Az emlékezés napjai

Az emlékezés napjai beköszöntek, ismételten, újra,

és uralják fogják a következő napok perceit,

a fénylő gyertyalángok mögé bújva.

 

Apró lángok lobbannak fel egymás után a sötétben,

érzések indulnak útjukra a lelkeket cirógatva,

és egymásra találnak, fájó ölelésben.

 

Mint éles penge, hasít a gyász és a tüze forrón éget,

s miközben ezen lángok a magasba szállnak,

az ember úgy érzi, ez nem érhet véget.

 

Az emlékezés napjai velünk élnek, s velünk halnak,

és az utolsó pillanatig emésztenek mindőnket,

amíg a lelkünkből végül ki nem halnak.

church 5211440 640

Gyertyafények tánca

Gyertyafények tánca villódzik a sötétben,

kecsesen hajladoznak az esti szellőben,

s mindannyiuk igencsak törékeny.

 

Hűvös szellő simogatja az apró lángokat,

melyek igyekeznek túlélni a sötétséget,

s valamennyi múltidézésre hívogat.

 

A temető megtelik az emlékezők hadával,

kik szívük fájó sebeit hozták magukkal,

s szembesülnek az elmúlás bajával.

 

Sok arcon könnycseppek csillannak újra,

lassan folyamot képeznek lefelé tartva,

s az itt lévőket megérinti a halál búja.

 

Gyertyafények tánca, s érzések sokasága,

betölti az estét az igazi, tiszta szeretet,

s a rossz elsüllyed az idő mocsarába.

istockphoto 1069544518 170667a