Címke: hiszékenység

Meddig tűri a lélek

Meddig tűri a lélek, hogy eltiporják újból és újra,

folyton megalázzák, elvegyék az életkedvét is,

s mindezt tegyék a jó köntösébe bújva?

 

Mikor ébred fel végre az altatásból, s az álomból,

mert úgy alszik, mint egykoron Csipkerózsika,

de a lelket ki szabadítja meg az átoktól?

 

A hiszékenység nem erény, sőt, a gyengeség jele,

a bizonytalanságé, a tudatlanságé, s a félelemé,

felnyílhat egyszer az emberek szeme?

 

Meddig tűri a lélek a semmibevételt, a fájdalmat,

képes lesz valaha magára találni és ha mégsem,

érdemel-e végül bármiféle szánalmat?

istockphoto 941774986 612x612 1

A mézesmadzag deleje

A mézesmadzag deleje sokszor túlontúl hatásos,

s amikor eme varázs végleg kiteljesedik,

a végeredmény legtöbbször halálos.

 

E madzag bűvkörébe vonzza azokat, akik vakok,

és lassan ható mérget csepegtet a füleikbe,

amitől aztán el is hiszik, hogy nagyok.

 

A mézesmadzag deleje hamis ígéretekkel csábít,

és igen ügyesen bájolja el az emberiséget,

minden értelmet, s józanságot elhárít.

woman 6174830 1280

Majd egy szép napon

Majd egy szép napon talán lehull az a sötét lepel,

amely a szemek elől eltakarta az igazságot,

s azt is, hogy a remény a padlón hever.

 

Akkorra bizony nem lesz visszaút, túlontúl késő,

az esélyek elúsztak a hiszékenység tengerén,

és a küzdelmek sorában eljön a végső.

 

Majd egy szép napon, amikor a Nap fent ragyog,

láthatja azt a rengeteg sírhalmot a temetőkben,

amelyeket éjjelente gyászolnak a csillagok.

istockphoto 1485204501 612x612 1

Az elkényelmesedett elme

Az elkényelmesedett elme megpuhítható könnyen,

irányítható, félrevezethető és megtéveszthető,

nem sziporkázik, csak éldegél csöndben.

 

Elvan a maga kis keretei között, s bámul a világra,

gondolkodás nélkül elhiszi amit hall, mindig,

nem ellenkezik, s nem bocsátkozik vitába.

 

Az elkényelmesedett elme befolyásolható nagyon,

elfogad minden valótlant, az igazat kevésbé,

és minderre talán rá fog jönni egy napon.

istockphoto 172450143 612x612 1

Tele a temető

Tele a temető olyanokkal, kik a csodában hittek,

akik elhitték, hogy csak jót akarnak nekik,

és akiket folyamatosan tévútra vittek.

 

Akik elfogadták az ármányos, hitegető szavakat,

s akik gondolkodás nélkül fejet hajtottak,

és feláldozták valamennyi javukat.

 

Akik parancsszóra megtagadták az addigi életük,

elhidegültek a családjuktól és a barátaiktól,

s már maguk sem tudták, mi az érdekük.

 

Tele a temető azokkal, kik szerették ezt a világot,

akiket örömmel töltött el számtalan pillanat,

s akik most a sírjukra várják a virágot.

istockphoto 1401935136 612x612 1

Mi mindenről

Mi mindenről lemondunk az életünk során,

kényszerből, vagy a megszorítások miatt,

és eltávozunk ebből a világból korán.

 

Mennyi álmunk megy veszendőbe az úton,

s mi mindent elvesznek tőlünk a gazok,

amíg mi töprengünk a régi múlton.

 

A lelkünkkel milyen aljas játékot játszanak,

és mennyire hatékonyan manipulálnak,

míg a nyílt színen jónak látszanak.

 

Mi mindenről nincs fogalma oly sokaknak,

s milyen csábító a hazugságok sokasága,

ami miatt sokan a vesztükbe rohannak.

alone 279080 480

Mikor jön értünk a halál

Mikor jön értünk a halál, bizony nagyon félünk,

holott az élet kemény, kegyetlen és gonosz,

s rádöbbenünk, hogy nem is éltünk.

 

Szemfényvesztés, hazugság, áltatás volt minden,

az ember ostobán hitt a hazugok szavában,

s állította, hogy ilyen bizony nincsen.

 

Még akkor is hitetlenkedve a tükör előtt bámult,

mikor új és még újabb terhekkel sújtották,

s mindebbe a lelke is nagyon belefásult.

 

Nem tudta, s nem akarta megérteni, nem számít,

nem tényező ebben a sötét, komor világban,

és az ellenségei sokasága soha nem tágít.

 

Mikor jön értünk a halál, elhozza az örök békét,

a végleges nyugalmat, az idők végtelenjét,

s valamennyi átélt borzalomnak a végét.

darkness 3168319 480

De hát a tévé nem mondta

De hát a tévé nem mondta, halljuk oly sokszor,

s ezért nem hihető, hogy bántanak minket,

sajnos sok ember ilyenformán voksol.

 

Bizony most rettegni kell a betegségek hadától,

s a nem létező bajok is sírba tehetnek bárkit,

a napok újra hangosak a bérencek zajától.

 

Takard el az arcod, ne rettents el másokat soha,

hiszen véletlenül még friss levegőhöz jutnál,

s akkor nem temethet el a hazugságok kora.

 

Adasd csak be magadba a véget okozó mérget,

s engedelmesen valld be, mit is birtokolsz,

különben nem tudják eltüntetni a népet.

 

Mindig hajts fejet és a gondolkodást felejtsd el,

ne vitázz, fogadd el, hogy semmid nem lesz,

s úgy a lelked örömöt, boldogságot lel.

 

Miközben a birkák nyakát vágják, azok némák,

és a kidülledt szemeikből csordogál a könny,

belül fájón érzik, nem esznek több szénát.

 

De hát a tévé nem mondta, így biztos nem igaz,

aki ennek szellemében éli az utolsó napjait,

annak a számára a halál kegyes és vigasz.

woman 1006100 480

Alaptalanul reménykedve

Alaptalanul reménykedve várnak az emberek a jóra,

becsapva egymást és önmagukat ugyancsak,

mivel maguk is fogékonyak a hazug szóra.

 

Ezernyi ígéret, ármányos, furfangos, hamis hangok,

félrevezető szövegek, fenyegetések, zsarolás,

s majdan emberi csontokon taposó tankok.

 

Alaptalanul reménykedve, bizonytalanul és tétován,

az emberi elme olyannyira hiszékennyé vált,

meglátszik, hogy túl van már a fénykorán.

istockphoto 1265115237 612x612 1

Az oktondi pockok

Az oktondi pockok nem az eszükről híresek,

igen könnyedén félrevezethetőek mind,

s egész nap csak bámulják a híreket.

 

A szemük is kiguvad attól, amit ott hallanak,

és szentül hiszik, hogy mindez biz igaz,

éppen ezért nyugton nem alszanak.

 

Rettegnek éjjel, s nappal, egész életük során,

vacogva nyitják ki a szemeiket is reggel,

s megszólalni sem mernek ezek okán.

 

Lassan az élelmükről is lemondanak gyáván,

mivel a félelemtől le vannak dermedve,

jobban öl ez, mint egy sima járvány.

 

Az utódaikat sem védik foggal és körömmel,

s amikor egy héja lesújt a kicsinyeikre,

azt csupán nézik, rideg közönnyel.

 

Az oktondi pockok népe gyérül ám gyorsan,

s egyikük a másik után leheli ki a lelkét,

mind eltávoznak a semmibe, sorban.

mouse 4773687 480