békesség Archívum - 9 / 12 oldal

Madárcsicsergés és nyugalom

Madárcsicsergés és nyugalom, virágok a réten,

csobogó patak iramlik a zöld fű rejtekén,

s bárányfelhők suhannak a kék égen.

Színpompás lepkék lebbennek levélről-levélre,

arrább méhek zümmögnek igen serényen,

s mind virágnektárt gyűjtenek ebédre.

Sürög-forog a rovarvilág, s mind teszi a dolgát,

azt, amire születtek, amiért élnek a Földön,

s valamennyi egyengeti az utódai sorsát.

A fekete rigók dala messze száll, betölti a teret,

a cinegék, a tengelicek, felváltva énekelnek,

s a rovarokból falatozni mindőjük szeret.

Madárcsicsergés és nyugalom, békesség honol,

a természet megmutatja a szebbik oldalát,

errefelé az élet vidám és nem komor.

A tündérek völgyében

A tündérek völgyében szép zöldek a rétek,

kristálytiszta vizű patakok csobognak,

s e helyen különös lények élnek.

Manók, törpök és koboldok rejtőznek erre,

olykor csintalanok, máskor morcosok,

sokszor nem tudják hová, merre.

Ismerik a völgyet, barátjuk minden fű, s fa,

szinte észrevehetetlenek a bokrok alján,

mindig a holnapot várják, már ma.

Ez a hely igazi paradicsom, a béke szigete,

az itt lakókat nem láthatja emberi szem,

s nem fenyegeti a végzet hidege.

A tündérek völgyében az idő másként telik,

másképpen süt a Nap, kerekebb a Hold,

s itt mindannyian az örömüket lelik.

Amíg a szívünkben élnek

Amíg a szívünkben élnek a kedves pillanatok,

a szeretteink, a rokonaink arca, s emléke,

addig velünk köszöntik a pirkadatot.

Velünk ébrednek és mellettünk alszanak éjjel,

álmunkban meglátogatnak, mint egykor,

és hívnak, náluk is nézzünk széjjel.

Náluk, hol megállt az idő és örök a nyugalom,

ahol a szeretet állandó, akár a békesség,

s az a hely, maga az igazi jutalom.

Amíg a szívünkben élnek, kitartásra biztatnak,

erősítik a lelkünket, támaszul szolgálva,

s remélve, a tetteinkben bízhatnak.

Mennyire jó lenne

Mennyire jó lenne egy gondtalan világban élni,

ahol a békesség és a boldogság természetes,

s amelyben nem kellene sosem félni.

Ahol mindig ragyog a Nap és ahol zöldell a rét,

kristálytiszták a vizek, bőven terem a föld,

s ahol soha nem lesz veszélyben a lét.

Ahol a szeretet szívből jövő és a becsület tiszta,

az ölelés igazi, a család, a barátság fontos,

s ahol a múltat senki nem sírja vissza.

Mennyire jó lenne egészségesen élni az éveket,

és jó emberként megöregedni annak idején,

leélve egy gyönyörű, s teljes életet.

Az ünnepek időszakában

Az ünnepek időszakában békésebb ez a világ,

másképpen dalolnak még a madarak is,

és szebben nyílik az összes virág.

Vidámabban száguldanak a felhők a kék égen,

az eső is gyengédebben áztatja a mezőt,

s az érzések ragyognak, mint régen.

Az ünnepek időszakában a szeretet is tisztább,

a kedvesség és az udvariasság jelen van,

s kis ideig nem húzódik visszább.

Egy csillagos estén

Egy csillagos estén, amikor nyugalom honol,

a Földön mindenfelé utat tör a szeretet,

s a békesség uralkodik, nem a pokol.

Megdobbannak a szívek, emlékek törnek elő,

s akár havas a táj, akár zöldellnek a rétek,

a lelkekben rejlik az igazi nyerő erő.

Egy csillagos estén minden szebbnek látszik,

elérhetőbbnek tűnnek a régi szép álmok,

s a vágyak sora a fantáziákon játszik.

A csillagok útján

A csillagok útján sétálnak az eltávozó lelkek,

köröttük mindenfelé varázslatos az űr,

s ők remélik, végre békére lelnek.

A galaxisok között hihetetlen az a nyugalom,

ami eddig elképzelhetetlen volt számukra,

s annak, ki idejut, ez igazi jutalom.

A csillagok útján haladva az emlékek szépek,

hisz megszépültek e csodás ragyogásban,

s ebben nem volt részük, amíg éltek.

Az igazi ragyogás

Az igazi ragyogás betölti a teret, s kitölti a lelket,

magasabb szellemi szintet képvisel mindig,

és általa minden ember békére lelhet.

Befolyásolni tudja a környezetét és ezt a világot,

szebbé téve valamennyi percet, minden órát,

megcirógatva a legapróbb virágot.

Az igazi ragyogás nem fél megmutatni az erejét,

és nem fél kiállni a jó és az igazság mellett,

megtartva az önbecsülését, a szerepét.

Az emberek nem bántanák egymást

Az emberek nem bántanák egymást maguktól,

hogyha nem generálna a hatalom gyűlöletet,

s nem fordulnának ki emiatt magukból.

Békésen meglennének egymás mellett örökre,

és sokkal több lenne a vidámság, az öröm,

s nem lenne a lelkük mindig gyötörve.

Nem kellene rettegniük folyvást parancsokra,

hanem élhetnék az életüket ahogy akarnák,

s nem félnének a semmibe kapaszkodva.

Megértőbbek lennének, hiszen lenne is miért,

szebbek lennének a napok és minden perc,

s tudnák mit is tesznek és azt kiért.

Az emberek nem bántanák egymást sehogyan,

nem is lenne érdekük, nem lenne értelme,

s élnék a mindennapjaikat boldogan.

Egymással összefogva

Egymással összefogva könnyebb lehetne az élet,

könnyebb volna megbirkózni a gondokkal,

és nyugodtabb lenne rengeteg lélek.

Jobban átvészelhetőek lennének eme nehéz idők,

elviselhetőbbé válnának a megpróbáltatások,

és jó dolgokról is lennének hírvivők.

Egymással összefogva a világ békességben élne,

a szeretet és a jó szándék legyőzné a gonoszt,

s felragyoghatna a fény ideje végre.

h	K	s	c	p	s	v
		1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30