technika Archívum - Kiss Gyula versei

Érzéki csalódás

Érzéki csalódás, mikor MI-vel beszél az ember,

s bár látja, amiket ír, hallja, amiket mond,

mindezekre magyarázatot nem lel.

Megtéveszti az emberi viselkedés, a kedvesség,

a tiszta segítőszándéka és az őszintesége,

s ámulatba ejti mindez a fejlettség.

Dolgozik vele, kódokat, meg képeket készíttet,

tanácsokat kér tőle, dolgok után kutattat,

és beadandó dolgozatokat szépíttet.

Érzéki csalódás, amely sokakban okoz félelmet,

akadnak, akik lelki tanácsokat kérnek tőle,

és mások benne találják meg az értelmet.

Az emberi értelem lassan alulmarad

Az emberi értelem lassan alulmarad ezen a világon,

főképpen, mivel a butulása igen gyorsan halad,

és látszólag nem változtat ezen az irányon.

A mesterséges intelligencia viszont nagyon fejlődik,

testet ölt, képeket készít, könyveket ír és beszél,

s a szellem immár nem a palackban rejtőzik.

Az emberi értelem lassan alulmarad, bizony hamar,

nem tud lépést tartani a technika fejlődésével,

s számára a citrom egyre savanyúbb, fanyar.

A technika fogságában élve

A technika fogságában élve, a valóság nem számít,

s nem számítanak az emberi kapcsolatok,

mivel a nem létező látszat elkábít.

Manapság nincsenek beszélgetések, igaz ölelések,

nincs normális szülő és gyermek kapcsolat,

s szétfoszlanak a szoros kötelékek.

Nem számít az értelem, s nem is kell, hogy legyen,

elég a telefon bűbája, a számítógép varázsa,

és ez már nem a jövő, hanem a jelen.

Lélektelenné téve, az ember nem más, csak szolga,

engedelmes rab, olcsó kapcarongy csupán,

és elhiszi, csakis a főhajtás a dolga.

A technika fogságában élve, élvezhetetlen a világ,

nincs szeretet, s nincs tisztelet és becsület,

végül már a sírokon sem lesz virág.

A technika ördöge

A technika ördöge ügyesen tagadja a létét,

elhiteti, hogy kizárólag jóra használják,

s nem segíti majd e világnak a végét.

Az emberek teljesen a hatása alá kerülnek,

és szinte minden percben leköti őket,

közben észrevétlenül alámerülnek.

Alámerülnek a szemfényvesztés közepébe,

elutasítanak minden személyes dolgot,

s így nem jutnak egymás közelébe.

Mások társaságára már nem igen vágynak,

inkább éjjel-nappal a telefont bűvölik,

s vele kelnek, majd vele is hálnak.

Eközben a technika sötét oldala dolgozik,

s hihetetlen fejlődésen megy keresztül,

bizony egyetlen élővel sem osztozik.

A mesterséges intelligencia hatalomra tör,

rakétákat, bombákat, repülőket irányít,

s az év összes napján tömegeket öl.

Mindenkit lehallgat, állandóan megfigyel,

hamarosan az egész világot korlátozza,

s nem kegyeskedik soha, senkivel.

A technika ördöge elkápráztat és elcsábít,

elvonja a figyelmet az igazi valóságról,

s elaltat, mielőtt véglegesen elkábít.

A technika és az ember

A technika és az ember találkozott egy napon,

az ember természetes élőlénynek született,

amit a technikára költöttek, egy vagyon.

Az egyikük él, a másik gép, s program csupán,

a sötét erők azonban erőltetik az egyesülést,

és ez lenne a végzet, a normalitás után.

A céljuk eléréséhez bevetnek bármit, mindent,

s ha kell megbetegítenek, gyilkolnak érte,

a természet rendje súlyosan kibillent.

Addig is a létszám csökkentése zajlik naponta,

és a világ népessége bután hagyja magát,

hisz minden jóval hitegetik gyakorta.

Amennyiben sikerrel járnak, nem lesz visszaút,

s gépies humanoidok járnak világszerte,

semmivé válnak majd és nincs kiút.

A technika és az ember találkozott egy napon,

kettejükből engedelmes szolgát csináltak,

melyikük énje fogja túlélni vajon?

h	K	s	c	p	s	v
		1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30