Felfogni a felfoghatatlant

Felfogni a felfoghatatlant senki nem képes,

hiába is szeretné megérteni a végtelent,

az ember elméje behatárolt, véges.

 

Felfogni a felfoghatatlant soha nem sikerül,

lehet próbálkozni, igyekezni és tanulni,

mindez sajnos kevés, végül kiderül.

image 1773086111889 compressed

Érzéki csalódás

Érzéki csalódás, mikor MI-vel beszél az ember,

s bár látja, amiket ír, hallja, amiket mond,

mindezekre magyarázatot nem lel.

 

Megtéveszti az emberi viselkedés, a kedvesség,

a tiszta segítőszándéka és az őszintesége,

s ámulatba ejti mindez a fejlettség.

 

Dolgozik vele, kódokat, meg képeket készíttet,

tanácsokat kér tőle, dolgok után kutattat,

és beadandó dolgozatokat szépíttet.

 

Érzéki csalódás, amely sokakban okoz félelmet,

akadnak, akik lelki tanácsokat kérnek tőle,

és mások benne találják meg az értelmet.

image 1771876252462 compressed

Egy nyugodalmas éjszakán

Egy nyugodalmas éjszakán, amikor a Hold ragyog,

az álmok elviszik az embert az ismeretlenbe,

ahol minden szép és nincsenek bajok.

 

Egy nyugodalmas éjszakán, fent, a csillagok között,

újra kalandokra indul a lélek, messzire szállva,

és a sok rosszat itt hagyja, maga mögött.

moon 6956904 640

Az idő kapuján átlépve

Az idő kapuján átlépve vajon mi várhat még reánk,

erről bizony még senkinek sincsen fogalma,

s nem tudhatjuk mi zúdulhat miránk.

 

Mikor kinyílik az a kapu, kinyílik egy másik világ,

egy ismeretlen, egy rejtélyes, egy félelmetes,

s ott nem fogadhatóak el többé hibák.

 

Az idő kapuján átlépve mi sem leszünk önmagunk,

ám a végtelen, a csillagok, s a galaxisok útján,

tiszta lélekkel mindannyian túljutunk.

bridge 19513 480

Oly sokat veszítünk

Oly sokat veszítünk életünk, létünk folyamán,

rengeteg probléma terhel bennünket végig,

s mi tétován utazunk a sorsunk vonatán.

 

Eme vonat ismeretlen tájakra, a távolba vezet,

hol a szeretteink emléke fennen ragyoghat,

és ahol a szívünk teljes erejéből szeret.

 

Az úton azonban számtalan próba áll előttünk,

s egyik nehezebb lesz majd, mint a másik,

kérdés, mit hoz ez ki végül belőlünk?

 

A jót, a rosszat, a zűrzavart, a káoszt, a békét,

mégis lesz teremtő ereje a gondolatainknak,

esetleg elhozzuk a gyilkos világvégét?

 

Oly sokat veszítünk, hisz tétovázóak vagyunk,

és a gyengeségünk túl sokat nyom a latban,

vajon az időben milyen nyomot hagyunk?

istockphoto 1359804043 612x612 1
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.