merész,

imádja a vizet, gyakran lubickol is benne,

és a számára nincs akadály, ami nehéz.

Látszólag nem fél semmitől és ritkán hátrál,

egy igazi vállalkozó szellem, csakis előre,

akkor is, ha az útja nehezebb a vártnál.

Ootek kerüli a bajt, óvatosabb és félénkebb,

leginkább a mamája mellett szeret lenni,

hisz ő az, aki csendesebb és békésebb.

Mindent figyelemmel kísér, ám mégis kivár,

annyi mindent szeretne tenni, ámde fél,

s a számára kínos helyzetekből kiszáll.

Jorek és Ootek, a két jeges maci, két kis iker,

akiknek a megszületése is egyfajta csoda,

s akiknek a léte, hazánkban nagy siker.

A szakadék felé tart

A szakadék felé tart a világ nagyon nagy része,

s miközben sötét viharfelhők gyülekeznek,

egyre halványul a reménység fénye.

A szakadék felé tart a szabadság és az értelem,

vesztésre áll a szeretet, harcban áll a lét is,

s meglehet, ez a harc nem lesz vértelen.

A gyűlölet gyűlöletet szül

A gyűlölet gyűlöletet szül, a harag pedig haragot,

az irigység irigységet, a gonosz gonoszságot,

a szeretet, s a békesség veheti a kalapot.

A gyűlölet gyűlöletet szül mindenfelé a világban,

keserűséggel feltöltve a megfáradt lelkeket,

és ez a folyamat zajlik, minden irányban.

A kedvesség nem kerül semmibe

A kedvesség nem kerül semmibe, a szíven múlik,

a lelkek tisztaságán és a valódi emberségen,

s mindez sötét köntösbe soha nem bújik.

A kedvesség nem kerül semmibe, tisztán ragyog,

fennen hirdeti a jót, a szépet, a boldogságot,

és általa lesznek csodásabbak a napok.

Az emberi jóság

Az emberi jóság valakiben vagy van, vagy nincs,

valaki vagy képes igaz érzésekre és szeretetre,

vagy a mélybe jut, ahonnan visszaút nincs.

Az emberi jóság velünk születik és velünk is hal,

nem lehet megvenni, megvásárolni, ellopni,

s ameddig létezik, az arcokra mosolyt csal.

Bard és Bo, a két jeges maci

Bard és Bo, a két jeges maci, a két jó testvér,

csodálatosan kiegészítik egymást mindig,

s mindkettőjük a másik mellett megfér.

Bard igazi bátor harcos, kíváncsian merész,

imádja a vizet, gyakran lubickol is benne,

és a számára nincs akadály, ami nehéz.

Látszólag nem fél semmitől és ritkán hátrál,

egy igazi vállalkozó szellem, csakis előre,

akkor is, ha az útja nehezebb a vártnál.

Bo kerüli a bajt, jóval óvatosabb, félénkebb,

leginkább a mamája mellett szeret lenni,

hisz ő az, aki csendesebb és békésebb.

Mindent figyelemmel kísér, ám mégis kivár,

annyi mindent szeretne tenni, ámde fél,

s a számára kínos helyzetekből kiszáll.

Bard és Bo, a két jeges maci, a két szép iker,

akiknek a megszületése is egyfajta csoda,

s akiknek a léte, hazánkban nagy siker.

A szeretet és a csend fénye

A szeretet és a csend fénye tündöklően ragyog,

mikor olyan közegbe ér, ahol befogadják,

nélküle bizony túl szürkék a napok.

A szeretet és a csend fénye titkot rejt magában,

a szív titkát, a bizalomét, az emberségét,

ez a fény egy csoda, a világ zajában.

Amíg csak élünk

Amíg csak élünk, a szívünkben remélünk,

vágyjuk a jót, a szépet és a lehetetlent,

s nem tudjuk, mi is lesz mivélünk.

Nem tudhatjuk, hová is sodor a sors szele,

és merrefelé visz majd az életünk útja,

de a lelkünk szeretettel legyen tele.

Amíg csak élünk, egyfajta csodára várunk,

és sokszor az álomvilágba menekülünk,

amíg önmagunkra rá nem találunk.

Senki nem tudhatja előre

Senki nem tudhatja előre, miként is végzi,

hová sodorja majd az idő szele, vihara,

s mindezeket oly fájóan hiába kétli.

Hiába kétli, hogy ő sem más, mint a többi,

ellenkezőleg, kiderül, hogy pont olyan,

s ettől kezdve a lelkiismeret gyötri.

Senki nem tudhatja előre, mi történik vele,

mennyi fájdalom és keserűség fogja érni,

s a szíve mennyi szeretettel lesz tele.

Amíg nem huny ki végleg

Amíg nem huny ki végleg az értelemnek fénye,

és amíg ragyog a Nap, fent, a kéklő égen,

addig reménykedhet a bolygó népe.

Míg még van erő a lelkekben, hogy küzdjenek,

addig akadhat esély és adódhat remény is,

ahhoz, hogy végleg meg ne szűnjenek.

Amíg nem huny ki végleg az élni akarás lángja,

s amíg nem hal ki az emberekből a szeretet,

addig a létet, senki nem tiporhatja sárba.

h	K	s	c	p	s	v
			1	2	3	4
5	6	7	8	9	10	11
12	13	14	15	16	17	18
19	20	21	22	23	24	25
26	27	28	29	30	31