A Halál szeretettel vár

A Halál szeretettel vár mindannyiunkra a birtokán,

s miközben folyvást feni a legjobb kaszáját,

az érzése irántunk látszik a fintorán.

 

A kapujában közli velünk, hogy nála biztos a béke,

nincs többé semmilyen probléma, gond, baj,

s örül, hogy eljutottunk hozzá végre.

 

Eztán nem gyötör minket tovább semmiféle bánat,

nem kínozhat betegség, járvány, s fájdalom,

és minden adósság semmissé válhat.

 

Nem dönthet nyomorba senkit, semmiféle gonosz,

nem tiporja el álmainkat a gyilkos hatalom,

s az érzelmi zűrzavar sebeket nem okoz.

 

Nem fenyegethet soha már a kilakoltatás veszélye,

és nem gyötörhetnek az izzasztó rémálmok,

nem játszhat velünk a sorsnak szeszélye.

 

A Halál szeretettel vár, s mindőnket a keblére ölel,

az árnya ott lebegett mindig a fejünk felett,

távolinak hittük, pedig itt volt, közel.

istockphoto 117144509 612x612 1

Elmebajos világ

Elmebajos világ az, amelyben most élünk,

s amelyben úgy rettegünk, szenvedünk,

és amibe belehal az igazi énünk.

 

Amelyben a jót üldözik, s a hitvány feszít,

a becsületes elvérzik, az aljas dicsőül,

és a tisztességes mindent elveszít.

 

Az emberség ritka, mint Holdon a levegő,

a gonosz gyűlölete ellenünk hatalmas,

s hamar megtelik minden temető.

 

Az emberek megosztottak, s kínzó a jövő,

családok bomlanak szét, vesznek össze,

és pusztul a sok mérget nyelő.

 

A barátságok felbomlanak, a szerelem fáj,

a nehézségek elpusztítják az értelmet,

s az emberi faj olyan, mint a nyáj.

 

Elmebajos világ, gyorsan közelgő végzet,

önmagunk és szabadságunk feladása,

csak felgyorsítja a sötét véget.

sad girl 236769 480

Érzelmi bizonytalanság

Érzelmi bizonytalanság szövi át az életünk,

és nem telik el nap álmodozás nélkül,

ezt bizony meg kellene értenünk.

 

Sajgó és szomorú szívek vívják a harcukat,

mindőjük a maga baját tarja fontosnak,

egész nap csörtetve a kardjukat.

 

Az igazat meg sosem hallva tetéződik a baj,

az érzések indulatos árjában fuldokolva,

óriási erővel dübörög a belső zaj.

 

A belső zaj, mely megzavarja az érzékeket,

egymás ellen fordíthat, gyűlöletet kelt,

és eltiporhatja az igazi értékeket.

 

Érzelmi bizonytalanság övezi ezt a világot,

és a Földön lakó valamennyi embert,

nincs olyan, ki még nem hibázott.

istockphoto 1213468633 612x612 1

A lelkek háborgó tengerén

A lelkek háborgó tengerén ritkán van nyugalom,

s olyan sokszor fodrozza a hullámokat a szél,

hogy nem tud békében hajózni az unalom.

 

Gyakorta süllyednek el a praktikákkal teli hajók,

a gondokkal és bajokkal megrakott gályák,

s a szíveket kifosztó kalózok, csalók.

 

A valóságot szállító gyenge tutaj nehezen halad,

és a haragtól habzó vízen sokat hánykolódik,

nagyon sokszor a víz alatt is marad.

 

A lelkek háborgó tengerén nem egyszerű az élet,

rengeteget kell küzdeni a tajtékzó habokkal,

s közben észrevétlen múlnak el az évek.

istockphoto 495982792 612x612 1

A lélek vívódása

A lélek vívódása állandó, folyamatosan zajlik,

oly gyakori a bizonytalansága, a félelme,

s közben a tudatalatti sohasem alszik.

 

Megjegyez mindent, amit lát, hall, s tapasztal,

sokszor érzi úgy, hogy nem nyerhet soha,

ám ezt nem igen érezteti szavakkal.

 

Magát okolja amiért gyáva és nem mer lépni,

amiért érzelmei irányítják a legtöbb tettét,

s emiatt nem tud felszabadultan élni.

 

Amiért nem meri kifejezni a zavaros érzéseit,

s amiért szomorúan éli a mindennapjait,

nem megválaszolva önnön kérdéseit.

 

A lélek vívódása természetes, az életből árad,

s csakis azoknak okoz gondot, problémát,

akiknek a szívét emészti a bánat.

woman 3758052 480

Titkok, vágyak, remények

Titkok, vágyak, remények és szenvedő lelkek,

óhajok, álmok, gyakori bizonytalanság,

s félelemben eltöltött percek.

 

Félelem a csalódástól, s az esetleges kudarctól,

a fájdalomtól, amely nagyon tud égetni,

s attól, ki nem okul a kudarcból.

 

Titkok, vágyak, remények, meseszerű fantázia,

dobogó szívek, önámítás és duzzogás,

az embernek van mit sajnálnia.

girl 1822702 480

Mikor a Nap lepihen

Mikor a Nap lepihen, eljön a csillagok ideje,

fennen ragyognak az éjszaka sötétjében,

s nem zavarja őket a cudar tél hidege.

 

Olyanok, akár az apró gyémántok sokasága,

játékosan szórják szét ezüstös fényüket,

s nem süllyednek a feledés mocsarába.

 

Emlékük és szépségük az idők végéig kitart,

túlélik a galaxisok pusztulását az űrben,

s átvészelnek sok csillagközi vihart.

 

Mikor a Nap lepihen és a csönd is aludni tér,

a nyugalom a békességgel őrségbe indul,

s reggelig visszavonul a haragos szél.

istockphoto 1151448600 612x612 1

Az élet rémálmok sora

Az élet rémálmok sora, melyek nem érnek véget,

s nem hagynak nyugodni senkit, amíg csak él,

és kitartanak, míg el nem jön a végzet.

 

Rengeteg a csalódás, mely gyötri a szívet, elmét,

és számtalan a teher, amelyet viselni muszáj,

ha az ember meg akarja valósítani a tervét.

 

A sors sokszor könyörtelen, nem igen kegyelmez,

elveheti azt a kevés jót is, ami örömöt okoz,

s eközben megkínoz és fegyelmez.

 

Az élet rémálmok sora, sokszor nyugalom nélkül,

küzdeni ez ellen kitartással, s reménnyel lehet,

a szeretet az, ami elhozza a békét végül.

woman 1006102 480

Mi is az életünk értelme

Mi is az életünk értelme, a szolgaság, a rabság,

az állandó félelemben és rettegésben élés,

az elnyomókkal szembeni vakság?

 

Az engedelmesség bármikor, s bármilyen áron,

a fejet hajtás, az életünkről való lemondás,

a veszteség bármennyire is fájjon?

 

Hagyni, hogy kiirtsanak, s eltiporjanak végleg,

elvegyenek mindenünket igen könnyedén,

ez lenne mindőnk álma, de tényleg?

 

Vagy inkább az, hogy igazi szeretetben éljünk,

a boldogság hassa át a lelkünket örökre,

és soha többé senkitől se féljünk?

 

Mi is az életünk értelme, miért élünk a Földön,

nem lenne ideje véget vetni a gonosznak,

hogy végre az igazi békesség jöjjön?

woman 7302477 480

A régmúlt szép idők

A régmúlt szép idők elmúltak örökre, végleg,

ma már csak az emlékekben léteznek,

s még ők adják az erejét a fénynek.

 

Manapság a sötétség köde száll alá a világra,

elpusztítja a reményt, s kiöli a lelkeket,

minden jóságot véglegesen kizárva.

 

Félelemmel és rettegéssel tartja fenn uralmát,

hazugságokkal nyomja el az igazságot,

s elveszi mindenkinek a nyugalmát.

 

A régmúlt szép idők nem térnek vissza soha,

s nem teljesítik be az egykori álmokat,

talán végleg lejárt az emberek kora.

autumn 832334 480
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.