békesség Archívum - 6 / 12 oldal

Színesednek a falevelek

Színesednek a falevelek, lassacskán közeleg az ősz,

a nyár fogta a kalapját és búcsút intett vele,

immár a forróság sem lesz olyan bősz.

Még vannak termések, melyek begyűjtésre várnak,

a kiskertekben és a termőföldeken egyaránt,

s odaköszönnek, az útra kelő nyárnak.

A gólyák Afrika felé repülnek, készülnek a fecskék,

s minden állat nyugodtabbá, békésebbé válik,

hisz érzik, pihentetőbbek már az esték.

Színesednek a falevelek, a természet újra átöltözik,

varázslatosabbá válnak a nappalok, s az éjek,

és a szeretet a szívekbe visszaköltözik.

Sokan vágynak a Mennyországba

Sokan vágynak a Mennyországba, ám csalódniuk kell,

hiába hiszik, hogy ők biza megszenvedtek ezért,

tévednek, s a lelkük, nyugalmat soha nem lel.

Azért a helyért meg kell küzdeni, s szívből jókat tenni,

harcolni az igazságért, a becsületért és a békéért,

csakis így lehet, az örökkévalóság felé menni.

Sokan vágynak a Mennyországba, de elbuknak hamar,

a kapuja előtt kiderül, hogy mekkorákat hibáztak,

és a csalódottság érzete lélekölő, igen fanyar.

A fantáziák világában kellemes a hűvös

A fantáziák világában kellemes a hűvös, s jó az idő,

ember, állat és növény egyaránt jól érzi magát,

egy normális világban, bizony ez lehet jövő.

Nincs forróság, amely megfojtja az életet és a létet,

s nincs semmiféle embertelen dolog, vagy kín,

melynek gyötrő hatása soha nem érhet véget.

Vannak viszont hűs patakok, virágos rétek, mezők,

a bokrok alól madarak vidám éneke száll tova,

és hallgatják őket a tölgyek, hársak, fenyők.

A tiszta kék égen bárányfelhők játszanak a Nappal,

esténként pedig bekacsint a mosolygós Hold is,

és álomtáncot jár minden kicsivel, naggyal.

A fantáziák világában kellemes a hűvös, pihentető,

békét és nyugalmat biztosít a lelkek számára,

egy hely, ahol minden jobban elviselhető.

A fehér virágok földjén, tündérek élnek

A fehér virágok földjén, tündérek élnek, csodás lények,

a mesebeli erdő mélyén, az emberektől igen távol,

hírvivői ők a jóságnak, a békének, s a fénynek.

A fehér virágok földjén tündérek élnek és sosem félnek,

varázsuk észrevétlen védelmezi az arra érdemeset,

őrzői ők a lelkeknek, a szeretetnek, s a szépnek.

A szeretet hárfáján játszik

A szeretet hárfáján játszik egy tiszta szívű leány,

akit a fény küldött a Földre egy napon,

mert érezte, nagy itt a hiány.

Főleg a tiszta és önzetlen szeretetből, a békéből,

a nyugalomból, meg az igazságosságból,

ez hiányzik, a lelkek mélyéről.

Hiány van a segítőszándékból és a megértésből,

a tiszteletből, az emberségből, s a jóból,

no meg, a valódi szerénységből.

Hiányzik az összetartás, s az összetartozás ereje,

gyakran viharfelhők takarják el a Napot,

egyre erősödik, a sötétség deleje.

A szeretet hárfáján játszik egy tiszta szívű leány,

az erdő mélyén, a fehér galamb tisztásán,

ott nincs rossz, gonosz, sehány.

Amikor utunk végén meglátjuk a fényt

Amikor utunk végén meglátjuk a fényt, a lelkünk örül,

immáron érezzük, ahogy a terheink lehullanak,

s a szívünket, kellemes érzés veszi körül.

Ahogyan az a fény erősödik, egyre könnyebbé válunk,

csodás, felfoghatatlan érzések járnak át minket,

és úgy tűnhet, hogy szinte már szállunk.

Amikor utunk végén meglátjuk a fényt, alig hisszük el,

megfáradt testünk végre szabad, s megpihenhet,

egykori lényünk pedig, igazi békességre lel.

A tündérek békés és csodálatos világa

A tündérek békés és csodálatos világa, egy külön világ,

az emberi szemek számára soha nem látható,

ott a fény az úr, s mindig nyílik virág.

Zöldellnek a fák, a bokrok és természetes a nyugalom,

varázslatosan szép az a hely, s oly tökéletes,

az ott élőknek minden perc jutalom.

A tündérek békés és csodálatos világa a szeretet helye,

s mikor éjjelente e mágikus lények táncolnak,

a szívük, lelkük, jósággal van telve.

Elvesztegetett pillanatok, nehéz sorsok

Elvesztegetett pillanatok, nehéz sorsok, keserű órák,

olykor némi vidámság és kevéske boldogság,

ezek folyamatosan az élet útjait róják.

Elvesztegetett pillanatok, nehéz sorsok, s fájó lelkek,

szerető szívek, fantáziadús álmok és vágyak,

az örökkévalóban, igazi békére lelnek.

Egy varázslatos világba belépve

Egy varázslatos világba belépve, a lélek szinte szárnyal,

mesebeli látvány gyönyörködteti a szemeket,

s szabadon lehet táncolni a vággyal.

Csodálatos fények, pompázatos virágok, s pazar színek,

mennyei nyugalom, megelevenedő fantázia,

itt valódi békesség cirógatja a szívet.

Egy varázslatos világba belépve, tátva maradhat a száj,

azon a helyen nem létezik bánat, fájdalom,

s mindenkire, az örök élet ígérete vár.

Ki ne vágyna

Ki ne vágyna szeretetre, nyugalomra és boldogságra,

szerelemre, meghittségre, sok-sok nevetésre,

egészségre, nem rengeteg orvosságra?

Ki ne vágyna egy békésebb és csodálatosabb világra,

egy sokkalta élhetőbb életre, több megértésre,

s arra, hogy minden menjen a jó irányba?

h	K	s	c	p	s	v
		1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30