Mikor szárnyal a szív

Mikor szárnyal a szív, az ember is szárnyal,

és nem foglalkozik semmiféle sötét árnnyal.

Csillog a szeme, s igen vidáman mosolyog,

gyakorta az érzelmek csapdájában toporog.

 

Szeretne is, meg nem is, dönteni nem képes,

a bizonytalansága, s a tétovázása sem véges.

Annyira próbálná a saját figyelmét elterelni,

remélve, hogy a vágyait hamarosan elfelejti.

 

Mikor szárnyal a szív, s boldogok az álmok,

a szürke hétköznapok is egyszerűen mások.

A lélek húrjain az érzések tömkelege játszik,

s kiút ebből a csapdából nem nagyon látszik.

gyönyörű lány, a parkban, dobott levelek-2003650.jpg

Vonzás és varázs

Vonzás és varázs, érzések, érzelmek, vágyak,

a megbékélés utáni rejtett óhajok, sóhajok,

s a sebzett lelkek megbocsátásra várnak.

 

Tudják, hogy hibáztak, s túl konokok voltak,

dacból nem engedtek és hátat fordítottak,

s úgy tettek, mintha nem lenne holnap.

 

Belülről azonban a szívük hevesen dobogott,

égette őket a meg nem tett történtek heve,

s őszinte énjük titkon emiatt zokogott.

 

Vonzás és varázs, igazi félelem a csalódástól,

holott amennyiben meg tudnák beszélni,

nem kerülnének messze a valóságtól.

in love g68a08b28a 1280

A lelkek tüze

A lelkek tüze egykor ragyogott fent az égen,

manapság oly halovány, szinte láthatatlan,

s alig észrevehető a koromsötét éjben.

 

Az idők kezdetén csupán szikraként létezett,

egyszerűen feltűnt a galaktikus semmiből,

s energiája a világegyetemből vétetett.

 

Minden percben nagyobb lett az éltető ereje,

eljutott a Földre is, ahol az élet csírázott,

s az emberek világában akadt szerepe.

 

Valamennyiükbe érzéseket, s érzelmeket vitt,

azok hamarosan meg is változtak nagyon,

s a munkája gyümölcsében bízott, hitt.

 

Teltek-múltak az idők, s a folyamat gyorsult,

az emberi faj egy kis része lelketlen lett,

s az ismert világ önmagából kifordult.

 

A lelkek tüze meggyengült, s félve rettegett,

tudta, ha az emberiség nem tér végre észre,

akkor önnönmaga is örökre elveszett.

istockphoto 1292281508 612x612 1

Gyertyafények tánca

Gyertyafények tánca villódzik a sötétben,

kecsesen hajladoznak az esti szellőben,

s mindannyiuk igencsak törékeny.

 

Hűvös szellő simogatja az apró lángokat,

melyek igyekeznek túlélni a sötétséget,

s valamennyi múltidézésre hívogat.

 

A temető megtelik az emlékezők hadával,

kik szívük fájó sebeit hozták magukkal,

s szembesülnek az elmúlás bajával.

 

Sok arcon könnycseppek csillannak újra,

lassan folyamot képeznek lefelé tartva,

s az itt lévőket megérinti a halál búja.

 

Gyertyafények tánca, s érzések sokasága,

betölti az estét az igazi, tiszta szeretet,

s a rossz elsüllyed az idő mocsarába.

istockphoto 1069544518 170667a

Zűrzavaros érzelmek

Zűrzavaros érzelmek, s állandóan lobogó tűz,

csalódások és az elvesztéstől való félelmek,

ez mind a keserűség, s a bánat útjára űz.

 

Akaratlan érintések, átgondolatlan pillanatok,

ösztönös megnyilvánulások igen gyakorta,

és szívek, amelyek élvezik e pillanatot.

 

Árulkodó testbeszéd, ámító szavak, s mosoly,

a belülről fakadó színtiszta érzések tömege,

s ím a lélek önmaga csapdájában fogoly.

 

Zűrzavaros érzelmek és el nem érhető álmok,

olyannyira áhított ölelések, édes keserűség,

a sors bizony esetenként nagyon álnok.

nő, eső, ablak-4644496.jpg

Rejtett vágyak

Rejtett vágyak lapulnak a szívünk mélyén,

és nem maradnak ott, nem hagynak békén.

Folyamatosan emlékeztetnek, hogy élnek,

és a lelkünkbe bezárva a felejtéstől félnek.

 

Félik, biza soha nem juthatnak ki a fénybe,

s más nem értheti, mi megy bennük végbe.

Előtörnek olykor, mint egy hűs vizű patak,

mely a sziklák résein gyorsan lefelé halad.

 

Rejtett vágyak izzanak és égetnek legbelül,

eme érzéseket immár semmi nem írja felül.

Velünk lesznek mindig, míg eljő a pillanat,

s reánk köszönt a csodás, ragyogó virradat.

lány, modell, ruha-1141279.jpg

Mikor már késő

Mikor már késő, sokszor akkor éled a szív,

akkor döbben rá, hogy mennyire szeret,

és önmagával kegyetlen csatát vív.

 

Nehezen ismeri be, de tudja, hogy hibázott,

érzi a tévedését és a bizonytalanságot,

s rájön, eddig feleslegesen vitázott.

 

Figyelmen kívül hagyta a valódi érzéseket,

elhessegette a varázslatot és a vágyait,

s csupán félve tett fel kérdéseket.

 

Bizonytalanul mozdult meg, amikor kellett,

s nem hitte el, hogy neki is sikerülhet,

ám sajna a félénkségéből ez tellett.

 

Mikor más késő, s mikor látszólag elbukott,

és úgy tűnik a számára nincs bocsánat,

rájön, a másik szívéig végül eljutott.

lány, nő, rét-3340383.jpg

Sértődöttség és dacolás

Sértődöttség és dacolás gyötri a megsebzett lelket,

amely szenved és nagyot csalódott valakiben,

s míg vérzik a szíve, nyugalmat nem lelhet.

 

Olyan fájdalmas az ábrándok érintését elveszíteni,

az áhított, s elképzelt vágyakat, remélt álmokat,

s önmagunk hibáit becsülettel szembesíteni.

 

A duzzogás nem jó megoldás, önbecsapás csupán,

s a látszat, mely szerint mi vagyunk megbántva,

e hazugságot magyarázná meg igen sután.

 

Sértődöttség és dacolás, oly hiábavaló egy dráma,

kár elvesztegetni rá értékes perceket, s órákat,

mikor helyrehozhatnánk mindent már ma.

lány, szomorú, portré-6059889.jpg

Tiszta gondolatok

Tiszta gondolatok, valódi érzések, s őszinte szív,

igazán ritkák a mindennapok szürkeségében,

ahol a lélek folytonos, kemény harcot vív.

 

Az élet valamennyi percében folyik a küzdelem,

akkor is, ha nem is annak tűnnek a történések,

a kiszolgáltatottság, s a félelem szüntelen.

 

Állandósul a zavar, a bizonytalanság, a rettegés,

eltűnőben van a boldogság és a tiszta szeretet,

viszont elárasztja a napokat a szenvedés.

 

Tiszta gondolatok híján elterjed a káosz uralma,

a sötét zűrzavar ideje örökre felütheti a fejét,

s végleg véget ér az emberek nyugalma.

woman 3599869 1280

Őszinteség nélkül

Őszinteség nélkül egy kapcsolati forma sem működhet,

legyen az akár haveri, baráti, vagy netalán szerelmi,

és ezen valamennyi fél komolyan eltűnődhet.

 

A valóság letagadása ugyancsak sokszor végzetes hiba,

s könnyedén lerombolja az addig felépített falakat,

és akkor a helyzeten bizony nem segít az ima.

 

A titkolódzás és a hazugság tovább rombol, ha baj van,

mi több, egymás ellen fordíthat bárkiket, bármikor,

s ők többé nem segítik majd egymást a bajban.

 

Őszinteség nélkül az élet kizárólag a gonosz martaléka,

melyben nincs becsület, nincs tisztesség, sem öröm,

s mindez az őszintétlenség bűnös hagyatéka.

istockphoto 1187332631 612x612 1
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.