Saját alkotásaim
A lelkek mélyén megbújnak a legtitkosabb vágyak,
és olyan érzelmek,amelyek ott is maradnak,
pedig mind a nyílt felszínre vágynak.
A lelkek mélyén megbújnak a remények, az álmok,
és mint a hamu alatt lapuló tűz, úgy izzanak,
mielőtt egyszer felcsapnak a lángok.
A szeretettel ápolt növények egészségesebbek és szebbek,
meghálálják a törődést, amellyel gondozzák őket,
a látványuk örömteli a léleknek, s a szemnek.
A virágok jobban illatoznak, a virágzásuk hosszabban tart,
a szőlő, az alma, a körte, s a szilva, bővebben terem,
ahogy a barack is és a málna több vesszőt hajt.
A szeretettel ápolt növények ellenállóbbak, s tovább élnek,
szavak nélkül köszönik meg a sok jót, amit kaptak,
és csodálatos színfoltjai ők, ennek a földi létnek.
Az ősz varázslatos szépsége megnyugtatja az embert,
a színes falevelek, az érett bogyók és a békesség,
szebbé teszik mind az estét, mind a reggelt.
Az ősz varázslatos szépsége megsimogatja a lelkeket,
a Nap aranyló sugarai feltöltenek boldogsággal,
és megvidámítják a szomorkás perceket.
Annyi álmunk marad beteljesületlen és száll a semmibe,
suhan el a széllel a végtelenbe, sorvad el a napon,
s mi megmarad, az sokszor nem jó semmire.
Annyi álmunk marad beteljesületlen és igen sok remény,
lehet bármekkora, hatalmas, vagy csupán szerény,
végül rájön az ember, ez az élet biza kemény.
Egy csodálatos őszi nap, a béke szigete a léleknek,
a színes falevelek varázsa, s a nyugalom maga,
az emberek ehhez hasonlót ritkán éreznek.
Egy csodálatos őszi nap elfeledtet minden rosszat,
megcirógatja a szívet, boldog mosolyra fakaszt,
és szép emlék maradhat, egész élethosszat.
A politika és a pénz megmérgezi az ismert világot,
kizsákmányolja és az elpusztulás felé sodorja,
eltiporja az életet, a legapróbb virágot.
Mételyként beépül a mindennapokba, a percekbe,
és ott sunyin olyan méretű károkat tud okozni,
hogy az emberek menekülnének fejvesztve.
A politika és a pénz összefonódása igen veszélyes,
behálóz mindent, mint a legerősebb pókháló,
s a történelemben sosem volt szemérmes.
Az emberi emlékezet sokaknál mintha nem is létezne,
igen hamar feledésbe merülnek lényeges dolgok,
míg a valóság és az igazság eltűnnek vérezve.
Az emberi emlékezet olyan, mint egy átszakított rosta,
amelyen akadály nélkül jut át bármi és minden,
miután az agyak irdatlanul át lettek mosva.
A boszorkányok bográcsában rotyog a varázsétel,
a belevalók különlegesek és nagyon hatásosak,
efelől senkiben ne legyen semmiféle kétely.
Van benne bőven félelem, zűrzavar, sok gyűlölet,
nem hiányozhat a rettegés sem, meg a káosz,
és ezekkel lesz módfelett hatásos a bűvölet.
Kavartak még bele pokoli hőséget, hűsítő árvizet,
szélviharokat, hirtelen lehűlést és háborúkat,
erre az ételükre számtalan ember befizet.
Eme finom pörköltöt megszórták sok adóssággal,
jó kis áremelésekkel, sokféle ízesített hitellel,
hamis valósággal és rengeteg csalódással.
A boszorkányok bográcsában állandóan fő a kaja,
és etetik is vele a népet, nehogy éhen haljanak,
üres gyomorral soha, senki nem megy haza.
Beköszöntek a varjak károgva a városokba, falvakba,
és látogatásukkal jelezték, közeleg a rossz idő,
ezen üzenetüket valamennyiük hallatja.
Teszik ezt minden évben, amikor megérzik a hideget,
és bár süthet még a Nap, ők tudják nem sokáig,
mindegy, hogy a televízió mivel is hiteget.
Beköszöntek a varjak, szétnéztek, felmérték a helyet,
a helyet, ahol majd kitelelhetnek biztonságosan,
és ahonnan kimenniük tavaszig nem kellhet.
Akinek tiszta a lelkiismerete, annak az álma is nyugodt,
hiszen nem kavarja fel a lelkét a becstelenség terhe,
és a szíve a jóság terén el még soha nem bukott.
Akinek tiszta a lelkiismerete, az szembe nézhet bárkivel,
nincs oka rá, hogy lehajtsa a fejét és megalázkodjon,
s nem lehet letéríteni a becsület útjáról semmivel.
