A reménytelenség

A reménytelenség megnyomoríthatja a lelkeket,

elveheti az emberek életkedvét is jó időre,

s csak a szeretet javíthatja a helyzetet.

 

A szeretet, amely önzetlen, vigasztal és simogat,

megdobogtatja a rémült, szomorú szíveket,

s kedvesen, biztatóan, magához hívogat.

 

A szeretet az, mely nélkül a világ sötétbe borul,

kialszik az éltető fény, nem lesz újabb esély,

és minden jó a szakadék szélére szorul.

 

A reménytelenség nagyon rossz és szörnyen fáj,

kitartással, akarattal, mégis le lehet győzni,

s végül mosolyra görbülhet majd a száj.

istockphoto 1193735033 612x612 1

Hiába fél az ember

Hiába fél az ember a sötétségtől, ha tétlenül vár,

s ha nem őrzi a fényt, amely megmentheti,

akkor biz a reménye a semmibe száll.

 

Onnan pedig nincs visszaút, s nincs újabb esély,

a kíméletlen viharok korában elhal, ami jó,

és ami marad, az a hatalmas veszély.

 

Hiába fél az ember, azzal rosszat tesz magának,

s így nem menekülhet meg a végzete elől,

csupán szabad utat enged a halálnak.

istockphoto 1203096455 612x612 1

Leereszkedőben a köd

Leereszkedőben a köd ismét, befolyásolja a látást,

szürke homályt bocsájt az élővilágra újfent,

s lassan alig lehet meglátni a lámpást.

 

A lámpás pislogó fénye egyre gyengébben világít,

valaha a reményt jelképezte a sötétség idején,

ám újabban egyre kevesebbeket irányít.

 

Leereszkedőben a köd, s a homály gyorsan terjed,

nagyon beszűkíti a látóteret, nehezíti a légzést,

és számtalan sötét titkot, jó időre elfed.

night 2802639 1280

A sötétség erdejében

A sötétség erdejében bolyong a megtévedt értelem,

és jó ideje már, hogy nem látja a fától az erdőt,

ám ezt nem fogja fel, hisz nem lát túl élesen.

 

Tétován baktat és a tájékozódásra bizony képtelen,

egyik fa után a másiknak ütődik, nem érti miért,

s emiatt lassan átjárja a csontjait is a félelem.

 

A sötétség erdejében még a fény is gyengévé válik,

és nem ragyog fennen, mint csillagok az éjben,

ezen a helyen semmi nem az, aminek látszik.

forest 4395986 1280

Mint vízcseppeken a szivárvány

Mint vízcseppeken a szivárvány, olyan az élet,

egyik pillanatban még ragyog, tündököl,

s a következőben eltűnik végleg.

 

Amíg tündököl, legyőzhetetlennek érzi magát,

a Nap mosolya cirógatja, a szellő hűsíti,

s minden percben hallatja a szavát.

 

Mikor fordul a kocka, s az éjjel árnya közeleg,

hűvösebbre, zordabbra fordul eme világ,

és a fényhez nem engedi közelebb.

 

Mint vízcseppeken a szivárvány, színes varázs,

s bár röpke illúziónak hat, mégis azt súgja,

újra fellángol a szívekben a parázs.

rainbow 5549830 1280

Lélek nélkül

Lélek nélkül, csupán lélektelen test az ember,

érzéketlen és közömbös mások bajaira,

s színtiszta nyugalmat nem lel.

 

Nem dobogtatja meg a szívét senki fájdalma,

nem érez szeretetet, sem más érzelmet,

és ocsmány színjáték a szánalma.

 

A segítsége nem őszinte, mindig érdek hajtja,

és a szenvedést szenvtelen arccal nézi,

életben csak a gőgössége tartja.

 

Lélek nélkül a fény elveszti a ragyogó erejét,

nem melenget, nem simogat soha többé,

s nem tölti be a jótékony szerepét.

storm 3340515 1280

Elvonulnak a felhők

Elvonulnak a felhők minden óriási vihar után,

és az bármeddig is tartott, bármilyen volt,

a Nap mindig nyert ezen a tusán.

 

Legyőzte az ellenfeleit, a gaz felhőket sorban,

s azok feladták a küzdelmet mindenkor,

minden esetben, minden korban.

 

Elvonulnak a felhők, s helyükbe lép a remény,

megdobogtatja a már szinte kihűlt szíveket,

virágokat nyitva a sötétség telén.

rocky coast 4313086 1280

Sötétség után a fényre

Sötétség után a fényre kijutni, szinte hihetetlen,

az elme csak igen nehezen tudja felfogni is,

s ez a lélek számára bizony mérhetetlen.

 

Ledobni a láncokat magunkról mámorító érzés,

felülmúlja a legszebb álmainkat, vágyainkat,

s hogy ez mennyire jó, az nem kérdés.

 

Megszabadulni a rabigától, talán el sem hihető,

és egyszerűen nehéz ennél jobbat kívánni is,

mert ez a teher tovább már nem vihető.

 

Sötétség után a fényre kikerülni, igazán mesés,

s lehet róla sokat ábrándozni, utána áhítozni,

ám amit tehetünk érte, az sosem kevés.

istockphoto 1324010943 612x612 1

Az élet és a remény

Az élet és a remény keményen küzd e világon,

újra és újból felállnak a vesztes csaták után,

s nem lehet, hogy bármelyikük kiszálljon.

 

Nem lehet, hisz nélkülük örökre eltűnik a fény,

végleg elpusztul minden, ami igazán jó volt,

és a sötétség foglyává válik az összes lény.

 

Az élet és a remény az alapja az emberi létnek,

ők erősítik a szenvedő, megsebzett lelkeket,

nehezítve a dolgát az ármányos végnek.

istockphoto 472007518 612x612 1

Miután meghalunk

Miután meghalunk, átjutunk egy jobb világba,

hol nincs többé fájdalom, örök béke honol,

és ahol a fény kapuja előttünk kitárva.

 

Ott együtt létezünk majd az idő végtelenjével,

s minden tettünk visszhangzik a galaxisban,

a lehetséges legapróbb részletességgel.

 

Miután meghalunk, a lelkünk önmagára talál,

és eggyé válik azzal a felfoghatatlan erővel,

amelyet nem riaszt soha többé a halál.

istockphoto 1420404869 612x612 1