Saját alkotásaim
Annyi terhet kell cipelni mindenkinek, ki él,
és annyi gondot muszáj megoldani,
az illető bármennyire is fél.
Olyan sok nehézséggel szembesülhet bárki,
hihetetlen mennyi gyötrelem akadhat,
s így nehéz két lábon állni.
A meg nem értés mindennapos, s kegyetlen,
a valóság ridegebb, mint az elmélet,
és nem az a baj az egyetlen.
Annyi terhet kell cipelni, mi letör és sokkol,
mi annyira megvisel, szinte elpusztít,
s ez jár a fejekben sokszor.
A létezés nélküli lét egy elképzelhetetlen dolog,
s miközben az értelem igyekszik megérteni,
addig a Föld ugyanúgy csak körbe forog.
Az elme, amely gondolkozik, de nem is látszik,
agyafúrtan és igen rafináltan teszi amit kell,
s mindennap biza mások életével játszik.
A vágyak áthatják az időt, a perceket, az órákat,
s izzó parázsként tudatják a belső énünkkel,
bármikor elhúzhatják a saját nótánkat.
A létezés nélküli lét egy magas szellemi állapot,
amelyben senki nem mehet biztosra soha,
s nem kímél sem embert, sem állatot.
Mindennap szórnak minket, mint kísérleti egeret,
szórják ránk a mennyei mannát mértéktelenül,
s úgy tűnik számukra, sosem kapunk eleget.
A csodás kék égboltot beszürkítik a nehézfémek,
pár nap alatt érik el a talajt és a tüdőnket is,
s így tovább növekednek a nehézségek.
Tetszésük szerint manipulálnak, fertőznek, ölnek,
bármikor aktiválhatják a „gyógyító” sugarakat,
s minden percben az életünkre törnek.
Ez sokak számára hihetetlen, s tudni sem akarják,
könnyebb a homokba dugni a fáradt fejeiket,
ezáltal a valóságot a homályba zavarják.
Míg az emberek szenvednek, betegednek, halnak,
eme folyamatot kiagyalók vígan eléldegélnek,
s a kastélyaikban dőzsölnek, isznak, falnak.
Mindennap szórnak minket, de nem a valósággal,
hanem tündérmesékkel és agyat ölő butítással,
s ilyetén örökre leszámolnak az igazsággal.
Állandósult félelemmel manipulálnak a sötét erők,
a folytonos rettegés által mindent irányíthatnak,
legyőzve valamennyi jó és tisztességes erőt.
Megkeserítik a mindennapokat, s az összes percet,
megfojtják az igazságnak a legkisebb csíráját is,
s bármi áron véghezviszik a gonosz tervet.
Elveszik az emberek tartalékait, erkölcsit, anyagit,
manipulálnak hazugsággal, s gyilkos mérgekkel,
megszerzik az élők és az elhunytak javait.
Egymás ellen fordítanak és cenzúrázzák az életet,
nem kímélnek sem felnőttet, sem pici babákat,
s kioltják a szemekben ragyogó fényeket.
Állandósult félelemmel nyomorítják meg a lelket,
s amíg könyörtelen és kegyetlen uralmuk tart,
nyugalmat senki, a temetőben sem lelhet.
A félelem vezérli a mindennapok összes percét,
az irányítja a gondolatokat, s leköti az elmét,
emiatt tudja kivitelezni a gonosz a tervét.
Rettegésben tarthat mindenkit hazugságok által,
egymás ellen fordíthat bármikor aljassággal,
és felelősséget semmi iránt nem vállal.
Régen kitervelték a stratégiát, céljuk a hatalom,
a mindenekfölött állás és az istenné válás,
s a buta szolgák fölötti teljes uralom.
A félelem vezérli az egész életet, minden napot,
s a létezés valamennyi pillanatát, mozzanatát,
amíg eme hiedelmeket el nem hagyod.
A gonosz nem áll le, amíg mindenkivel nem végez,
lesújt újra és újra és újfent, míg életben vagyunk,
nem kegyelmez, soha nem fog, s nem kérdez.
Nem kérdezi meg, hogy az emberek mit is szólnak,
és egyáltalán nem érdekli senki véleménye sem,
be akarja adni a mérget rosszaknak és jóknak.
A kivételezetteken kívül mindenkinek mennie kell,
muszáj lesz végleg elhagyni eme csodás világot,
s menekvést a pusztulás elől bárki nehezen lel.
Addig is arctalanná kívánnak tenni minden embert,
rettegő és félelemben élővé, megalázkodó rabbá,
felforgatva a mindennapokat, estét és reggelt.
A gonosz nem áll le, amíg azt tehet, amit csak akar,
ám az értelem és az összefogás meg tudja állítani,
s ha győznek, a gonosz több vizet nem zavar.
Az Érintés és a Simogatás összeillő párost alkotnak,
boldogságot, s örömöt visznek az élet perceibe,
és nem hajtanak fejet semmilyen zsarnoknak.
Ősidők óta erősítik az egybetartozást, s a szerelmet,
és amennyiben a harag felüti a fejét a közelben,
ők a békéltetők, s gyakorolják a kegyelmet.
Kegyelmet az érzelmek vihara fölött, a bánat idején,
segítenek a szenvedések, s a fájdalom közepette,
igen hatásosak, sikeresek a lelkek szigetén.
Az Érintés és a Simogatás nélkül ez a világ kihalhat,
mivel elhidegülhetnek az emberek egymástól,
s mindez a mindennapjaikra is kihathat.
