Címke: szemét

Aki szemétből építi

Aki szemétből építi fel önmaga várát,

és az a vár hamar maga alá temeti,

sírva, keserűen húzza el a száját.

 

Aki szemétből építi másoknak a jövőt,

a sajátját viszont pénzből, s aranyból,

tömegével lesznek a miatta nyögők.

 

Aki szemétből építi a követői táborát,

és azok hőbörögnek, törnek, zúznak,

hátra is hagyja a véres lábnyomát.

 

Aki szemétből építi a vágyait, s terveit,

a reménytől is megfoszt mindenkit,

az másokra hárítja a világ terheit.

 

Aki szemétből építi a mindennapokat,

és eközben dicsőítteti már a létét is,

pusztulásra ítél kicsiket, nagyokat.

image 1774606779050 compressed

Egyre csak gyűlik a söpredék

Egyre csak gyűlik a söpredék az asztal körül,

amelyen csak a színhúsokkal dolgoznak,

és ennek a hulladék soha nem örül.

 

Hisz a hulladék is szeretne minőséggé válni,

erről álmodott, s álmodozik a legelejétől,

ám erre alkalmatlan, ezt be kell látni.

 

Egyre csak gyűlik a söpredék és telik az idő,

a munka végeztével kezdődik a takarítás,

a söpredéknek immár nem lesz jövő.

image 1772129955755 compressed

Szemétből van bőven

Szemétből van bőven, sokkal több is, mint kéne,

nagyon felhalmozódott és ellepett mindent,

ideje lenne alaposan kitakarítani végre.

 

A bolygó egésze fuldoklik a rengeteg mocsoktól,

lassan már nem lehet tiszta élettérre találni,

és az embereknek elege van a mocsokból.

 

Szemétből van bőven és nincs idő tovább várni,

különben a szemét maga alá temet mindent,

így muszáj lesz eme világon rendet vágni.

image 1772358342238 compressed

A lelkek kútja tele van

A lelkek kútja tele van fájdalommal és bánattal,

szíveket marcangoló érzelmek sokaságával,

meg soha be nem teljesülő vágyakkal.

 

Régóta dédelgetett álmokkal, égető sóhajokkal,

elszalasztott esélyekkel, titkolt szerelmekkel,

elvesztegetett évekkel és hónapokkal.

 

A lelkek kútja tele van olyan sokféle szeméttel,

annyi meg nem értéssel, sírással, rívással,

és figyelmen kívül hagyott reménnyel.

the well 1378979 1280

Egy kis hegyi városban

Egy kis hegyi városban összegyűlt a sok mocsok, szemét,

és ellepte az annak idején tiszta utcákat, tereket,

elvéve mindenki kedvét attól, hogy egyék.

 

Bűz terjengett a levegőben, beivódott a kövekbe, falakba,

s az egykori szép vidék élhetetlenné kezdett válni,

immáron nem lehetett fellátni a magasba.

 

Egy kis hegyi városban beszennyeződött minden, örökre,

az emberek már ki sem mertek lépni a házaikból,

és a továbbiakban sem lesz okuk örömre.

pexels photo 6316243

Ideje takarítani

Ideje takarítani, annyi a felhalmozott szemét,

annyi mocsok rakódott már rá a világra,

s ennek biza mindenki issza a levét.

 

Mindenfelé suhan a mérgekkel telített levegő,

és ha nem vigyáz az emberiség magára,

hamarosan itt lehet majd a temető.

 

Egyre többen múlnak ki a gyilkos szeméttől,

belefulladnak, hisz folyton ömlik rájuk,

s egyre távolodnak biz a reménytől.

 

Kik élni szeretnének, azoknak igyekezni kell,

méghozzá nagyon hathatósan, s mielőbb,

különben kiutat soha, senki nem lel.

 

Ideje takarítani, mert a szenny a Földet ellepi,

elpusztítja, s megfojtja az élet csiráját is,

miközben a tisztaságot örökre elfedi.

scrapyard, recycling, dump
Kiss Gyula versei
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.