Mennyivel szebb lenne

Mennyivel szebb lenne egy értelmesebb világ,

ahol a szeretet átjárná a napokat, éveket,

s egész évben nyílna a sok virág.

 

Ahol nem lenne viszály, gyűlölet, harag, bánat,

nem létezhetne ellenségeskedés és elnyomás,

s ahol az embereket nem néznék nyájnak.

 

Amelyben mindenki békében élhetné a napjait,

boldogságban telne minden perc, minden óra,

s nem felednék el a történelem nagyjait.

 

Felnőttek és gyermekek megértenék egymást,

az igaz ölelések mindennaposak lennének,

s bárki tanulhatna a másiktól egy, s mást.

 

Nem létezne sem a fájdalom, sem a betegség,

senkinek nem lennének gondjai, problémái,

és nem létezne olyan, hogy ellenség.

 

A gonoszság nem tudná a lelket megmérgezni,

a sötétség és a félelem örökre eltűnnének,

s nem kellene a tudást soha megfékezni.

 

Mennyivel szebb lenne remények között élni,

hol az álmok és a vágyak valóra válnának,

és soha többé nem lenne mitől félni.

istockphoto 1316638351 612x612 1

Meg kellene védeni

Meg kellene védeni a múltunkat, az álmainkat,

megőrizni szívünkben a régi szép időket,

s beteljesíteni az áhított vágyainkat!

 

Nem szabadna elengedni a jövőnek az esélyét,

s védtelenül várni a rosszat, a végzetünket,

és eljátszani valamennyiünk reményét!

 

Nagy hiba a fejünket lehajtva vágóhídra menni,

s ott tétlenül várni, hogy végezzenek velünk,

igenis tudnánk önmagunk létéért tenni!

 

Nem hagyhatjuk elpusztítani a szeretteink sorát,

és nem hagyhatjuk magukra a gyermekeket,

szájtátva várva, a nem létező csodát!

 

Nem áldozhatjuk fel, mit őseinktől örököltünk,

harcolnunk kell, ha muszáj az idők végéig,

s a gonoszon soha ne könyörüljünk!

 

Meg kellene védeni a jót, az igazat és a szépet,

hisz a lelkünk is, s a szívünk is tudja, érzi,

az életünk nem érhet ily siralmas véget!

grandfather 2043611 480

Az erősödő sötétben

Az erősödő sötétben valahol fény csillan,

igaz, még alig látható és túlontúl kicsi,

a szél is támadja, el mégsem illan.

 

Szépen erősödik a lángja, s reményt kelt,

akinek szerencséje van, az rá is lelhet,

s érezni fogja, talált egy biztató jelt.

 

Az erősödő sötétben gyilkos vihar készül,

a fény azonban növekszik, s dacol vele,

míg el nem űzi a sötétséget végül.

istockphoto 1254231304 612x612 1

Csakis szívvel

Csakis szívvel lehet jó szándékúan segíteni,

támogatni az elesetteket, a gyengéket,

s eközben e tettekhez erőt meríteni.

 

Védelmezni az állatokat és a növényvilágot,

a természet szépségeit, a csodás tájakat,

megcsodálva a sok szép virágot.

 

Csakis szívvel lehet szeretni, ölelni másokat,

megcirógatni a kicsiket, s játszani velük,

és beteljesíteni a legszebb álmokat.

istockphoto 1414196792 612x612 1

Elszálló pillanatok

Elszálló pillanatok, megismételhetetlen percek,

varázslatos érzések, szívdobogtató remények,

és szerencsés esetben megvalósuló tervek.

 

Mindezek éltető erővel bírnak testre és lélekre,

s még amikor nem is válnak valóra az álmok,

akkor is erőt adhatnak hosszú évekre.

 

Elszálló pillanatok és a mélyben lapuló parázs,

féltve őrzött titkok kavalkádja az éjszakában,

s megannyi élmény, mielőtt jön a kaszás.

istockphoto 1326419180 612x612 1

Iszonyat

Iszonyat mennyit szenved az ember életében,

rettenetes forróság kínozza, gyötri a testét,

s annak a hatása nem marad észrevétlen.

 

Töménytelen munka, s teendő terheli a vállát,

alig van szabadideje, amikor pihenhetne,

és sokszor kimerülten elhúzza a száját.

 

Az életét szabályok, s tiltások sora korlátozza,

nem szabad ezt, tilos amazt és így tovább,

a napjait nem önmaga kormányozza.

 

Mikor odáig jutna, hogy a szeretteivel legyen,

már szinte romokban hever a lelki állapota,

s csak alig több, mint egy tetem.

 

Iszonyat mit kell elviselni és kibírni a halálig,

mennyi fájdalom, s bánat nehezíti az útját,

amíg roncsként eljut az utolsó határig.

istockphoto 1326917252 612x612 1

Miután eltávozik valaki

Miután eltávozik valaki, s a fénynek útjára lép,

akkor kezd csak el hiányozni, sajnos későn,

s akkor tisztázódik a róla kialakult kép.

 

Olyankor tűnik fel lelki szemeink előtt az arca,

a mosolya, a nevetése, a baráti gesztusai,

s tudatosul bennünk a gigászi harca.

 

Harca a világgal, a betegségekkel, s a bánattal,

a néha kegyes, máskor kegyetlen sorssal,

amely mindig adós maradt a válasszal.

 

Felderengenek az együtt megélt vidám percek,

az ugratások, a számára fontos események,

és az óhajtott, végül megvalósult tervek.

 

Minderre azonban túl későn gondol az ember,

amikor lett volna rá lehetőség, késlekedett,

s emiatt a lelke háborog, mint a tenger.

 

Miután eltávozik valaki, az emléke bennünk él,

erősít minket, a példája kitartásra ösztönöz,

mindig velünk fekszik és velünk kél.

istockphoto 603858864 612x612 1

Kimerülten nehéz

Kimerülten nehéz bármiben jót alakítani,

s bizony nem könnyű kitartani sem,

nemhogy az elmét gyarapítani.

 

Fáradtan semmi nem olyan, mint kellene,

s nem is esik jól még a finom étek sem,

viszont előbukkan az ember jelleme.

 

Kizsigerelten a szép is rút, s a jó is rossz,

a kedvesség és a szeretet nem léteznek,

a kín viszont végtelenbe nyúló hossz.

 

Elgyötörten esélytelen bármilyen vígság,

s nem vágyik senki még erotikára sem,

nem számít biza semmiféle hívság.

 

Kimerülten nehéz megtenni, mit muszáj,

sőt, még azt is amire nagyon vágyunk,

viszont viharrá lesz minden viszály.

istockphoto 854349750 612x612 2

A szívünkben, s a lelkünkben

A szívünkben, s a lelkünkben fontos titkok lapulnak,

megannyi érzelem, vágyak és álmok sokasága,

a gondok, problémák mégis tovább fajulnak.

 

Sőt, odáig jutnak, hogy nélkülük nem lehet már élni,

s hiába a struccpolitika, a valóság valóság marad,

éppen ezért nem szabad ezt tétlenül nézni.

 

Azok, akiknek ártó a szándéka, nem fognak segíteni,

ellenkezőleg, igyekeznek tönkretenni, s bántani,

csakis a szeretetből szabad erőt meríteni.

 

A szívünkben, s a lelkünkben sokszor jókora a vihar,

oly sok a seb, rengeteg a fájdalom és a csalódás,

de küzdeni kell ellene, amíg mindez kihal.

istockphoto 1063392686 612x612 1

Többet ér a világ

Többet ér a világ, mintsem hagyjuk elvérezni,

és hagyjuk kiölni a lelkünket, a szívünket,

a sors munkáját nekünk kell elvégezni!

 

Nem várhatjuk, hogy majd mások megoldják,

s nem nézhetjük a szeretteink elpusztítását,

és azt sem, hogy az értelmet megfojtsák!

 

Nem tűrhetjük, hogy mindenünket elvegyék,

s mindent, amiért vért izzadva dolgoztunk,

a hazug senkik önmaguknak eltegyék!

 

Ne nézzük tétlenül a szabadságunk eltiprását,

a jogaink teljes megsemmisítését örökre,

és a vágyaink, álmaink megtiprását!

 

Többet ér a világ, mintsem a gonosznak adjuk,

amely örökre börtönbe akarja zárni a fényt,

s vele együtt minket is, ha hagyjuk!

istockphoto 854349750 612x612 1
Kiss Gyula versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.