mindenki Archívum - Kiss Gyula versei

Mindenkinek van olyan

Mindenkinek van olyan, ami fontos neki,

legyen az személy, tárgy, vagy eszme,

és mindezekben az örömét leli.

Mindenkinek van saját gondja, meg baja,

vannak saját problémái, küzdelmei,

és fájdalmában néha eláll a szava.

Mindenkinek vannak jól eltitkolt érzései,

perzselő vágyai, szerelmei és bánata,

s vannak igen kétkedő kérdései.

Mindenkinek vannak félelmei, reményei,

vannak nehéz percei és olyan dolgok,

amiket soha nem tud megérteni.

Mindenkinek van olyan keserű pillanata,

amely elszomorítja a szívét, s a lelkét,

az ember néha önmaga áldozata.

Senki nem marad ugyanaz

Senki nem marad ugyanaz, minden változik,

változik az életkor, változik az egészség,

és mindaz, amiről az ember álmodik.

Változnak a vágyak és változik maga a lét is,

sőt, folyamatosan változnak az érzelmek,

ennek ellenére az élet szenvedés mégis.

Senki nem marad ugyanaz, de nem is teheti,

míg él a józanság, s míg lélegzik a remény,

az értelmet az ostobaság hiába temeti.

Mindenki a maga nevében ígérjen

Mindenki a maga nevében ígérjen és ne a máséban,

s ne mást küldjön el maga helyett cselekedni,

amíg meghúzódik hátul, az árnyékban!

Ha nem bír el valamivel, akkor maradjon csendben,

s ne becsmérelje azt, aki amúgy igen sokat tesz,

és ne forduljon a valósággal szemben!

Mindenki a maga nevében ígérjen, de azt is csínján,

jól gondolja meg, miket mond, s mire hajlandó,

és ne okoskodjon az erejének híján!

Előbb-utóbb mindenkiből előtör

Előbb-utóbb mindenkiből előtör a valódi, igazi énje,

a természetes önmaga, minden hibájával együtt,

és hiába reméli, hogy más ezt nem veszi észre.

Előbb-utóbb mindenkiből előtör ami a lelkében van,

ami legbelül rejlik, amit a szíve titkolni szeretne,

és ez ellen nincs orvosság, sem semmiféle tan.

Előbb-utóbb mindenkiből előtör a fájdalom, a bánat,

a keserűség, a csalódottság érzése, az izzó harag,

és a reménytelenség, amely véglegessé válhat.

Mindenki bán valamit

Mindenki bán valamit, amit nem tett meg soha,

s bár nagyon is vágyott rá, hogy megtegye,

míg várt, az esélye végleg elszállt tova.

Ugyanakkor megtett olyat, amire nem vágyott,

és nem is szándékozott, mégis véghez vitte,

hiszen egyszerűnek, s könnyűnek látszott.

Mindenki bán valamit, akár bevallja, akár nem,

s próbálhatja titkolni mások és önmaga elől,

akkor is igaz, egyszer fenn, máskor lenn.

Mindenki magának

Mindenki magának eszi meg az ételt,

az öltözetét is ízlése szerint válassza,

tetszése szerint válogathat a boltban,

és az ismerőseit, barátait is választja.

Magának műveli a kertet, gondozza,

s majdan a termésének nagyon örül,

kedve, s ideje szerint töltheti az időt,

néha a szeretteivel veszi magát körül.

Mindenki maga szúratja be a mérget,

s önmaga kockáztatja a teste épségét,

ne álljon elő azzal, hogy másért tette,

s ne keltse senkiben bűntudat érzését!

h	K	s	c	p	s	v
						1
2	3	4	5	6	7	8
9	10	11	12	13	14	15
16	17	18	19	20	21	22
23	24	25	26	27	28