Címke: álmok

Ha mindenki

Ha mindenki csak vár a sült galambra tátott szájjal,

s a szemeit behunyva álmodozik a jóról,

akkor ki is törődne bárki mással.

 

Vár, miközben telnek a percek, az órák és a napok,

kezd türelmetlen lenni, s korog a gyomra,

érzi, ideje alkotni valami nagyot.

 

Érzi, ám mégsem tesz semmit, tegyék meg mások,

azonban ez a gondolkodás a vég felé visz,

s kútba eshetnek a szép álmok.

 

Ha mindenki tétlenül ül, s bambán bámul maga elé,

biz csalódhat, mert a többi ugyanezt teszi,

s mind haladnak az éhhalál felé.

male 1854335 1280

Nagyon nehéz elfogadni

Nagyon nehéz elfogadni, hogy elkopik az ember,

és hiába tesz meg bármit, mindez ellen,

lelki békére, nyugalomra nem lel.

 

Egyre több minden fáj, s fátyolossá válik az elme,

szétfoszlanak a gyermeki, fiatalkori álmok,

és semmivé válik mindenki terve.

 

A test jóval kevesebbet bír és egyre csak gyengül,

a felfogóképesség csupán árnyéka magának,

s már egy fuvallatra is félve rezdül.

 

Nagyon nehéz elfogadni, hogy közeleg a végünk,

pedig nincs választási lehetőség, nincs kiút,

s végül kiderül, mennyit is értünk.

istockphoto 1029342942 170667a

Nyugodalmas éjszakákon

Nyugodalmas éjszakákon, amikor világít a Hold,

s körötte fényesen ragyognak a csillagok,

az alvó világ nem is olyan zord.

 

Mindenfelé békesség árad, s a félelem is lepihen,

a nyugalmat változatos álmok színesítik,

s talán hihetetlen, de van ilyen.

 

Nyugodalmas éjszakákon az élet szépnek látszik,

s miközben baglyok suhannak csendesen,

a Hold fénye az ablakokon játszik.

istockphoto 164518367 612x612 1

Mikor lehullanak

Mikor lehullanak a lelket fogva tartó láncok,

s megszűnik az oly régóta tartó nyomás,

végre útjára indulhatnak az álmok.

 

Annyi év keserű rabság után szabadok végre,

szárnyalhatnak a széllel a felhők között,

s többé nem vágynak le a mélybe.

 

Mikor lehullanak a hihetetlen méretű terhek,

amelyek súlyát felfogni is nagyon nehéz,

a lélek új reményre, s békére lelhet.

istockphoto 917553758 612x612 1

Csillagfényes estéken

Csillagfényes estéken, mikor a Hold magasan jár,

csilingelő madárdal hangjait viszi a szellő,

s az élővilág pihentető nyugalomra vár.

 

Lassan elcsitulnak a neszek, a zörejek és a zajok,

a legtöbb ember hazatér, eleget szorgoskodtak,

s álomra hajtják a fejüket kicsik, nagyok.

 

Csillagfényes estéken útjukra indulnak az álmok,

s miközben csodás helyekre viszik az alvókat,

az éjben szentjánosbogarak ropják a táncot.

fireflies 7533056 1280

Állandó árnyékban

Állandó árnyékban nehéz kicsirázni a magnak,

és szinte lehetetlen, hogy egykor felnőjön,

s megmutathassa magát a Napnak.

 

A folytonos taposás alatt a fűszálak megtörnek,

és nem olyan szép a rét, amennyire lehetne,

főképpen, ha még az esők sem jönnek.

 

A szakadatlan félelem elpusztíthatja a lelkeket,

véget vethet a legszebb álmok sorának is,

és megkeserítheti a kellemes perceket.

 

Állandó árnyékban bujdokol a szegény remény,

már alig meri szemét rávetni a nagyvilágra,

hisz tudja, az ereje most igen csekély.

istockphoto 1384850755 612x612 1

Mindenkinek vannak gondjai

Mindenkinek vannak gondjai, amik felőrlik a lelket,

kisebbek, nagyobbak, fájdalmasak és kínzóak,

s miattuk az ember nyugalmat nem lelhet.

 

Nincs igazán olyan, hogy teljesen felhőtlen pillanat,

és tökéletes békesség sem létezik, s nem is fog,

minden álom semmivé válhat egy perc alatt.

 

Mindenkinek vannak gondjai, amik elkísérik végig,

amelyektől nem tud megszabadulni talán soha,

s melyek miatt a szív folyamatosan „vérzik”.

guy 2617866 1280

Mit a szívünk rejt

Mit a szívünk rejt, talán végleg ott is marad,

mélyen megbújva és félénken reszketve,

a sorsunk útja bármerre is halad.

 

Rengeteg titok gyűlik össze, ameddig élünk,

és mind magában hordozza az álmainkat,

ügyesen eltitkolva, mit is érzünk.

 

Mit a szívünk rejt, folyvást perzsel legbelül,

emésztő tüze gyötör, kínoz, s elhamvaszt,

míg a lelkünk önmagával szembesül.

model 594530 480

Telnek-múlnak az évek

Telnek-múlnak az évek, az idő gyorsan halad,

közben elkopik minden élő és élettelen,

s a végén ugyanaz semmi nem marad.

 

Megváltozik a jövő, s a remény feladja magát,

immáron nem képes többé segíteni senkin,

és az emberiség nem hallatja a szavát.

 

Helyette mélyen hallgat, mert öntudata kihalt,

nem uralja a saját gondolatait és érzéseit,

bezzeg a bódult kábulata, az kitart.

 

Telnek-múlnak az évek és mi jó volt, elmúlik,

ködbe vesznek az álmok, a sok-sok vágy,

s aki marad, az félelmében elbújik.

clock 2015460 480

Rövid az élet

Rövid az élet, mégis sokszor hosszúnak tűnhet,

és amikor a mindennapok terhe kegyetlen,

ezek az érzetek meg nem szűnnek.

 

Összemosódik a múlt, a jelen és a jövő ígérete,

az ember napjai a mocsárban fuldokolnak,

és felsejlik a sötét végzet kísértete.

 

Rövid az élet, s oly sok álom foszlik szerteszét,

a legtöbben megtörnek és fejet is hajtanak,

megtagadva a szabadság szellemét.

swamp 2016512 480
Kiss Gyula versei
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.